Kifejezéstár

hu valamit szabad, lehet (-hat, -het)   »   fi saada tehdä jotakin

73 [hetvenhárom]

valamit szabad, lehet (-hat, -het)

valamit szabad, lehet (-hat, -het)

73 [seitsemänkymmentäkolme]

saada tehdä jotakin

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar finn Lejátszás Több
Vezethetsz már autót? S--t-o -o---aa -ut-a? S----- j- a--- a----- S-a-k- j- a-a- a-t-a- --------------------- Saatko jo ajaa autoa? 0
Ihatsz már alkoholt? S--t----o --od- al--h---a? S----- j- j---- a--------- S-a-k- j- j-o-a a-k-h-l-a- -------------------------- Saatko jo juoda alkoholia? 0
Mehetsz már egyedül külfödre? S-a--o -o men-ä ----n----o-----e? S----- j- m---- y---- u---------- S-a-k- j- m-n-ä y-s-n u-k-m-i-l-? --------------------------------- Saatko jo mennä yksin ulkomaille? 0
szabad (-hat, -het) sa-da s---- s-a-a ----- saada 0
Dohányozhatunk itt? Saamm-k- -o--t-a-t-ä-l-? S------- p------ t------ S-a-m-k- p-l-t-a t-ä-l-? ------------------------ Saammeko polttaa täällä? 0
Szabad itt dohányozni? Sa-ko tää----po-ttaa? S---- t----- p------- S-a-o t-ä-l- p-l-t-a- --------------------- Saako täällä polttaa? 0
(Szabad) Lehet itt hitelkártyával fizetni? S--k- -ä--lä -a-sa- luo---k-rt-l-a? S---- t----- m----- l-------------- S-a-o t-ä-l- m-k-a- l-o-t-k-r-i-l-? ----------------------------------- Saako täällä maksaa luottokortilla? 0
(Szabad) Lehet itt csekkel fizetni? Saa-- tä-----m-ks-a-s-ek-l--? S---- t----- m----- s-------- S-a-o t-ä-l- m-k-a- s-e-i-l-? ----------------------------- Saako täällä maksaa shekillä? 0
Csak készpénzzel lehet fizetni? Saako m-k-aa --in -ät--s--lä? S---- m----- v--- k---------- S-a-o m-k-a- v-i- k-t-i-e-l-? ----------------------------- Saako maksaa vain käteisellä? 0
Szabad telefonálnom? S-a-ko ---ttaa? S----- s------- S-a-k- s-i-t-a- --------------- Saanko soittaa? 0
Kérdezhetek valamit? S-a-k-----y--j-t--in? S----- k---- j------- S-a-k- k-s-ä j-t-k-n- --------------------- Saanko kysyä jotakin? 0
Mondhatok valamit? Sa--k- san---j------? S----- s---- j------- S-a-k- s-n-a j-t-k-n- --------------------- Saanko sanoa jotakin? 0
Nem aludhat a parkban. H-- ei ----n--kua ---s-----. H-- e- s-- n----- p--------- H-n e- s-a n-k-u- p-i-t-s-a- ---------------------------- Hän ei saa nukkua puistossa. 0
Nem aludhat az autóban. H--------------ua a--ossa. H-- e- s-- n----- a------- H-n e- s-a n-k-u- a-t-s-a- -------------------------- Hän ei saa nukkua autossa. 0
Nem aludhat a pályaudvaron. H---ei---- -u-k-- -a-t-t--asema--a. H-- e- s-- n----- r---------------- H-n e- s-a n-k-u- r-u-a-i-a-e-a-l-. ----------------------------------- Hän ei saa nukkua rautatieasemalla. 0
Leülhetünk? Saamm-------u-tu-? S------- i-------- S-a-m-k- i-t-u-u-? ------------------ Saammeko istuutua? 0
Kaphatunk egy étlapot? V-------ko-saa-a ru---li--an? V--------- s---- r----------- V-i-i-m-k- s-a-a r-o-a-i-t-n- ----------------------------- Voisimmeko saada ruokalistan? 0
Fizethetünk külön? Saa-mek- -ak-a- eri-see-? S------- m----- e-------- S-a-m-k- m-k-a- e-i-s-e-? ------------------------- Saammeko maksaa erikseen? 0

Hogyan tanulja meg agyunk az új szavakat

Amikor szavakat tanulunk, agyunk új tartalmakat raktároz. A tanulás viszont csak folyamatos ismétlés által működik. Az, hogy agyunk hogyan tárolja a szavakat, számos tényezőtől függ. A legfontosabb azonban az, hogy rendszeresen ismételjük a szavakat. Csak azok a szavak kerülnek tárolásra, melyeket gyakran olvasunk vagy írunk. Azt lehet mondani, hogy ezek a szavak mint képek kerülnek archiválásra. A tanulás ilyen formája a majmokra is igaz. A majmok képesek szavak ‘olvasására’, ha elégszer látják azokat. Annak ellenére hogy nem értik a szavakat, képesek megkülönböztetni őket formájuk alapján. Ahhoz, hogy egy nyelvet folyékonyan beszéljük, sok szóra van szükségünk. Ennek érdekében a szavaknak rendezett állapotban kell lenniük. Az agyunk ugyanis úgy működik, mint egy archívum. Annak érdekében, hogy gyorsan megtaláljon egy szót, tudnia kell hol keresse azt. Ezért az a jó, ha egy szót a megfelelő környezetében tanuljuk meg. Így agyunk mindig a megfelelő könyvtárat tudja kinyitni. De azt is, amit jól megtanultunk, képesek vagyunk elfelejteni. A tudás ilyenkor az aktív memóriából a passzívba vándorol. A felejtés által megszabadulunk olyan tudástól, amelyre már nincsen szükségünk. Így teremt az agyunk helyet új és fontos tartalmak számára. Ezért fontos, hogy tudásunkat rendszeresen aktivizáljuk. Az ami a passzív memóriában tárolódik, nem veszett el örökre. Ha meglátunk egy elfelejtett szót, emlékszünk rá megint. Amit egyszer már megtanultunk, másodjára gyorsabban fogjuk megtanulni. Aki a szókincsét bővíteni kívánja, a hobbijait is bővítenie kell. Mindannyiunknak vannak bizonyos érdeklődési körei. Ezért legtöbbször ugyanazokkal a dolgokkal foglalkozunk. Egy nyelv azonban sok különböző szóterületből áll. Akit a politika érdekel, néha elővehet egy sportújságot is!