Kifejezéstár

hu Melléknevek 2   »   bs Pridjevi 2

79 [hetvenkilenc]

Melléknevek 2

Melléknevek 2

79 [sedamdeset i devet]

Pridjevi 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bosnyák Lejátszás Több
Egy kék ruha van rajtam. J--i--m -a --b---l--u -a-j-nu. J- i--- n- s--- p---- h------- J- i-a- n- s-b- p-a-u h-l-i-u- ------------------------------ Ja imam na sebi plavu haljinu. 0
Egy piros ruha van rajtam. J---mam--- seb-------u h---i--. J- i--- n- s--- c----- h------- J- i-a- n- s-b- c-v-n- h-l-i-u- ------------------------------- Ja imam na sebi crvenu haljinu. 0
Egy zöld ruha van rajtam. J-------n---eb- -el-nu-halji-u. J- i--- n- s--- z----- h------- J- i-a- n- s-b- z-l-n- h-l-i-u- ------------------------------- Ja imam na sebi zelenu haljinu. 0
Veszek egy fekete táskát. J-----uj-- crn- ---n-. J- k------ c--- t----- J- k-p-j-m c-n- t-š-u- ---------------------- Ja kupujem crnu tašnu. 0
Veszek egy barna táskát. Ja-kup-j-m-----u -a-n-. J- k------ s---- t----- J- k-p-j-m s-e-u t-š-u- ----------------------- Ja kupujem smeđu tašnu. 0
Veszek egy fehér táskát. J- kup-je- -----u-t-š-u. J- k------ b----- t----- J- k-p-j-m b-j-l- t-š-u- ------------------------ Ja kupujem bijelu tašnu. 0
Szükségem van egy új autóra. J- ---b-- no-----to. J- t----- n--- a---- J- t-e-a- n-v- a-t-. -------------------- Ja trebam novo auto. 0
Szükségem van egy gyors autóra. Ja -re--m --zo --to. J- t----- b--- a---- J- t-e-a- b-z- a-t-. -------------------- Ja trebam brzo auto. 0
Szükségem van egy kényelmes autóra. Ja---eb-- u-obno --to. J- t----- u----- a---- J- t-e-a- u-o-n- a-t-. ---------------------- Ja trebam udobno auto. 0
Ott, fent egy idős nő lakik. Tamo -or- st------j--n------a -e-a. T--- g--- s------ j---- s---- ž---- T-m- g-r- s-a-u-e j-d-a s-a-a ž-n-. ----------------------------------- Tamo gore stanuje jedna stara žena. 0
Ott, fent egy kövér nő lakik. Tamo---r--st-n-j- ---n---ebel--ž--a. T--- g--- s------ j---- d----- ž---- T-m- g-r- s-a-u-e j-d-a d-b-l- ž-n-. ------------------------------------ Tamo gore stanuje jedna debela žena. 0
Ott, lent egy kíváncsi nő lakik. T--- ---e-s---uj- j-dn- ra-o-n--a žen-. T--- d--- s------ j---- r-------- ž---- T-m- d-l- s-a-u-e j-d-a r-d-z-a-a ž-n-. --------------------------------------- Tamo dole stanuje jedna radoznala žena. 0
A vendégeink kedves emberek voltak. Na-i go--- su bi-i -ra-- --u-i. N--- g---- s- b--- d---- l----- N-š- g-s-i s- b-l- d-a-i l-u-i- ------------------------------- Naši gosti su bili dragi ljudi. 0
A vendégeink udvarias emberek voltak. N--i g-st------ili -----r-i-l-u-i. N--- g---- s- b--- k------- l----- N-š- g-s-i s- b-l- k-l-u-n- l-u-i- ---------------------------------- Naši gosti su bili kulturni ljudi. 0
A vendégeink érdekes emberek voltak. N-š--g---i--u-b--i-----r--a-tn-------. N--- g---- s- b--- i----------- l----- N-š- g-s-i s- b-l- i-t-r-s-n-n- l-u-i- -------------------------------------- Naši gosti su bili interesantni ljudi. 0
Kedves gyerekeim vannak. J---m-m d---u-d---u. J- i--- d---- d----- J- i-a- d-a-u d-e-u- -------------------- Ja imam dragu djecu. 0
De a szomszédoknak szemtelen gyerekei vannak. A---ko--ij- --aj- b-z----zn--dj--u. A-- k------ i---- b--------- d----- A-i k-m-i-e i-a-u b-z-b-a-n- d-e-u- ----------------------------------- Ali komšije imaju bezobraznu djecu. 0
Az ön gyerekei jók? J---------š----ec--d-bra? J--- l- V--- d---- d----- J-s- l- V-š- d-e-a d-b-a- ------------------------- Jesu li Vaša djeca dobra? 0

Egy nyelv, sok különböző változat

Akkor is ha csak egy nyelvet beszélünk, sok nyelven kommunikálunk. Ugyanis egy nyelv sem egy önmagában zárt rendszer. Minden nyelvben számos dimenzió mutatkozik meg. A nyelv egy élő rendszer. A beszéd mindig a beszélgető partnerhez igazodik. Ezért változtatják az emberek a nyelvet amit beszélnek. Ezek a változások sokféle képen jelentkeznek. Minden nyelvnek megvan például a maga története. A nyelv változott az idők során és a jövőben is változni fog. Ezt onnan lehet felismerni, hogy az idős emberek máshogyan beszélnek mint a fiatalok. A legtöbb nyelvben ezen felül megtalálhatók különböző dialektusok is. A legtöbb dialektusban beszélő ember azonban képes alkalmazkodni a környezetéhez. Bizonyos helyzetekben a hivatalos nyelven beszélnek. A különböző társadalmi rétegek különböző nyelvvel rendelkeznek. A fiatalok nyelve vagy a vadászok nyelve jó példa erre. A munka világában az emberek általában máshogyan beszélnek mint otthon. Sokan munka közben szaknyelvet is használnak. A beszélt és az írott nyelvben is mutatkoznak különbségek. A beszélt nyelv sokszor sokkal egyszerűbb mint az írott. Ez a különbség nagyon nagy is lehet. Ez akkor fordul elő, amikor az írott nyelv sokáig nem változik. A nyelv használóinak ilyenkor meg kell tanulniuk a nyelv írásos formáját használni. Sokszor a nők és a férfiak nyelve is különbözik egymástól. A nyugati társadalmakban ez a különbség nem túl nagy. Vannak azonban olyan országok, ahol a nők teljesen máshogy beszélnek mint a férfiak. Vannak olyan kultúrák is ahol az udvariasságnak egyéni nyelvi formái vannak. Tehát nem is olyan egyszerű beszélni! Nagyon sok dologra kell közben egyszerre figyelnünk...