Kifejezéstár

hu valamit szabad, lehet (-hat, -het)   »   be штосьці магчы

73 [hetvenhárom]

valamit szabad, lehet (-hat, -het)

valamit szabad, lehet (-hat, -het)

73 [семдзесят тры]

73 [semdzesyat try]

штосьці магчы

[shtos’tsі magchy]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Vezethetsz már autót? Табе ў-- -ожн- -ір-в--- -ў-ам-білем? Т--- ў-- м---- к------- а----------- Т-б- ў-о м-ж-а к-р-в-ц- а-т-м-б-л-м- ------------------------------------ Табе ўжо можна кіраваць аўтамабілем? 0
Ta----zho --zh-- kіra-at----u--mabі---? T--- u--- m----- k-------- a----------- T-b- u-h- m-z-n- k-r-v-t-’ a-t-m-b-l-m- --------------------------------------- Tabe uzho mozhna kіravats’ autamabіlem?
Ihatsz már alkoholt? Таб- -ж---о--а -іць -л-а--льн-я-на---? Т--- ў-- м---- п--- а---------- н----- Т-б- ў-о м-ж-а п-ц- а-к-г-л-н-я н-п-і- -------------------------------------- Табе ўжо можна піць алкагольныя напоі? 0
Ta-e-u-h---o-hna-p-ts----ka-o-’n-y- --po-? T--- u--- m----- p---- a----------- n----- T-b- u-h- m-z-n- p-t-’ a-k-g-l-n-y- n-p-і- ------------------------------------------ Tabe uzho mozhna pіts’ alkagol’nyya napoі?
Mehetsz már egyedül külfödre? Та---ўж------- -д---у-ездзіц- з- -яж-? Т--- ў-- м---- а----- е------ з- м---- Т-б- ў-о м-ж-а а-н-м- е-д-і-ь з- м-ж-? -------------------------------------- Табе ўжо можна аднаму ездзіць за мяжу? 0
T-be-u-----oz------na-u -ez--іts--za m-----? T--- u--- m----- a----- y-------- z- m------ T-b- u-h- m-z-n- a-n-m- y-z-z-t-’ z- m-a-h-? -------------------------------------------- Tabe uzho mozhna adnamu yezdzіts’ za myazhu?
szabad (-hat, -het) м--чы м---- м-г-ы ----- магчы 0
mag-hy m----- m-g-h- ------ magchy
Dohányozhatunk itt? Нам ---н--т-- ку---ь? Н-- м---- т-- к------ Н-м м-ж-а т-т к-р-ц-? --------------------- Нам можна тут курыць? 0
Na- moz--a-tut --ry--’? N-- m----- t-- k------- N-m m-z-n- t-t k-r-t-’- ----------------------- Nam mozhna tut kuryts’?
Szabad itt dohányozni? Т-т--ожн- --р---? Т-- м---- к------ Т-т м-ж-а к-р-ц-? ----------------- Тут можна курыць? 0
Tut m-zhn--kur-ts’? T-- m----- k------- T-t m-z-n- k-r-t-’- ------------------- Tut mozhna kuryts’?
(Szabad) Lehet itt hitelkártyával fizetni? Можна---плаці----р-ды-на----рт--? М---- з-------- к-------- к------ М-ж-а з-п-а-і-ь к-э-ы-н-й к-р-а-? --------------------------------- Можна заплаціць крэдытнай картай? 0
M--hn- z--lats-t-- -r-dy--ay-kar-ay? M----- z---------- k-------- k------ M-z-n- z-p-a-s-t-’ k-e-y-n-y k-r-a-? ------------------------------------ Mozhna zaplatsіts’ kredytnay kartay?
(Szabad) Lehet itt csekkel fizetni? Мо-н----п-------ч---м? М---- з-------- ч----- М-ж-а з-п-а-і-ь ч-к-м- ---------------------- Можна заплаціць чэкам? 0
Mo-hn---ap--t--t-’ ch--a-? M----- z---------- c------ M-z-n- z-p-a-s-t-’ c-e-a-? -------------------------- Mozhna zaplatsіts’ chekam?
Csak készpénzzel lehet fizetni? Мож-- з-плаці-------к- гато---й? М---- з-------- т----- г-------- М-ж-а з-п-а-і-ь т-л-к- г-т-ў-а-? -------------------------------- Можна заплаціць толькі гатоўкай? 0
Mozh-- zaplats-t-’ ---’-- --------? M----- z---------- t----- g-------- M-z-n- z-p-a-s-t-’ t-l-k- g-t-u-a-? ----------------------------------- Mozhna zaplatsіts’ tol’kі gatoukay?
Szabad telefonálnom? Мож----я---ра- -атэ--ф-ну-? М----- я з---- п----------- М-ж-а- я з-р-з п-т-л-ф-н-ю- --------------------------- Можна, я зараз патэлефаную? 0
M----a, -a -a-az-p-tel---n---? M------ y- z---- p------------ M-z-n-, y- z-r-z p-t-l-f-n-y-? ------------------------------ Mozhna, ya zaraz patelefanuyu?
Kérdezhetek valamit? Мо-на- - --шта--апыта-с-? М----- я н---- з--------- М-ж-а- я н-ш-а з-п-т-ю-я- ------------------------- Можна, я нешта запытаюся? 0
M---n------n-sh-a za-y-----y-? M------ y- n----- z----------- M-z-n-, y- n-s-t- z-p-t-y-s-a- ------------------------------ Mozhna, ya neshta zapytayusya?
Mondhatok valamit? М-жна,-я-н--т----а-у? М----- я н---- с----- М-ж-а- я н-ш-а с-а-у- --------------------- Можна, я нешта скажу? 0
M-zh-a--ya nes-----kaz--? M------ y- n----- s------ M-z-n-, y- n-s-t- s-a-h-? ------------------------- Mozhna, ya neshta skazhu?
Nem aludhat a parkban. Ям- не-ьга -п-ць у -а---. Я-- н----- с---- у п----- Я-у н-л-г- с-а-ь у п-р-у- ------------------------- Яму нельга спаць у парку. 0
Y-m- -----a----t-’ u -ark-. Y--- n----- s----- u p----- Y-m- n-l-g- s-a-s- u p-r-u- --------------------------- Yamu nel’ga spats’ u parku.
Nem aludhat az autóban. Ям----льга-с-а-----аў--ма---і. Я-- н----- с---- у а---------- Я-у н-л-г- с-а-ь у а-т-м-б-л-. ------------------------------ Яму нельга спаць у аўтамабілі. 0
Yamu--el’ga-s---s--u a--am--іl-. Y--- n----- s----- u a---------- Y-m- n-l-g- s-a-s- u a-t-m-b-l-. -------------------------------- Yamu nel’ga spats’ u autamabіlі.
Nem aludhat a pályaudvaron. Я-------г--сп--ь -а в--зале. Я-- н----- с---- н- в------- Я-у н-л-г- с-а-ь н- в-к-а-е- ---------------------------- Яму нельга спаць на вакзале. 0
Ya------’ga -pats- n--va-z--e. Y--- n----- s----- n- v------- Y-m- n-l-g- s-a-s- n- v-k-a-e- ------------------------------ Yamu nel’ga spats’ na vakzale.
Leülhetünk? На- ----а -у----с--? Н-- м---- т-- с----- Н-м м-ж-а т-т с-с-і- -------------------- Нам можна тут сесці? 0
N-m-m-z-na --- s--ts-? N-- m----- t-- s------ N-m m-z-n- t-t s-s-s-? ---------------------- Nam mozhna tut sestsі?
Kaphatunk egy étlapot? Мы---жа- атрым-ц----н-? М- м---- а------- м---- М- м-ж-м а-р-м-ц- м-н-? ----------------------- Мы можам атрымаць меню? 0
M-----ha- a--y--ts- --n--? M- m----- a-------- m----- M- m-z-a- a-r-m-t-’ m-n-u- -------------------------- My mozham atrymats’ menyu?
Fizethetünk külön? М- мож---за-ла---ь -аас---у? М- м---- з-------- п-------- М- м-ж-м з-п-а-і-ь п-а-о-к-? ---------------------------- Мы можам заплаціць паасобку? 0
My--o-ham z--l-t-і-s’ --a-ob--? M- m----- z---------- p-------- M- m-z-a- z-p-a-s-t-’ p-a-o-k-? ------------------------------- My mozham zaplatsіts’ paasobku?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Hogyan tanulja meg agyunk az új szavakat

