Kifejezéstár

hu Múlt 1   »   ti ሕሉፍ 1

81 [nyolcvanegy]

Múlt 1

Múlt 1

81 [ሰማንያንሓደን]

81 [semaniyaniḥadeni]

ሕሉፍ 1

[ḥilufi 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
írni ምጽ-ፍ ምጽሓፍ 0
m---’i-̣a-- mi--------i mits’iḥafi m-t-’i-̣a-i ----’--̣---
Ő (férfi) egy levelet írt. ንሱ ሓ- ደ--- ይ--- ኣ-። ንሱ ሓደ ደብዳበ ይጽሕፍ ኣሎ። 0
n--- ḥa-- d------- y---’i-̣i-- a--። ni-- h---- d------- y---------- a--። nisu ḥade debidabe yits’iḥifi alo። n-s- ḥa-e d-b-d-b- y-t-’i-̣i-i a-o። ------̣-----------------’--̣-------።
És ő (nő) egy képeslapot írt. ንሳ--- ሓ- ካ-- ት--- ኣ-። ንሳ‘ውን ሓደ ካርታ ትጽሕፍ ኣላ። 0
n---‘w--- ḥa-- k----- t---’i-̣i-- a--። ni------- h---- k----- t---------- a--። nisa‘wini ḥade karita tits’iḥifi ala። n-s-‘w-n- ḥa-e k-r-t- t-t-’i-̣i-i a-a። ----‘------̣---------------’--̣-------።
olvasni ኣን-በ ኣንበበ 0
a------ an----e anibebe a-i-e-e -------
Ő (férfi) egy magazint olvasott. ንሱ ሓ- ኢ------(መ---) የ--- ኔ-። ንሱ ሓደ ኢሉስትረይት(መጽሔት) የንብብ ኔሩ። 0
n--- ḥa-- ī------------(m---’i-̣ē--) y------- n---። ni-- h---- ī------------(m----------) y------- n---። nisu ḥade īlusitireyiti(mets’iḥēti) yenibibi nēru። n-s- ḥa-e ī-u-i-i-e-i-i(m-t-’i-̣ē-i) y-n-b-b- n-r-። ------̣-----------------(----’--̣---)--------------።
És ő (nő) egy könyvet olvasott. ንሳ ከ- ሓ- መ--- ተ--- ኔ-። ንሳ ከኣ ሓደ መጽሓፍ ተንብብ ኔራ። 0
n--- k-’a ḥa-- m---’i-̣a-- t------- n---። ni-- k--- h---- m---------- t------- n---። nisa ke’a ḥade mets’iḥafi tenibibi nēra። n-s- k-’a ḥa-e m-t-’i-̣a-i t-n-b-b- n-r-። -------’---̣--------’--̣-----------------።
venni ወሰደ ወሰደ 0
w----- we---e wesede w-s-d- ------
Ő vett egy cigarettát. ንሱ ሓ- ሽ-- ወ--። ንሱ ሓደ ሽጋራ ወሲዱ። 0
n--- ḥa-- s------ w-----። ni-- h---- s------ w-----። nisu ḥade shigara wesīdu። n-s- ḥa-e s-i-a-a w-s-d-። ------̣------------------።
Ő vett egy darab csokoládét. ንሳ ሓ- ቍ-- ቾ--- ወ--። ንሳ ሓደ ቍራጽ ቾኮላታ ወሲዳ። 0
n--- ḥa-- k’w-----’i c-------- w-----። ni-- h---- k--------- c-------- w-----። nisa ḥade k’wirats’i chokolata wesīda። n-s- ḥa-e k’w-r-t-’i c-o-o-a-a w-s-d-። ------̣-----’------’------------------።
Ő (férfi) hűtlen volt, de ő (nő) hűséges volt. ንሱ እ-- ኣ----- ፣ ን- ግ- እ--- ኔ-። ንሱ እሙን ኣይነበረን ፣ ንሳ ግን እምንቲ ኔራ። 0
n--- i---- a---------- ፣ n--- g--- i------ n---። ni-- i---- a---------- ፣ n--- g--- i------ n---። nisu imuni ayinebereni ፣ nisa gini iminitī nēra። n-s- i-u-i a-i-e-e-e-i ፣ n-s- g-n- i-i-i-ī n-r-። -----------------------፣-----------------------።
Ő (férfi) lusta volt, de ő (nő) szorgalmas volt. ንሱ ህ-- ኔ-- ን- ግ- ት--- ኔ-። ንሱ ህኩይ ኔሩ፣ ንሳ ግን ትግህቲ ኔራ። 0
n--- h----- n---፣ n--- g--- t------- n---። ni-- h----- n---- n--- g--- t------- n---። nisu hikuyi nēru፣ nisa gini tigihitī nēra። n-s- h-k-y- n-r-፣ n-s- g-n- t-g-h-t- n-r-። ----------------፣------------------------።
Ő (férfi) szegény volt, de ő (nő) gazdag volt. ንሱ ድ- ኔ-- ን- ግ- ሃ--- ኢ- ኔ-፣ ንሱ ድኻ ኔሩ፣ ንሳ ግን ሃብታም ኢያ ኔራ፣ 0
n--- d--̱a n---፣ n--- g--- h------- ī-- n---፣ ni-- d---- n---- n--- g--- h------- ī-- n---፣ nisu diẖa nēru፣ nisa gini habitami īya nēra፣ n-s- d-ẖa n-r-፣ n-s- g-n- h-b-t-m- ī-a n-r-፣ --------̱------፣----------------------------፣
Nem pénze volt, hanem adóssága. ንሱ ገ--- ኣ------ ዕ------- ኔ--። ንሱ ገንዘብ ኣይነበሮን፣ ዕዳታት‘ምበር ኔሩዎ። 0
n--- g------- a----------፣ ‘i------‘m----- n-----። ni-- g------- a----------- ‘-------------- n-----። nisu genizebi ayineberoni፣ ‘idatati‘miberi nēruwo። n-s- g-n-z-b- a-i-e-e-o-i፣ ‘i-a-a-i‘m-b-r- n-r-w-። -------------------------፣-‘-------‘-------------።
Nem szerencséje volt, hanem pechje. ሕማ- ዕ------ ጽ-- ዕ-- ኣ----- ። ሕማቕ ዕድል‘ምበር ጽቡቅ ዕድል ኣይነበሮን ። 0
ḥi---̱’i ‘i----‘m----- t-’i---’i ‘i---- a---------- ። ḥ------- ‘------------ t-------- ‘----- a---------- ። ḥimaḵ’i ‘idili‘miberi ts’ibuk’i ‘idili ayineberoni ። ḥi-a-̱’i ‘i-i-i‘m-b-r- t-’i-u-’i ‘i-i-i a-i-e-e-o-i ። -̣----̱’--‘-----‘---------’----’--‘------------------።
Nem sikere volt, hanem kudarca. ውድ------ ዓ-- ኣ----- ። ውድቐት‘ምበር ዓወት ኣይነበሮን ። 0
w----̱’e--‘m----- ‘a---- a---------- ። wi--------------- ‘----- a---------- ። widiḵ’eti‘miberi ‘aweti ayineberoni ። w-d-ḵ’e-i‘m-b-r- ‘a-e-i a-i-e-e-o-i ። -----̱’---‘-------‘------------------።
Nem volt elégedett, hanem elégedetlen. ዘይ------- ድ-- ኣ-----። ዘይድሱት‘ምበር ድሱት ኣይነበረን። 0
z---------‘m----- d----- a----------። ze--------------- d----- a----------። zeyidisuti‘miberi disuti ayinebereni። z-y-d-s-t-‘m-b-r- d-s-t- a-i-e-e-e-i። ----------‘-------------------------።
Nem volt szerencsés, hanem szerencsétlen. ዘይ--- ‘--- ሕ-- ኣ----- ። ዘይሕጉስ ‘ምበር ሕጉስ ኣይነበረን ። 0
z----̣i---- ‘m----- ḥi---- a---------- ። ze--------- ‘------ h------ a---------- ። zeyiḥigusi ‘miberi ḥigusi ayinebereni ። z-y-ḥi-u-i ‘m-b-r- ḥi-u-i a-i-e-e-e-i ። -----̣------‘--------̣------------------።
Nem volt szimpatikus, hanem antipatikus. ጨካ----- ር--- ኣ----- ። ጨካን‘ምበር ርህሩህ ኣይነበረን ። 0
c-’e----‘m----- r------- a---------- ። ch------------- r------- a---------- ። ch’ekani‘miberi rihiruhi ayinebereni ። c-’e-a-i‘m-b-r- r-h-r-h- a-i-e-e-e-i ። --’-----‘----------------------------።

