Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   pt Passado 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [oitenta e três]

Passado 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar portugál (PT) Lejátszás Több
telefonálni Te-----ar T-------- T-l-f-n-r --------- Telefonar 0
Telefonáltam. E- t-le----i. E- t--------- E- t-l-f-n-i- ------------- Eu telefonei. 0
Az egész időben telefonáltam. Eu -s-i-e o-tempo----o-a---l--o--r. E- e----- o t---- t--- a t--------- E- e-t-v- o t-m-o t-d- a t-l-f-n-r- ----------------------------------- Eu estive o tempo todo a telefonar. 0
kérdezni P--g----r P-------- P-r-u-t-r --------- Perguntar 0
Kérdeztem. E- p---u-tei. E- p--------- E- p-r-u-t-i- ------------- Eu perguntei. 0
Mindig kérdeztem. E--p-r-u--ei ------. E- p-------- s------ E- p-r-u-t-i s-m-r-. -------------------- Eu perguntei sempre. 0
mesélni C-n--r C----- C-n-a- ------ Contar 0
Meséltem. Eu c-nt-i. E- c------ E- c-n-e-. ---------- Eu contei. 0
Az egész történetet elmeséltem. Eu c-ntei-a hi-tó--a t--a. E- c----- a h------- t---- E- c-n-e- a h-s-ó-i- t-d-. -------------------------- Eu contei a história toda. 0
tanulni a---nder - e-tud-r a------- / e------ a-r-n-e- / e-t-d-r ------------------ aprender / estudar 0
Tanultam. E--ap----i-- e----ei. E- a------ / e------- E- a-r-n-i / e-t-d-i- --------------------- Eu aprendi / estudei. 0
Egész este tanultam. Eu ---ud-- a --i-e-t-da. E- e------ a n---- t---- E- e-t-d-i a n-i-e t-d-. ------------------------ Eu estudei a noite toda. 0
dolgozni t-a---har t-------- t-a-a-h-r --------- trabalhar 0
Dolgoztam. Eu---a-al-e-. E- t--------- E- t-a-a-h-i- ------------- Eu trabalhei. 0
Egész nap dolgoztam. E- --a-a---- --d-a--ntei--. E- t-------- o d-- i------- E- t-a-a-h-i o d-a i-t-i-o- --------------------------- Eu trabalhei o dia inteiro. 0
enni c-m-r c---- c-m-r ----- comer 0
Ettem. Eu c---. E- c---- E- c-m-. -------- Eu comi. 0
Az összes ételt megettem. Eu com- a-c----a-tod-. E- c--- a c----- t---- E- c-m- a c-m-d- t-d-. ---------------------- Eu comi a comida toda. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…