Amikor szavakat tanulunk, agyunk új tartalmakat raktároz. A tanulás viszont csak folyamatos ismétlés által működik. Az, hogy agyunk hogyan tárolja a szavakat, számos tényezőtől függ. A legfontosabb azonban az, hogy rendszeresen ismételjük a szavakat. Csak azok a szavak kerülnek tárolásra, melyeket gyakran olvasunk vagy írunk. Azt lehet mondani, hogy ezek a szavak mint képek kerülnek archiválásra. A tanulás ilyen formája a majmokra is igaz. A majmok képesek szavak ‘olvasására’, ha elégszer látják azokat. Annak ellenére hogy nem értik a szavakat, képesek megkülönböztetni őket formájuk alapján. Ahhoz, hogy egy nyelvet folyékonyan beszéljük, sok szóra van szükségünk. Ennek érdekében a szavaknak rendezett állapotban kell lenniük. Az agyunk ugyanis úgy működik, mint egy archívum. Annak érdekében, hogy gyorsan megtaláljon egy szót, tudnia kell hol keresse azt. Ezért az a jó, ha egy szót a megfelelő környezetében tanuljuk meg. Így agyunk mindig a megfelelő könyvtárat tudja kinyitni. De azt is, amit jól megtanultunk, képesek vagyunk elfelejteni. A tudás ilyenkor az aktív memóriából a passzívba vándorol. A felejtés által megszabadulunk olyan tudástól, amelyre már nincsen szükségünk. Így teremt az agyunk helyet új és fontos tartalmak számára. Ezért fontos, hogy tudásunkat rendszeresen aktivizáljuk. Az ami a passzív memóriában tárolódik, nem veszett el örökre. Ha meglátunk egy elfelejtett szót, emlékszünk rá megint. Amit egyszer már megtanultunk, másodjára gyorsabban fogjuk megtanulni. Aki a szókincsét bővíteni kívánja, a hobbijait is bővítenie kell. Mindannyiunknak vannak bizonyos érdeklődési körei. Ezért legtöbbször ugyanazokkal a dolgokkal foglalkozunk. Egy nyelv azonban sok különböző szóterületből áll. Akit a politika érdekel, néha elővehet egy sportújságot is!