Kifejezéstár

hu Múlt 1   »   ku Past tense 1

81 [nyolcvanegy]

Múlt 1

Múlt 1

81 [heştê û yek]

Past tense 1

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kurd (kurmanji) Lejátszás Több
írni n-vî--n--n n--------- n-v-s-n-i- ---------- nivîsandin 0
Ő (férfi) egy levelet írt. W--n----ek--i----nd. W- n------ n-------- W- n-m-y-k n-v-s-n-. -------------------- Wî nameyek nivîsand. 0
És ő (nő) egy képeslapot írt. Û -ê--arte- nivî---d. Û w- q----- n-------- Û w- q-r-e- n-v-s-n-. --------------------- Û wê qartek nivîsand. 0
olvasni xwend-n x------ x-e-d-n ------- xwendin 0
Ő (férfi) egy magazint olvasott. W---ova--- xwen-. W- k------ x----- W- k-v-r-k x-e-d- ----------------- Wî kovarek xwend. 0
És ő (nő) egy könyvet olvasott. Û-wê p-rtûk---x-end Û w- p------- x---- Û w- p-r-û-e- x-e-d ------------------- Û wê pirtûkek xwend 0
venni we-g--t-n w-------- w-r-i-t-n --------- wergirtin 0
Ő vett egy cigarettát. W- --x----e---er---t. W- c-------- w------- W- c-x-r-y-k w-r-i-t- --------------------- Wî cixareyek wergirt. 0
Ő vett egy darab csokoládét. Wê qet-k-----la------gi-t. W- q---- ç------- w------- W- q-t-k ç-k-l-t- w-r-i-t- -------------------------- Wê qetek çîkolate wergirt. 0
Ő (férfi) hűtlen volt, de ő (nő) hűséges volt. Ew -m-----i-so- n--bû, l---w-(--n--di--o--bû. E- (---- d----- n----- l- e- (---- d----- b-- E- (-ê-) d-l-o- n-n-û- l- e- (-i-) d-l-o- b-. --------------------------------------------- Ew (mêr) dilsoz nînbû, lê ew (jin) dilsoz bû. 0
Ő (férfi) lusta volt, de ő (nő) szorgalmas volt. Ew--m-r)-tiral bû---- -w-(--n--jêh------. E- (---- t---- b-- l- e- (---- j----- b-- E- (-ê-) t-r-l b-, l- e- (-i-) j-h-t- b-. ----------------------------------------- Ew (mêr) tiral bû, lê ew (jin) jêhatî bû. 0
Ő (férfi) szegény volt, de ő (nő) gazdag volt. Ew (m-r) x---n b---lê--w (-in)---w-em-----û. E- (---- x---- b-- l- e- (---- d-------- b-- E- (-ê-) x-z-n b-, l- e- (-i-) d-w-e-e-d b-. -------------------------------------------- Ew (mêr) xizan bû, lê ew (jin) dewlemend bû. 0
Nem pénze volt, hanem adóssága. Perê--î-t--- -û--ê b-l- d-y---w--he--. P--- w- t--- b- l- b--- d---- w- h---- P-r- w- t-n- b- l- b-l- d-y-ê w- h-b-. -------------------------------------- Perê wî tine bû lê belê deynê wî hebû. 0
Nem szerencséje volt, hanem pechje. Ş--sê -î t--e-bû -ê------bêş-n- -û. Ş---- w- t--- b- l- b--- b----- b-- Ş-n-ê w- t-n- b- l- b-l- b-ş-n- b-. ----------------------------------- Şansê wî tine bû lê belê bêşans bû. 0
Nem sikere volt, hanem kudarca. Ew ----eftî-nînbû-l- be---serneket----. E- s------- n---- l- b--- s-------- b-- E- s-r-e-t- n-n-û l- b-l- s-r-e-e-î b-. --------------------------------------- Ew serkeftî nînbû lê belê serneketî bû. 0
Nem volt elégedett, hanem elégedetlen. E---ê-xw-ş--înb---lê -elê -êkê--b-. E- k------ n----- l- b--- b---- b-- E- k-f-w-ş n-n-û- l- b-l- b-k-f b-. ----------------------------------- Ew kêfxweş nînbû, lê belê bêkêf bû. 0
Nem volt szerencsés, hanem szerencsétlen. E---il-ad---n-û, lê b--ê di-r-ş-bû. E- d----- n----- l- b--- d----- b-- E- d-l-a- n-n-û- l- b-l- d-l-e- b-. ----------------------------------- Ew dilşad nînbû, lê belê dilreş bû. 0
Nem volt szimpatikus, hanem antipatikus. Ew---în-î-î--nî-bû- -ê --lê -wî-te-l---. E- x-------- n----- l- b--- x------- b-- E- x-î-ş-r-n n-n-û- l- b-l- x-î-t-h- b-. ---------------------------------------- Ew xwînşîrîn nînbû, lê belê xwîntehl bû. 0

Hogyan tanulnak meg helyesen beszélni a gyerekek

Amikor egy ember megszületik, kommunikálni kezd másokkal. A csecsemők sírnak ha szeretnének valamit. Pár hónaposan már képesek egyszerű szavakat kiejteni. Három szavas mondatokat körülbelül két évesen kezdenek el megfogalmazni. Azt, hogy mikor kezdenek el a gyerekek beszélni, nem lehet befolyásolni. Azt azonban igen, hogy milyen jól tanulják meg az anyanyelvüket! Ehhez azonban figyelembe kell venni néhány dolgot. Elsősorban az a fontos, hogy a tanuló gyerek mindig motivált legyen. Fel kell ismernie, hogy a beszéd által képes dolgokat elérni. A csecsemők egy mosolynak is örülnek mint pozitív visszajelzés. Nagyobb gyerekek a környezetükkel való dialógust keresik. A közelükben lévő emberek beszédéhez igazodnak. Ezért fontos a szülők és a nevelők nyelvi színvonala. Azt is meg kell tanulni a gyerekeknek, hogy a nyelvünk értékes! Eközben azonban jól kell hogy érezzék magukat. A felolvasás megmutatja a gyerekeknek, hogy mennyire izgalmas lehet a nyelv. A szülőknek továbbá lehetőleg minél többet kell foglalkozni a gyerekükkel. Ha egy gyerek sok új élményt szerez, beszélni is akar ezekről. A kétnyelvűen felnövő gyerekeknek szabályokra van szükségük. Tisztában kell lenniük azzal, hogy kivel milyen nyelven beszélhetnek. Így agyuk különbséget tud tenni a két nyelv között. Amikor a gyerekek elkezdenek iskolába járni, megváltozik a nyelvük. Megtanulnak egy új köznyelvet. Ilyenkor fontos, hogy a szülők odafigyeljenek arra, hogyan beszél a gyerekük. Kutatások kimutatták, hogy az első nyelv az agyat örökre formálja. Amit gyerekként megtanulunk, egy életen keresztül elkísér minket. Aki gyerekként helyesen megtanulja az anyanyelvét, később profitál belőle. Új dolgokat jobban és gyorsabban lesz képes majd megtanulni - és ez nem csak a nyelvekre igaz…