Kifejezéstár

hu Múlt 2   »   be Прошлы час 2

82 [nyolcvankettő]

Múlt 2

Múlt 2

82 [восемдзесят два]

82 [vosemdzesyat dva]

Прошлы час 2

[Proshly chas 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Muszáj volt mentőt hívnod? Та---да-яло-- вык-іка-ь---т--ю --п-мог-? Т--- д------- в-------- х----- д-------- Т-б- д-в-л-с- в-к-і-а-ь х-т-у- д-п-м-г-? ---------------------------------------- Табе давялося выклікаць хуткую дапамогу? 0
Tab----vya-o----------a-s’--h-tk-y- d--am-g-? T--- d--------- v--------- k------- d-------- T-b- d-v-a-o-y- v-k-і-a-s- k-u-k-y- d-p-m-g-? --------------------------------------------- Tabe davyalosya vyklіkats’ khutkuyu dapamogu?
Muszáj volt az orvost hívnod? Таб- -а-яло-я вы-л--ац- д-к--ра? Т--- д------- в-------- д------- Т-б- д-в-л-с- в-к-і-а-ь д-к-а-а- -------------------------------- Табе давялося выклікаць доктара? 0
Tabe d-v--lo-ya -------ts---o-ta--? T--- d--------- v--------- d------- T-b- d-v-a-o-y- v-k-і-a-s- d-k-a-a- ----------------------------------- Tabe davyalosya vyklіkats’ doktara?
Muszáj volt a rendőrséget hívnod? Та-е-да---ос--в--л----- п--іц-ю? Т--- д------- в-------- п------- Т-б- д-в-л-с- в-к-і-а-ь п-л-ц-ю- -------------------------------- Табе давялося выклікаць паліцыю? 0
T-be -a-ya-o--- vy-lі--t-’--a---s---? T--- d--------- v--------- p--------- T-b- d-v-a-o-y- v-k-і-a-s- p-l-t-y-u- ------------------------------------- Tabe davyalosya vyklіkats’ palіtsyyu?
Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. У---- ё-ць -ума- -э---о--- - м--- -н т-лькі што -ы-. У В-- ё--- н---- т-------- У м--- ё- т----- ш-- б--- У В-с ё-ц- н-м-р т-л-ф-н-? У м-н- ё- т-л-к- ш-о б-ў- ---------------------------------------------------- У Вас ёсць нумар тэлефона? У мяне ён толькі што быў. 0
U---- -ost-- --mar--ele-ona--U---a----on-to--k-----o ---. U V-- y----- n---- t-------- U m---- y-- t----- s--- b--- U V-s y-s-s- n-m-r t-l-f-n-? U m-a-e y-n t-l-k- s-t- b-u- --------------------------------------------------------- U Vas yosts’ numar telefona? U myane yon tol’kі shto byu.
Megvan a cím? Az előbb még megvolt. У -ас--сц- а-ра-- --мяне -н ------ ш-о---ў. У В-- ё--- а----- У м--- ё- т----- ш-- б--- У В-с ё-ц- а-р-с- У м-н- ё- т-л-к- ш-о б-ў- ------------------------------------------- У Вас ёсць адрас? У мяне ён толькі што быў. 0
U-Va- --sts’ --ra---U-m---e yon t---k- s--o----. U V-- y----- a----- U m---- y-- t----- s--- b--- U V-s y-s-s- a-r-s- U m-a-e y-n t-l-k- s-t- b-u- ------------------------------------------------ U Vas yosts’ adras? U myane yon tol’kі shto byu.
Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. У--а- ---ь--ар---гор-д-?-У -яне-я-а то-ь-і---о-----. У В-- ё--- к---- г------ У м--- я-- т----- ш-- б---- У В-с ё-ц- к-р-а г-р-д-? У м-н- я-а т-л-к- ш-о б-л-. ---------------------------------------------------- У Вас ёсць карта горада? У мяне яна толькі што была. 0
U V-s --s--’ -art- -orad-? ----ane--------l-kі--ht----la. U V-- y----- k---- g------ U m---- y--- t----- s--- b---- U V-s y-s-s- k-r-a g-r-d-? U m-a-e y-n- t-l-k- s-t- b-l-. --------------------------------------------------------- U Vas yosts’ karta gorada? U myane yana tol’kі shto byla.
Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. Ён--ры--оў с-о-ч-сов-------е мог прый--- -во-ча-о-а. Ё- п------ с---------- Ё- н- м-- п------ с---------- Ё- п-ы-ш-ў с-о-ч-с-в-? Ё- н- м-г п-ы-с-і с-о-ч-с-в-. ---------------------------------------------------- Ён прыйшоў своечасова? Ён не мог прыйсці своечасова. 0
En-pry-s-ou-s-o-c-a-o----YOn------- pr--stsі--vo--h--ov-. E- p------- s----------- Y-- n- m-- p------- s----------- E- p-y-s-o- s-o-c-a-o-a- Y-n n- m-g p-y-s-s- s-o-c-a-o-a- --------------------------------------------------------- En pryyshou svoechasova? YOn ne mog pryystsі svoechasova.
Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. Ё---н--шо--шля---Ён-----о---най--і шл--. Ё- з------ ш---- Ё- н- м-- з------ ш---- Ё- з-а-ш-ў ш-я-? Ё- н- м-г з-а-с-і ш-я-. ---------------------------------------- Ён знайшоў шлях? Ён не мог знайсці шлях. 0
En-znay-----sh-ya-h--YOn n- mog -nay-t---s-lya-h. E- z------- s------- Y-- n- m-- z------- s------- E- z-a-s-o- s-l-a-h- Y-n n- m-g z-a-s-s- s-l-a-h- ------------------------------------------------- En znayshou shlyakh? YOn ne mog znaystsі shlyakh.
Megértett téged? Nem tudott megérteni. Ён --бе ---зу--ў- Ё---- -ог м-н- ----у-е--. Ё- ц--- з-------- Ё- н- м-- м--- з--------- Ё- ц-б- з-а-у-е-? Ё- н- м-г м-н- з-а-у-е-ь- ------------------------------------------- Ён цябе зразумеў? Ён не мог мяне зразумець. 0
En -syab- zr-z-m--? Y-- ne -o- m--n- zr-z-m-ts-. E- t----- z-------- Y-- n- m-- m---- z---------- E- t-y-b- z-a-u-e-? Y-n n- m-g m-a-e z-a-u-e-s-. ------------------------------------------------ En tsyabe zrazumeu? YOn ne mog myane zrazumets’.