Hogyan tanulnak meg helyesen beszélni a gyerekek

Amikor egy ember megszületik, kommunikálni kezd másokkal. A csecsemők sírnak ha szeretnének valamit. Pár hónaposan már képesek egyszerű szavakat kiejteni. Három szavas mondatokat körülbelül két évesen kezdenek el megfogalmazni. Azt, hogy mikor kezdenek el a gyerekek beszélni, nem lehet befolyásolni. Azt azonban igen, hogy milyen jól tanulják meg az anyanyelvüket! Ehhez azonban figyelembe kell venni néhány dolgot. Elsősorban az a fontos, hogy a tanuló gyerek mindig motivált legyen. Fel kell ismernie, hogy a beszéd által képes dolgokat elérni. A csecsemők egy mosolynak is örülnek mint pozitív visszajelzés. Nagyobb gyerekek a környezetükkel való dialógust keresik. A közelükben lévő emberek beszédéhez igazodnak. Ezért fontos a szülők és a nevelők nyelvi színvonala. Azt is meg kell tanulni a gyerekeknek, hogy a nyelvünk értékes! Eközben azonban jól kell hogy érezzék magukat. A felolvasás megmutatja a gyerekeknek, hogy mennyire izgalmas lehet a nyelv. A szülőknek továbbá lehetőleg minél többet kell foglalkozni a gyerekükkel. Ha egy gyerek sok új élményt szerez, beszélni is akar ezekről. A kétnyelvűen felnövő gyerekeknek szabályokra van szükségük. Tisztában kell lenniük azzal, hogy kivel milyen nyelven beszélhetnek. Így agyuk különbséget tud tenni a két nyelv között. Amikor a gyerekek elkezdenek iskolába járni, megváltozik a nyelvük. Megtanulnak egy új köznyelvet. Ilyenkor fontos, hogy a szülők odafigyeljenek arra, hogyan beszél a gyerekük. Kutatások kimutatták, hogy az első nyelv az agyat örökre formálja. Amit gyerekként megtanulunk, egy életen keresztül elkísér minket. Aki gyerekként helyesen megtanulja az anyanyelvét, később profitál belőle. Új dolgokat jobban és gyorsabban lesz képes majd megtanulni - és ez nem csak a nyelvekre igaz…