Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   ti ገለ ምፍታው

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [ሰብዓ]

70 [sebi‘a]

ገለ ምፍታው

[gele mifitawi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? ክ-ትክ---ሊኹ--ዲኹ-? ክ---- ደ--- ዲ--- ክ-ት-ኹ ደ-ኹ- ዲ-ም- --------------- ክተትክኹ ደሊኹም ዲኹም? 0
k-t--ikih-- --līh-umi --ẖ--i? k---------- d-------- d------- k-t-t-k-h-u d-l-h-u-i d-h-u-i- ------------------------------ kitetikiẖu delīẖumi dīẖumi?
Szeretne táncolni? ክ-ስ-ስዑ ደ--ም--ኹም? ክ----- ደ--- ዲ--- ክ-ስ-ስ- ደ-ኹ- ዲ-ም- ---------------- ክትስዕስዑ ደሊኹም ዲኹም? 0
ki-is-‘is--- de--h--mi dī---mi? k----------- d-------- d------- k-t-s-‘-s-‘- d-l-h-u-i d-h-u-i- ------------------------------- kitisi‘isi‘u delīẖumi dīẖumi?
Szeretne sétálni? ክ-ዛ-- -ሊኹ- ዲ-ም? ክ---- ደ--- ዲ--- ክ-ዛ-ሩ ደ-ኹ- ዲ-ም- --------------- ክትዛወሩ ደሊኹም ዲኹም? 0
k--iz--er- ----ẖ--i -īẖ-m-? k--------- d-------- d------- k-t-z-w-r- d-l-h-u-i d-h-u-i- ----------------------------- kitizaweru delīẖumi dīẖumi?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. ኣነ--ት-- ደ--። ኣ- ክ--- ደ--- ኣ- ክ-ክ- ደ-የ- ------------ ኣነ ክትክኽ ደልየ። 0
a-- kitik-----d-liye። a-- k-------- d------ a-e k-t-k-h-i d-l-y-። --------------------- ane kitikiẖi deliye።
Szeretnél egy cigarettát? ሽጋራ -ሊ--ዲ-? ሽ-- ደ-- ዲ-- ሽ-ራ ደ-ኻ ዲ-? ----------- ሽጋራ ደሊኻ ዲኻ? 0
sh----a de--h-a --h-a? s------ d------ d----- s-i-a-a d-l-h-a d-h-a- ---------------------- shigara delīẖa dīẖa?
Ő tüzet szeretne. ን- መ-ልዒ -ል--ኣ-። ን- መ--- ደ-- ኣ-- ን- መ-ል- ደ-ዩ ኣ-። --------------- ንሱ መወልዒ ደልዩ ኣሎ። 0
n--u-mew-l--ī----i-u ---። n--- m------- d----- a--- n-s- m-w-l-‘- d-l-y- a-o- ------------------------- nisu meweli‘ī deliyu alo።
Szeretnék inni valamit. ገለ -ሰቲ----። ገ- ክ-- ደ--- ገ- ክ-ቲ ደ-የ- ----------- ገለ ክሰቲ ደልየ። 0
g--e -is-tī-d---y-። g--- k----- d------ g-l- k-s-t- d-l-y-። ------------------- gele kisetī deliye።
Szeretnék enni valamit. ገ---በ-- --የ። ገ- ክ--- ደ--- ገ- ክ-ል- ደ-የ- ------------ ገለ ክበልዕ ደልየ። 0
ge-e k-beli-- ----y-። g--- k------- d------ g-l- k-b-l-‘- d-l-y-። --------------------- gele kibeli‘i deliye።
Szeretném kicsit kipihenni magam. ቅ-ብ-ከ-ርፍ-ደልየ። ቅ-- ከ--- ደ--- ቅ-ብ ከ-ር- ደ-የ- ------------- ቅሩብ ከዐርፍ ደልየ። 0
k-i-u-- k--ārifi ---iye። k------ k------- d------ k-i-u-i k-‘-r-f- d-l-y-። ------------------------ k’irubi ke‘ārifi deliye።