Miért nem tudtál pontosan jönni? Ч-м--т- н- -ог-п--йсц-----еча-о--? Ч--- т- н- м-- п------ с---------- Ч-м- т- н- м-г п-ы-с-і с-о-ч-с-в-? ---------------------------------- Чаму ты не мог прыйсці своечасова? 0
Cham---y--e--og -ry--t-----oech-so--? C---- t- n- m-- p------- s----------- C-a-u t- n- m-g p-y-s-s- s-o-c-a-o-a- ------------------------------------- Chamu ty ne mog pryystsі svoechasova?
Miért nem tudtad megtalálni az utat? Чаму ты ----ог --а--ц- --ях? Ч--- т- н- м-- з------ ш---- Ч-м- т- н- м-г з-а-с-і ш-я-? ---------------------------- Чаму ты не мог знайсці шлях? 0
Ch-mu--y--e-mog-z-ay-t-- -h--ak-? C---- t- n- m-- z------- s------- C-a-u t- n- m-g z-a-s-s- s-l-a-h- --------------------------------- Chamu ty ne mog znaystsі shlyakh?
Miért nem tudtad őt megérteni? Чам- -ы-не--о--я-о-з--зу---ь? Ч--- т- н- м-- я-- з--------- Ч-м- т- н- м-г я-о з-а-у-е-ь- ----------------------------- Чаму ты не мог яго зразумець? 0
C---u--y ne---g -ag- --a-u-e---? C---- t- n- m-- y--- z---------- C-a-u t- n- m-g y-g- z-a-u-e-s-? -------------------------------- Chamu ty ne mog yago zrazumets’?
Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. Я -е --- ---е---гла --ый-ці св-е-асов-,--- ---б--о-аў--б---. Я н- м-- / н- м---- п------ с---------- б- н- б--- а-------- Я н- м-г / н- м-г-а п-ы-с-і с-о-ч-с-в-, б- н- б-л- а-т-б-с-. ------------------------------------------------------------ Я не мог / не магла прыйсці своечасова, бо не было аўтобуса. 0
Ya-ne-m-g / n------a p-y----- s-o-chasov-, bo-ne --lo--utobu--. Y- n- m-- / n- m---- p------- s----------- b- n- b--- a-------- Y- n- m-g / n- m-g-a p-y-s-s- s-o-c-a-o-a- b- n- b-l- a-t-b-s-. --------------------------------------------------------------- Ya ne mog / ne magla pryystsі svoechasova, bo ne bylo autobusa.
Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. Я-не---г - не магла зн-й----ш--х, -- ---ян--не--ы-о----т----р--а. Я н- м-- / н- м---- з------ ш---- б- ў м--- н- б--- к---- г------ Я н- м-г / н- м-г-а з-а-с-і ш-я-, б- ў м-н- н- б-л- к-р-ы г-р-д-. ----------------------------------------------------------------- Я не мог / не магла знайсці шлях, бо ў мяне не было карты горада. 0
Y--ne---g /-n-----la---ays-s- s--y-kh- bo---m---e ----y-- --r-----rada. Y- n- m-- / n- m---- z------- s------- b- u m---- n- b--- k---- g------ Y- n- m-g / n- m-g-a z-a-s-s- s-l-a-h- b- u m-a-e n- b-l- k-r-y g-r-d-. ----------------------------------------------------------------------- Ya ne mog / ne magla znaystsі shlyakh, bo u myane ne bylo karty gorada.
Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. Я -е-------н- ма--а я---з-аз-ме--, -- ---ык---ы-- ----мі --чна-. Я н- м-- / н- м---- я-- з--------- б- м----- б--- в----- г------ Я н- м-г / н- м-г-а я-о з-а-у-е-ь- б- м-з-к- б-л- в-л-м- г-ч-а-. ---------------------------------------------------------------- Я не мог / не магла яго зразумець, бо музыка была вельмі гучная. 0
Y---e mog------ma--------------mets’, ---mu-yk----l- -el’---g--h--ya. Y- n- m-- / n- m---- y--- z---------- b- m----- b--- v----- g-------- Y- n- m-g / n- m-g-a y-g- z-a-u-e-s-, b- m-z-k- b-l- v-l-m- g-c-n-y-. --------------------------------------------------------------------- Ya ne mog / ne magla yago zrazumets’, bo muzyka byla vel’mі guchnaya.
Muszáj volt egy taxit hívnom. Мн--дав-л-с----я---т-к-і. М-- д------- ў---- т----- М-е д-в-л-с- ў-я-ь т-к-і- ------------------------- Мне давялося ўзяць таксі. 0
M-e dav-a-osya-uzyat-’-ta-sі. M-- d--------- u------ t----- M-e d-v-a-o-y- u-y-t-’ t-k-і- ----------------------------- Mne davyalosya uzyats’ taksі.
Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. М-- -ав------ку--ц----рт- гора-а. М-- д------- к----- к---- г------ М-е д-в-л-с- к-п-ц- к-р-у г-р-д-. --------------------------------- Мне давялося купіць карту горада. 0
M----a--a--s-a-kupіts- ka--u--o-ada. M-- d--------- k------ k---- g------ M-e d-v-a-o-y- k-p-t-’ k-r-u g-r-d-. ------------------------------------ Mne davyalosya kupіts’ kartu gorada.
Ki kellett kapcsolnom a rádiót. Я --ў /--ы-- -ымуш--ы - -ымуша-а--ы--юч-ць -а-ы-. Я б-- / б--- в------- / в------- в-------- р----- Я б-ў / б-л- в-м-ш-н- / в-м-ш-н- в-к-ю-ы-ь р-д-ё- ------------------------------------------------- Я быў / была вымушаны / вымушана выключыць радыё. 0
Ya-by--/ ---a--ym---an- --v---sh-na-vykl-u--yts----dy-. Y- b-- / b--- v-------- / v-------- v----------- r----- Y- b-u / b-l- v-m-s-a-y / v-m-s-a-a v-k-y-c-y-s- r-d-e- ------------------------------------------------------- Ya byu / byla vymushany / vymushana vyklyuchyts’ radye.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nyelveket legjobban külföldön lehet megtanulni!

