Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   hi भूतकाल ३

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

८३ [तिरासी]

83 [tiraasee]

भूतकाल ३

[bhootakaal 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar hindi Lejátszás Több
telefonálni ट-ल--ोन----ा ट------ क--- ट-ल-फ-न क-न- ------------ टेलिफोन करना 0
tel--h-- k-r-na t------- k----- t-l-p-o- k-r-n- --------------- teliphon karana
Telefonáltam. म--न--टे-िफोन--ि-ा म---- ट------ क--- म-ं-े ट-ल-फ-न क-य- ------------------ मैंने टेलिफोन किया 0
m---n--t-li---n-kiya m----- t------- k--- m-i-n- t-l-p-o- k-y- -------------------- mainne teliphon kiya
Az egész időben telefonáltam. मै-ने--ू-ा--मय टेलिफ-न ---ा म---- प--- स-- ट------ क--- म-ं-े प-र- स-य ट-ल-फ-न क-य- --------------------------- मैंने पूरा समय टेलिफोन किया 0
main-e -o-r--s-m-y --lipho- ---a m----- p---- s---- t------- k--- m-i-n- p-o-a s-m-y t-l-p-o- k-y- -------------------------------- mainne poora samay teliphon kiya
kérdezni पू-ना प---- प-छ-ा ----- पूछना 0
p--c----a p-------- p-o-h-a-a --------- poochhana
Kérdeztem. म-ं---पूछा म---- प--- म-ं-े प-छ- ---------- मैंने पूछा 0
ma---- p-----a m----- p------ m-i-n- p-o-h-a -------------- mainne poochha
Mindig kérdeztem. मैंन- --ेश- -ूछा म---- ह---- प--- म-ं-े ह-े-ा प-छ- ---------------- मैंने हमेशा पूछा 0
ma-n-- -am-s-a-p-oc-ha m----- h------ p------ m-i-n- h-m-s-a p-o-h-a ---------------------- mainne hamesha poochha
mesélni स-ना-ा स----- स-न-न- ------ सुनाना 0
sun-ana s------ s-n-a-a ------- sunaana
Meséltem. म-ं-े -----ा म---- स----- म-ं-े स-न-य- ------------ मैंने सुनाया 0
m-i-ne--u-aa-a m----- s------ m-i-n- s-n-a-a -------------- mainne sunaaya
Az egész történetet elmeséltem. म--न-------क-ा---सुनाई म---- प--- क---- स---- म-ं-े प-र- क-ा-ी स-न-ई ---------------------- मैंने पूरी कहानी सुनाई 0
m--nn-------- --haa--e-su---e m----- p----- k------- s----- m-i-n- p-o-e- k-h-a-e- s-n-e- ----------------------------- mainne pooree kahaanee sunaee
tanulni सी-ना स---- स-ख-ा ----- सीखना 0
s----ana s------- s-e-h-n- -------- seekhana
Tanultam. म-ं-- स--ा म---- स--- म-ं-े स-ख- ---------- मैंने सीखा 0
ma-n-- -ee--a m----- s----- m-i-n- s-e-h- ------------- mainne seekha
Egész este tanultam. मै-ने-शाम----सीखा म---- श-- भ- स--- म-ं-े श-म भ- स-ख- ----------------- मैंने शाम भर सीखा 0
mainne ----- --ar se--ha m----- s---- b--- s----- m-i-n- s-a-m b-a- s-e-h- ------------------------ mainne shaam bhar seekha
dolgozni काम----ा क-- क--- क-म क-न- -------- काम करना 0
kaa- ---ana k--- k----- k-a- k-r-n- ----------- kaam karana
Dolgoztam. मैंने--ा--किया म---- क-- क--- म-ं-े क-म क-य- -------------- मैंने काम किया 0
m---n- -a-- ---a m----- k--- k--- m-i-n- k-a- k-y- ---------------- mainne kaam kiya
Egész nap dolgoztam. मैं-े----ा-दि- --म-क--ा म---- प--- द-- क-- क--- म-ं-े प-र- द-न क-म क-य- ----------------------- मैंने पूरा दिन काम किया 0
m--nn--poo-a-din-kaa- kiya m----- p---- d-- k--- k--- m-i-n- p-o-a d-n k-a- k-y- -------------------------- mainne poora din kaam kiya
enni ख-ना ख--- ख-न- ---- खाना 0
kh-ana k----- k-a-n- ------ khaana
Ettem. मै-ने-खाया म---- ख--- म-ं-े ख-य- ---------- मैंने खाया 0
m----- -ha--a m----- k----- m-i-n- k-a-y- ------------- mainne khaaya
Az összes ételt megettem. म-ंने-सारा खान- ख--ा म---- स--- ख--- ख--- म-ं-े स-र- ख-न- ख-य- -------------------- मैंने सारा खाना खाया 0
ma---- saa----h---a--haaya m----- s---- k----- k----- m-i-n- s-a-a k-a-n- k-a-y- -------------------------- mainne saara khaana khaaya

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…