Kifejezéstár

hu valamit szabad, lehet (-hat, -het)   »   bs nešto smjeti

73 [hetvenhárom]

valamit szabad, lehet (-hat, -het)

valamit szabad, lehet (-hat, -het)

73 [sedamdeset i tri]

nešto smjeti

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bosnyák Lejátszás Több
Vezethetsz már autót? Smi--- -i---- voz--i a-to? S----- l- v-- v----- a---- S-i-e- l- v-ć v-z-t- a-t-? -------------------------- Smiješ li već voziti auto? 0
Ihatsz már alkoholt? Smij-- -- ve--pit---l--h--? S----- l- v-- p--- a------- S-i-e- l- v-ć p-t- a-k-h-l- --------------------------- Smiješ li već piti alkohol? 0
Mehetsz már egyedül külfödre? Smi-e- -i ve- --- p-to-ati-- ---s----st--? S----- l- v-- s-- p------- u i------------ S-i-e- l- v-ć s-m p-t-v-t- u i-o-t-a-s-v-? ------------------------------------------ Smiješ li već sam putovati u inostranstvo? 0
szabad (-hat, -het) sm-e-i s----- s-j-t- ------ smjeti 0
Dohányozhatunk itt? Smi-em--li ovd-e-pu-it-? S------ l- o---- p------ S-i-e-o l- o-d-e p-š-t-? ------------------------ Smijemo li ovdje pušiti? 0
Szabad itt dohányozni? Smije l- se-ovdj- p---t-? S---- l- s- o---- p------ S-i-e l- s- o-d-e p-š-t-? ------------------------- Smije li se ovdje pušiti? 0
(Szabad) Lehet itt hitelkártyával fizetni? S--j---- -- ---ti---k--di--om k-r-i-o-? S---- l- s- p------ k-------- k-------- S-i-e l- s- p-a-i-i k-e-i-n-m k-r-i-o-? --------------------------------------- Smije li se platiti kreditnom karticom? 0
(Szabad) Lehet itt csekkel fizetni? S-ije--i s- pla-i-i--e-o-? S---- l- s- p------ č----- S-i-e l- s- p-a-i-i č-k-m- -------------------------- Smije li se platiti čekom? 0
Csak készpénzzel lehet fizetni? Sm--e l------l-ti-- --------ovi---? S---- l- s- p------ s--- g--------- S-i-e l- s- p-a-i-i s-m- g-t-v-n-m- ----------------------------------- Smije li se platiti samo gotovinom? 0
Szabad telefonálnom? S-i-e- l--telefo-ir---? S----- l- t------------ S-i-e- l- t-l-f-n-r-t-? ----------------------- Smijem li telefonirati? 0
Kérdezhetek valamit? S-ij-- -i-n---- p--ati? S----- l- n---- p------ S-i-e- l- n-š-o p-t-t-? ----------------------- Smijem li nešto pitati? 0
Mondhatok valamit? S-ij---li-n-što r--i? S----- l- n---- r---- S-i-e- l- n-š-o r-ć-? --------------------- Smijem li nešto reći? 0
Nem aludhat a parkban. O---- sm----s---a-i-----r--. O- n- s---- s------ u p----- O- n- s-i-e s-a-a-i u p-r-u- ---------------------------- On ne smije spavati u parku. 0
Nem aludhat az autóban. O---e-smi---spava-- - a-t-. O- n- s---- s------ u a---- O- n- s-i-e s-a-a-i u a-t-. --------------------------- On ne smije spavati u autu. 0
Nem aludhat a pályaudvaron. On -e sm--- --ava-i -a -e--ez-ič-oj--t-n-c-. O- n- s---- s------ n- ž----------- s------- O- n- s-i-e s-a-a-i n- ž-l-e-n-č-o- s-a-i-i- -------------------------------------------- On ne smije spavati na željezničkoj stanici. 0
Leülhetünk? Smij-mo li-sj-sti? S------ l- s------ S-i-e-o l- s-e-t-? ------------------ Smijemo li sjesti? 0
Kaphatunk egy étlapot? S-i-e---l--d--it---elov-i-? S------ l- d----- j-------- S-i-e-o l- d-b-t- j-l-v-i-? --------------------------- Smijemo li dobiti jelovnik? 0
Fizethetünk külön? M--em---i--la---i -dv-j-no? M----- l- p------ o-------- M-ž-m- l- p-a-i-i o-v-j-n-? --------------------------- Možemo li platiti odvojeno? 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Hogyan tanulja meg agyunk az új szavakat

Amikor szavakat tanulunk, agyunk új tartalmakat raktároz. A tanulás viszont csak folyamatos ismétlés által működik. Az, hogy agyunk hogyan tárolja a szavakat, számos tényezőtől függ. A legfontosabb azonban az, hogy rendszeresen ismételjük a szavakat. Csak azok a szavak kerülnek tárolásra, melyeket gyakran olvasunk vagy írunk. Azt lehet mondani, hogy ezek a szavak mint képek kerülnek archiválásra. A tanulás ilyen formája a majmokra is igaz. A majmok képesek szavak ‘olvasására’, ha elégszer látják azokat. Annak ellenére hogy nem értik a szavakat, képesek megkülönböztetni őket formájuk alapján. Ahhoz, hogy egy nyelvet folyékonyan beszéljük, sok szóra van szükségünk. Ennek érdekében a szavaknak rendezett állapotban kell lenniük. Az agyunk ugyanis úgy működik, mint egy archívum. Annak érdekében, hogy gyorsan megtaláljon egy szót, tudnia kell hol keresse azt. Ezért az a jó, ha egy szót a megfelelő környezetében tanuljuk meg. Így agyunk mindig a megfelelő könyvtárat tudja kinyitni. De azt is, amit jól megtanultunk, képesek vagyunk elfelejteni. A tudás ilyenkor az aktív memóriából a passzívba vándorol. A felejtés által megszabadulunk olyan tudástól, amelyre már nincsen szükségünk. Így teremt az agyunk helyet új és fontos tartalmak számára. Ezért fontos, hogy tudásunkat rendszeresen aktivizáljuk. Az ami a passzív memóriában tárolódik, nem veszett el örökre. Ha meglátunk egy elfelejtett szót, emlékszünk rá megint. Amit egyszer már megtanultunk, másodjára gyorsabban fogjuk megtanulni. Aki a szókincsét bővíteni kívánja, a hobbijait is bővítenie kell. Mindannyiunknak vannak bizonyos érdeklődési körei. Ezért legtöbbször ugyanazokkal a dolgokkal foglalkozunk. Egy nyelv azonban sok különböző szóterületből áll. Akit a politika érdekel, néha elővehet egy sportújságot is!