Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ru Прошедшая форма 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [восемьдесят три]

83 [vosemʹdesyat tri]

Прошедшая форма 3

[Proshedshaya forma 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar orosz Lejátszás Több
telefonálni Гов-р-ть -о -ел-ф-ну Г------- п- т------- Г-в-р-т- п- т-л-ф-н- -------------------- Говорить по телефону 0
G--o-it------e-efonu G------- p- t------- G-v-r-t- p- t-l-f-n- -------------------- Govoritʹ po telefonu
Telefonáltam. Я го---и--/ говор-л---о тел---ну. Я г------ / г------- п- т-------- Я г-в-р-л / г-в-р-л- п- т-л-ф-н-. --------------------------------- Я говорил / говорила по телефону. 0
Ya-go----- /-govo--l---o -el-f-n-. Y- g------ / g------- p- t-------- Y- g-v-r-l / g-v-r-l- p- t-l-f-n-. ---------------------------------- Ya govoril / govorila po telefonu.
Az egész időben telefonáltam. Я--се ---мя го---ил-/ -----ил- -- -е-еф--у. Я в-- в---- г------ / г------- п- т-------- Я в-е в-е-я г-в-р-л / г-в-р-л- п- т-л-ф-н-. ------------------------------------------- Я все время говорил / говорила по телефону. 0
Y--v---vre--a-go-ori- - g-v-ri-a p---el-f--u. Y- v-- v----- g------ / g------- p- t-------- Y- v-e v-e-y- g-v-r-l / g-v-r-l- p- t-l-f-n-. --------------------------------------------- Ya vse vremya govoril / govorila po telefonu.
kérdezni С--аш-в-ть С--------- С-р-ш-в-т- ---------- Спрашивать 0
Spras-ivatʹ S---------- S-r-s-i-a-ʹ ----------- Sprashivatʹ
Kérdeztem. Я -пр---л / с--оси--. Я с------ / с-------- Я с-р-с-л / с-р-с-л-. --------------------- Я спросил / спросила. 0
Ya-sp----l / --rosi-a. Y- s------ / s-------- Y- s-r-s-l / s-r-s-l-. ---------------------- Ya sprosil / sprosila.
Mindig kérdeztem. Я все-да сп--ш--ал --сп--ш---ла. Я в----- с-------- / с---------- Я в-е-д- с-р-ш-в-л / с-р-ш-в-л-. -------------------------------- Я всегда спрашивал / спрашивала. 0
Y--vse--a--pr-sh-val / sprashi---a. Y- v----- s--------- / s----------- Y- v-e-d- s-r-s-i-a- / s-r-s-i-a-a- ----------------------------------- Ya vsegda sprashival / sprashivala.
mesélni Ра--казыва-ь Р----------- Р-с-к-з-в-т- ------------ Рассказывать 0
R--sk--y--tʹ R----------- R-s-k-z-v-t- ------------ Rasskazyvatʹ
Meséltem. Я-р---каз-----рас--а-а--. Я р-------- / р---------- Я р-с-к-з-л / р-с-к-з-л-. ------------------------- Я рассказал / рассказала. 0
Ya-----ka--l / r-ss---ala. Y- r-------- / r---------- Y- r-s-k-z-l / r-s-k-z-l-. -------------------------- Ya rasskazal / rasskazala.
Az egész történetet elmeséltem. Я ра-ск--а- / ра---а--л--вс- и-т--и-. Я р-------- / р--------- в-- и------- Я р-с-к-з-л / р-с-к-з-л- в-ю и-т-р-ю- ------------------------------------- Я рассказал / рассказала всю историю. 0
Y---a---a--- /--ass-a-----v--u ---o---u. Y- r-------- / r--------- v--- i-------- Y- r-s-k-z-l / r-s-k-z-l- v-y- i-t-r-y-. ---------------------------------------- Ya rasskazal / rasskazala vsyu istoriyu.
tanulni Учить У---- У-и-ь ----- Учить 0
Uc-i-ʹ U----- U-h-t- ------ Uchitʹ
Tanultam. Я у-ил --уч-л-. Я у--- / у----- Я у-и- / у-и-а- --------------- Я учил / учила. 0
Ya ----- / uc-ila. Y- u---- / u------ Y- u-h-l / u-h-l-. ------------------ Ya uchil / uchila.
Egész este tanultam. Я-в-сь ---е--учи-------л-. Я в--- в---- у--- / у----- Я в-с- в-ч-р у-и- / у-и-а- -------------------------- Я весь вечер учил / учила. 0
Ya -e-ʹ-vech-- ----l-/ uc---a. Y- v--- v----- u---- / u------ Y- v-s- v-c-e- u-h-l / u-h-l-. ------------------------------ Ya vesʹ vecher uchil / uchila.
dolgozni Ра--т-ть Р------- Р-б-т-т- -------- Работать 0
Rabo-a-ʹ R------- R-b-t-t- -------- Rabotatʹ
Dolgoztam. Я--а-о-а--/-р--от--а. Я р------ / р-------- Я р-б-т-л / р-б-т-л-. --------------------- Я работал / работала. 0
Y- ---ot-- /--abo-al-. Y- r------ / r-------- Y- r-b-t-l / r-b-t-l-. ---------------------- Ya rabotal / rabotala.
Egész nap dolgoztam. Я ве---д-н- -а----л --ра-от-ла. Я в--- д--- р------ / р-------- Я в-с- д-н- р-б-т-л / р-б-т-л-. ------------------------------- Я весь день работал / работала. 0
Y- ves--de-ʹ--a------/---botala. Y- v--- d--- r------ / r-------- Y- v-s- d-n- r-b-t-l / r-b-t-l-. -------------------------------- Ya vesʹ denʹ rabotal / rabotala.
enni Ес-ь Е--- Е-т- ---- Есть 0
Y-stʹ Y---- Y-s-ʹ ----- Yestʹ
Ettem. Я по-л / по--а. Я п--- / п----- Я п-е- / п-е-а- --------------- Я поел / поела. 0
Ya -oy-l-/-poy--a. Y- p---- / p------ Y- p-y-l / p-y-l-. ------------------ Ya poyel / poyela.
Az összes ételt megettem. Я съ-- - с-ела -с---орц--. Я с--- / с---- в-- п------ Я с-е- / с-е-а в-ю п-р-и-. -------------------------- Я съел / съела всю порцию. 0
Y--s-ye- ---ʺy--a ---u-p---siy-. Y- s---- / s----- v--- p-------- Y- s-y-l / s-y-l- v-y- p-r-s-y-. -------------------------------- Ya sʺyel / sʺyela vsyu portsiyu.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…