Szeretnék kérdezni öntől valamit. ገ--ክ--ኩ--ደልየ። ገ- ክ---- ደ--- ገ- ክ-ተ-ም ደ-የ- ------------- ገለ ክሓተኩም ደልየ። 0
ge---kih-a--k--i--eli--። g--- k---------- d------ g-l- k-h-a-e-u-i d-l-y-። ------------------------ gele kiḥatekumi deliye።
Szeretném önt megkérni valamire. ገለ --ምነ-ም--ል-። ገ- ክ----- ደ--- ገ- ክ-ም-ኩ- ደ-የ- -------------- ገለ ክልምነኩም ደልየ። 0
gel--------ne---- --l-ye። g--- k----------- d------ g-l- k-l-m-n-k-m- d-l-y-። ------------------------- gele kiliminekumi deliye።
Szeretném önt meghívni valamire. ኣብ--ደ-ነገር-ክ--መኩም----። ኣ- ሓ- ነ-- ክ----- ደ--- ኣ- ሓ- ነ-ር ክ-ድ-ኩ- ደ-የ- --------------------- ኣብ ሓደ ነገር ክዕድመኩም ደልየ። 0
abi --a---n-ge-i-ki-i---ekum---el-y-። a-- h---- n----- k----------- d------ a-i h-a-e n-g-r- k-‘-d-m-k-m- d-l-y-። ------------------------------------- abi ḥade negeri ki‘idimekumi deliye።
Mit szeretne, kérem? እ-ታይ ት--ዩ? እ--- ት---- እ-ታ- ት-ል-? ---------- እንታይ ትደልዩ? 0
ini--y----del-yu? i------ t-------- i-i-a-i t-d-l-y-? ----------------- initayi tideliyu?
Szeretne egy kávét? ቡን ደሊ-ም-----? ቡ- ደ--- ኢ-- ? ቡ- ደ-ኹ- ኢ-ም ? ------------- ቡን ደሊኹም ኢኹም ? 0
buni-de--ẖ-m- ī-̱--i-? b--- d-------- ī----- ? b-n- d-l-h-u-i ī-̱-m- ? ----------------------- buni delīẖumi īẖumi ?
Vagy inkább egy teát szeretne? ወይ-ሲ-ሻሂ ይሕሸ---? ወ- ሲ ሻ- ይ---- ? ወ- ሲ ሻ- ይ-ሸ-ም ? --------------- ወይ ሲ ሻሂ ይሕሸኩም ? 0
w--- -ī --ahī -------e-u-- ? w--- s- s---- y----------- ? w-y- s- s-a-ī y-h-i-h-k-m- ? ---------------------------- weyi sī shahī yiḥishekumi ?
Haza szeretnénk menni. ን-- -ንከይ- ደ--። ን-- ክ---- ደ--- ን-ዛ ክ-ከ-ድ ደ-ና- -------------- ንገዛ ክንከይድ ደሊና። 0
n-g-z--k--ik-yidi --lī-a። n----- k--------- d------ n-g-z- k-n-k-y-d- d-l-n-። ------------------------- nigeza kinikeyidi delīna።
Szeretnétek egy taxit? ታ---ዲ-- --ኹ--? ታ-- ዲ-- ደ--- ? ታ-ሲ ዲ-ም ደ-ኹ- ? -------------- ታክሲ ዲኹም ደሊኹም ? 0
t-kis- -ī-̱-m- de-ī--u---? t----- d------ d-------- ? t-k-s- d-h-u-i d-l-h-u-i ? -------------------------- takisī dīẖumi delīẖumi ?
Telefonálni szeretnének. ክት--ሉ --ኹ- ---። ክ---- ደ--- ዲ--- ክ-ድ-ሉ ደ-ኹ- ዲ-ም- --------------- ክትድውሉ ደሊኹም ዲኺም። 0
k-tid----u -elīẖu-- -īh-īm-። k--------- d-------- d------- k-t-d-w-l- d-l-h-u-i d-h-ī-i- ----------------------------- kitidiwilu delīẖumi dīẖīmi።

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…