A felnőttek már nem tanulnak meg egy nyelvet olyan könnyen mint a gyerekek. Az agyuk teljesen kifejlődött. Ezért nem tud már olyan könnyen új hálózatokat létrehozni. De felnőttként is lehetséges egy nyelvnek az kiváló elsajátítása! Ennek érdekében abba az országba kell utazni, ahol beszélik a nyelvet. Külföldön sokkal hatékonyabban lehet megtanulni egy idegen nyelvet. Ezt mindenki tudja, aki már volt külföldön nyelvet tanulni. A természetes környezetben sokkal gyorsabban tanulja meg az ember a nyelvet. Egy új kutatás egy érdekes eredményre jutott. Kiderítette, hogy egy új nyelvet külföldön máshogyan tanul meg az ember! Az agyunk az idegen nyelvet úgy képes feldolgozni mint az anyanyelvet. Kutatók már régóta úgy gondolják, hogy többféle tanulási folyamat létezik. Egy kísérlet során ez most beigazolódni látszik. Tesztalanyok egy csoportjának egy kitalált nyelvet kellett megtanulniuk. A csoport egy része hagyományos tanórákon vett részt. A csoport másik része egy színlelt külföldi helyzetben tanult. Ezeknek a tesztalanyoknak egy idegen környezetben kellett feltalálniuk magukat. Mindenki, akivel kapcsolatba kerültek, az idegen nyelvet beszélte. A csoport ezen tagjai tehát nem hagyományos diákok voltak. Egy ismeretlen közösség tagjai voltak. Így rá voltak kényszerítve, hogy gyorsan eligazodjanak az új nyelven. Egy idő után a csoportokat tesztelték. Mindkét csoport tagjai ugyanolyan jó eredményeket értek el. Az agyuk azonban az új nyelvet különféle képen dolgozta fel! Azok, akik ‘külföldön’ tanultak, feltűnő agyi aktivitást mutattak. Az agyuk az idegen nyelvtant úgy dolgozta fel mint az saját anyanyelvüket. Ugyanazokat a folyamatokat lehetett felismerni, mint az anyanyelvűknél. A nyaralás nyelvtanulási szándékkal a legszebb és a leghatásosabb formája a tanulásnak!