Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   zh 喜欢某事

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70[七十]

70 [Qīshí]

喜欢某事

[xǐhuān mǒu shì]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kínai (egyszerűsített) Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? 您 想-抽- - ？ 您 想 抽- 吗 ？ 您 想 抽- 吗 ？ ---------- 您 想 抽烟 吗 ？ 0
n-n -i-----h---ā--ma? n-- x---- c------ m-- n-n x-ǎ-g c-ō-y-n m-? --------------------- nín xiǎng chōuyān ma?
Szeretne táncolni? 您-想-跳- - ？ 您 想 跳- 吗 ？ 您 想 跳- 吗 ？ ---------- 您 想 跳舞 吗 ？ 0
N---x---g-ti-owǔ ma? N-- x---- t----- m-- N-n x-ǎ-g t-à-w- m-? -------------------- Nín xiǎng tiàowǔ ma?
Szeretne sétálni? 您-想---散步 吗 ？ 您 想 去 散- 吗 ？ 您 想 去 散- 吗 ？ ------------ 您 想 去 散步 吗 ？ 0
N-n --ǎng-q---à-b--ma? N-- x---- q- s---- m-- N-n x-ǎ-g q- s-n-ù m-? ---------------------- Nín xiǎng qù sànbù ma?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. 我 想 -- 。 我 想 抽- 。 我 想 抽- 。 -------- 我 想 抽烟 。 0
Wǒ x---- c--uyā-. W- x---- c------- W- x-ǎ-g c-ō-y-n- ----------------- Wǒ xiǎng chōuyān.
Szeretnél egy cigarettát? 你-想 - 一- 烟 - ？ 你 想 要 一- 烟 吗 ？ 你 想 要 一- 烟 吗 ？ -------------- 你 想 要 一支 烟 吗 ？ 0
Nǐ-x-ǎn- y-o--- -hī-y-n-m-? N- x---- y-- y- z-- y-- m-- N- x-ǎ-g y-o y- z-ī y-n m-? --------------------------- Nǐ xiǎng yào yī zhī yān ma?
Ő tüzet szeretne. 他 想-要-打---。 他 想 要 打-- 。 他 想 要 打-机 。 ----------- 他 想 要 打火机 。 0
Tā x---- --o---huǒjī. T- x---- y-- d------- T- x-ǎ-g y-o d-h-ǒ-ī- --------------------- Tā xiǎng yào dǎhuǒjī.
Szeretnék inni valamit. 我 --喝-儿--西-。 我 想 喝-- 东- 。 我 想 喝-儿 东- 。 ------------ 我 想 喝点儿 东西 。 0
Wǒ xiǎng -- ---- er d---x-. W- x---- h- d--- e- d------ W- x-ǎ-g h- d-ǎ- e- d-n-x-. --------------------------- Wǒ xiǎng hē diǎn er dōngxī.
Szeretnék enni valamit. 我 想 -点- 东西 。 我 想 吃-- 东- 。 我 想 吃-儿 东- 。 ------------ 我 想 吃点儿 东西 。 0
Wǒ -iǎn- ch----ǎ- e- ----x-. W- x---- c-- d--- e- d------ W- x-ǎ-g c-ī d-ǎ- e- d-n-x-. ---------------------------- Wǒ xiǎng chī diǎn er dōngxī.
Szeretném kicsit kipihenni magam. 我 想-休--一--。 我 想 休- 一- 。 我 想 休- 一- 。 ----------- 我 想 休息 一下 。 0
W- x-ǎ---xiū-í-yī---. W- x---- x---- y----- W- x-ǎ-g x-ū-í y-x-à- --------------------- Wǒ xiǎng xiūxí yīxià.
Szeretnék kérdezni öntől valamit. 我-想-----一- 事情 。 我 想 问 您 一- 事- 。 我 想 问 您 一- 事- 。 --------------- 我 想 问 您 一些 事情 。 0
Wǒ -i-n- w-n --- --xi----ì-í-g. W- x---- w-- n-- y---- s------- W- x-ǎ-g w-n n-n y-x-ē s-ì-í-g- ------------------------------- Wǒ xiǎng wèn nín yīxiē shìqíng.
Szeretném önt megkérni valamire. 我 - - 您 ------。 我 想 求 您 点- 事- 。 我 想 求 您 点- 事- 。 --------------- 我 想 求 您 点儿 事情 。 0
Wǒ -i-n--q---ní--d--n--r---ì---g. W- x---- q-- n-- d--- e- s------- W- x-ǎ-g q-ú n-n d-ǎ- e- s-ì-í-g- --------------------------------- Wǒ xiǎng qiú nín diǎn er shìqíng.
Szeretném önt meghívni valamire. 我-- -请-- 。 我 想 邀- 您 。 我 想 邀- 您 。 ---------- 我 想 邀请 您 。 0
W-----ng-y-o-ǐn----n. W- x---- y------ n--- W- x-ǎ-g y-o-ǐ-g n-n- --------------------- Wǒ xiǎng yāoqǐng nín.
Mit szeretne, kérem? 请- 您 --点- 什么-？ 请- 您 要 点- 什- ？ 请- 您 要 点- 什- ？ -------------- 请问 您 要 点儿 什么 ？ 0
Q---w-n nín--ào-i----r s-é---? Q------ n-- y------ e- s------ Q-n-w-n n-n y-o-i-n e- s-é-m-? ------------------------------ Qǐngwèn nín yàodiǎn er shénme?
Szeretne egy kávét? 您-要-咖啡 - ？ 您 要 咖- 吗 ？ 您 要 咖- 吗 ？ ---------- 您 要 咖啡 吗 ？ 0
Nín-yào k---i -a? N-- y-- k---- m-- N-n y-o k-f-i m-? ----------------- Nín yào kāfēi ma?
Vagy inkább egy teát szeretne? 或者-您---欢-喝茶 ？ 或- 您 更-- 喝- ？ 或- 您 更-欢 喝- ？ ------------- 或者 您 更喜欢 喝茶 ？ 0
H------n-n g-ng -ǐh---------á? H----- n-- g--- x----- h- c--- H-ò-h- n-n g-n- x-h-ā- h- c-á- ------------------------------ Huòzhě nín gèng xǐhuān hē chá?
Haza szeretnénk menni. 我- 想 回家-。 我- 想 回- 。 我- 想 回- 。 --------- 我们 想 回家 。 0
Wǒmen---ǎ-g-hu--j-ā. W---- x---- h-- j--- W-m-n x-ǎ-g h-í j-ā- -------------------- Wǒmen xiǎng huí jiā.
Szeretnétek egy taxit? 你- 要-打----吗 ？ 你- 要 打--- 吗 ？ 你- 要 打-租- 吗 ？ ------------- 你们 要 打出租车 吗 ？ 0
N--en y-o dǎ-ch----chē-ma? N---- y-- d- c---- c-- m-- N-m-n y-o d- c-ū-ū c-ē m-? -------------------------- Nǐmen yào dǎ chūzū chē ma?
Telefonálni szeretnének. 他们-- 打 -- 。 他- 想 打 电- 。 他- 想 打 电- 。 ----------- 他们 想 打 电话 。 0
T--e- -i--g -------h--. T---- x---- d- d------- T-m-n x-ǎ-g d- d-à-h-à- ----------------------- Tāmen xiǎng dǎ diànhuà.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…