Kifejezéstár

hu valamit szabad, lehet (-hat, -het)   »   ro „a avea voie” ceva

73 [hetvenhárom]

valamit szabad, lehet (-hat, -het)

valamit szabad, lehet (-hat, -het)

73 [şaptezeci şi trei]

„a avea voie” ceva

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar román Lejátszás Több
Vezethetsz már autót? Ai v-i--s---o--uc----j-? A- v--- s- c------ d---- A- v-i- s- c-n-u-i d-j-? ------------------------ Ai voie să conduci deja? 0
Ihatsz már alkoholt? Ai -o----ă bei ------l---l? A- v--- s- b-- d--- a------ A- v-i- s- b-i d-j- a-c-o-? --------------------------- Ai voie să bei deja alcool? 0
Mehetsz már egyedül külfödre? Ai-vo-e să-căl--oreş-i -ej--si---r în--t-ăinăt-t-? A- v--- s- c---------- d--- s----- î- s----------- A- v-i- s- c-l-t-r-ş-i d-j- s-n-u- î- s-r-i-ă-a-e- -------------------------------------------------- Ai voie să călătoreşti deja singur în străinătate? 0
szabad (-hat, -het) a -------ie a a--- v--- a a-e- v-i- ----------- a avea voie 0
Dohányozhatunk itt? Ave------ -ă f-măm a--i? A--- v--- s- f---- a---- A-e- v-i- s- f-m-m a-c-? ------------------------ Avem voie să fumăm aici? 0
Szabad itt dohányozni? S--poa-e-f-ma---ci? S- p---- f--- a---- S- p-a-e f-m- a-c-? ------------------- Se poate fuma aici? 0
(Szabad) Lehet itt hitelkártyával fizetni? S--p--t----ă-- ---c-rte de-c-e-it? S- p---- p---- c- c---- d- c------ S- p-a-e p-ă-i c- c-r-e d- c-e-i-? ---------------------------------- Se poate plăti cu carte de credit? 0
(Szabad) Lehet itt csekkel fizetni? Se----t--pl-t- c- cec? S- p---- p---- c- c--- S- p-a-e p-ă-i c- c-c- ---------------------- Se poate plăti cu cec? 0
Csak készpénzzel lehet fizetni? S- --------ăt- --m-i c-s-? S- p---- p---- n---- c---- S- p-a-e p-ă-i n-m-i c-s-? -------------------------- Se poate plăti numai cash? 0
Szabad telefonálnom? Am v-i-----da- ş- -- un----e-on? A- v--- s- d-- ş- e- u- t------- A- v-i- s- d-u ş- e- u- t-l-f-n- -------------------------------- Am voie să dau şi eu un telefon? 0
Kérdezhetek valamit? A---o-e----înt-----i-e--c---? A- v--- s- î----- ş- e- c---- A- v-i- s- î-t-e- ş- e- c-v-? ----------------------------- Am voie să întreb şi eu ceva? 0
Mondhatok valamit? A- voie-să-spu--şi-e- c-v-? A- v--- s- s--- ş- e- c---- A- v-i- s- s-u- ş- e- c-v-? --------------------------- Am voie să spun şi eu ceva? 0
Nem aludhat a parkban. N- ar---o-e -ă doa-m--în --rc. N- a-- v--- s- d----- î- p---- N- a-e v-i- s- d-a-m- î- p-r-. ------------------------------ Nu are voie să doarmă în parc. 0
Nem aludhat az autóban. Nu ar- ---e--ă--------î- ---i--. N- a-- v--- s- d----- î- m------ N- a-e v-i- s- d-a-m- î- m-ş-n-. -------------------------------- Nu are voie să doarmă în maşină. 0
Nem aludhat a pályaudvaron. N- are -oie--- d-ar-- -n gară. N- a-- v--- s- d----- î- g---- N- a-e v-i- s- d-a-m- î- g-r-. ------------------------------ Nu are voie să doarmă în gară. 0
Leülhetünk? Pu--------loc? P---- l-- l--- P-t-m l-a l-c- -------------- Putem lua loc? 0
Kaphatunk egy étlapot? Ne -aţi vă -u-ăm -eniu-? N- d--- v- r---- m------ N- d-ţ- v- r-g-m m-n-u-? ------------------------ Ne daţi vă rugăm meniul? 0
Fizethetünk külön? P---m p-ă-i-s------? P---- p---- s------- P-t-m p-ă-i s-p-r-t- -------------------- Putem plăti separat? 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Hogyan tanulja meg agyunk az új szavakat

Amikor szavakat tanulunk, agyunk új tartalmakat raktároz. A tanulás viszont csak folyamatos ismétlés által működik. Az, hogy agyunk hogyan tárolja a szavakat, számos tényezőtől függ. A legfontosabb azonban az, hogy rendszeresen ismételjük a szavakat. Csak azok a szavak kerülnek tárolásra, melyeket gyakran olvasunk vagy írunk. Azt lehet mondani, hogy ezek a szavak mint képek kerülnek archiválásra. A tanulás ilyen formája a majmokra is igaz. A majmok képesek szavak ‘olvasására’, ha elégszer látják azokat. Annak ellenére hogy nem értik a szavakat, képesek megkülönböztetni őket formájuk alapján. Ahhoz, hogy egy nyelvet folyékonyan beszéljük, sok szóra van szükségünk. Ennek érdekében a szavaknak rendezett állapotban kell lenniük. Az agyunk ugyanis úgy működik, mint egy archívum. Annak érdekében, hogy gyorsan megtaláljon egy szót, tudnia kell hol keresse azt. Ezért az a jó, ha egy szót a megfelelő környezetében tanuljuk meg. Így agyunk mindig a megfelelő könyvtárat tudja kinyitni. De azt is, amit jól megtanultunk, képesek vagyunk elfelejteni. A tudás ilyenkor az aktív memóriából a passzívba vándorol. A felejtés által megszabadulunk olyan tudástól, amelyre már nincsen szükségünk. Így teremt az agyunk helyet új és fontos tartalmak számára. Ezért fontos, hogy tudásunkat rendszeresen aktivizáljuk. Az ami a passzív memóriában tárolódik, nem veszett el örökre. Ha meglátunk egy elfelejtett szót, emlékszünk rá megint. Amit egyszer már megtanultunk, másodjára gyorsabban fogjuk megtanulni. Aki a szókincsét bővíteni kívánja, a hobbijait is bővítenie kell. Mindannyiunknak vannak bizonyos érdeklődési körei. Ezért legtöbbször ugyanazokkal a dolgokkal foglalkozunk. Egy nyelv azonban sok különböző szóterületből áll. Akit a politika érdekel, néha elővehet egy sportújságot is!