М--еш ли ------- пътув---с-----са-а в чужб-на?
М---- л- в--- д- п------ с-- / с--- в ч-------
М-ж-ш л- в-ч- д- п-т-в-ш с-м / с-м- в ч-ж-и-а-
----------------------------------------------
Можеш ли вече да пътуваш сам / сама в чужбина? 0 M-zh-sh--- vec-e ----y---ash---m-/ -a-a---chuz--i--?M------ l- v---- d- p------- s-- / s--- v c---------M-z-e-h l- v-c-e d- p-t-v-s- s-m / s-m- v c-u-h-i-a-----------------------------------------------------Mozhesh li veche da pytuvash sam / sama v chuzhbina?
További nyelvek
Kattints egy zászlóra!
Mehetsz már egyedül külfödre?
Можеш ли вече да пътуваш сам / сама в чужбина?
Mozhesh li veche da pytuvash sam / sama v chuzhbina?
мо---/-ра-р-ш--- ми --/ бива
м--- / р-------- м- е / б---
м-г- / р-з-е-е-о м- е / б-в-
----------------------------
мога / разрешено ми е / бива 0 mo-a /-ra--e---no m- -e----ivam--- / r--------- m- y- / b---m-g- / r-z-e-h-n- m- y- / b-v-------------------------------moga / razresheno mi ye / biva
Мо-е-ли да--- -лащ- с--ре-ит-а-к-рта?
М--- л- д- с- п---- с к------- к-----
М-ж- л- д- с- п-а-а с к-е-и-н- к-р-а-
-------------------------------------
Може ли да се плаща с кредитна карта? 0 Mo--e--- da -- -las--ha---kredit---k---a?M---- l- d- s- p------- s k------- k-----M-z-e l- d- s- p-a-h-h- s k-e-i-n- k-r-a------------------------------------------Mozhe li da se plashcha s kreditna karta?
М-ж- -и-д- с- пл-щ--с --к?
М--- л- д- с- п---- с ч---
М-ж- л- д- с- п-а-а с ч-к-
--------------------------
Може ли да се плаща с чек? 0 M--------d---e-pl---c---s -h-k?M---- l- d- s- p------- s c----M-z-e l- d- s- p-a-h-h- s c-e-?-------------------------------Mozhe li da se plashcha s chek?
М-ж- -и д- с--пл--а-с-мо - бр-й?
М--- л- д- с- п---- с--- в б----
М-ж- л- д- с- п-а-а с-м- в б-о-?
--------------------------------
Може ли да се плаща само в брой? 0 M-z-e -- -------l------ --m- ---ro-?M---- l- d- s- p------- s--- v b----M-z-e l- d- s- p-a-h-h- s-m- v b-o-?------------------------------------Mozhe li da se plashcha samo v broy?
М-же-ли д- се об-д- -о т-----н-?
М--- л- д- с- о---- п- т--------
М-ж- л- д- с- о-а-я п- т-л-ф-н-?
--------------------------------
Може ли да се обадя по телефона? 0 Mo--- li-------ob--y---- tel-fo-a?M---- l- d- s- o----- p- t--------M-z-e l- d- s- o-a-y- p- t-l-f-n-?----------------------------------Mozhe li da se obadya po telefona?
Той -е-м-ж- -а-с-и---п-р-а.
Т-- н- м--- д- с-- в п-----
Т-й н- м-ж- д- с-и в п-р-а-
---------------------------
Той не може да спи в парка. 0 T-y-ne ----e da ----- p----.T-- n- m---- d- s-- v p-----T-y n- m-z-e d- s-i v p-r-a-----------------------------Toy ne mozhe da spi v parka.
Т-й--е-м-----а с-и-в---ла--.
Т-- н- м--- д- с-- в к------
Т-й н- м-ж- д- с-и в к-л-т-.
----------------------------
Той не може да спи в колата. 0 T-y ---m--he-da-s-- v kol-t-.T-- n- m---- d- s-- v k------T-y n- m-z-e d- s-i v k-l-t-.-----------------------------Toy ne mozhe da spi v kolata.
Мо-е ----а с-----?
М--- л- д- с------
М-ж- л- д- с-д-е-?
------------------
Може ли да седнем? 0 M---e -i da -edne-?M---- l- d- s------M-z-e l- d- s-d-e-?-------------------Mozhe li da sednem?
Amikor szavakat tanulunk, agyunk új tartalmakat raktároz.
A tanulás viszont csak folyamatos ismétlés által működik.
Az, hogy agyunk hogyan tárolja a szavakat, számos tényezőtől függ.
A legfontosabb azonban az, hogy rendszeresen ismételjük a szavakat.
Csak azok a szavak kerülnek tárolásra, melyeket gyakran olvasunk vagy írunk.
Azt lehet mondani, hogy ezek a szavak mint képek kerülnek archiválásra.
A tanulás ilyen formája a majmokra is igaz.
A majmok képesek szavak ‘olvasására’, ha elégszer látják azokat.
Annak ellenére hogy nem értik a szavakat, képesek megkülönböztetni őket formájuk alapján.
Ahhoz, hogy egy nyelvet folyékonyan beszéljük, sok szóra van szükségünk.
Ennek érdekében a szavaknak rendezett állapotban kell lenniük.
Az agyunk ugyanis úgy működik, mint egy archívum.
Annak érdekében, hogy gyorsan megtaláljon egy szót, tudnia kell hol keresse azt.
Ezért az a jó, ha egy szót a megfelelő környezetében tanuljuk meg.
Így agyunk mindig a megfelelő könyvtárat tudja kinyitni.
De azt is, amit jól megtanultunk, képesek vagyunk elfelejteni.
A tudás ilyenkor az aktív memóriából a passzívba vándorol.
A felejtés által megszabadulunk olyan tudástól, amelyre már nincsen szükségünk.
Így teremt az agyunk helyet új és fontos tartalmak számára.
Ezért fontos, hogy tudásunkat rendszeresen aktivizáljuk.
Az ami a passzív memóriában tárolódik, nem veszett el örökre.
Ha meglátunk egy elfelejtett szót, emlékszünk rá megint.
Amit egyszer már megtanultunk, másodjára gyorsabban fogjuk megtanulni.
Aki a szókincsét bővíteni kívánja, a hobbijait is bővítenie kell.
Mindannyiunknak vannak bizonyos érdeklődési körei.
Ezért legtöbbször ugyanazokkal a dolgokkal foglalkozunk.
Egy nyelv azonban sok különböző szóterületből áll.
Akit a politika érdekel, néha elővehet egy sportújságot is!