Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   sq E shkuara 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [tetёdhjetёetre]

E shkuara 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar albán Lejátszás Több
telefonálni t---fo-oj t-------- t-l-f-n-j --------- telefonoj 0
Telefonáltam. Kam-t---fo-u--. K-- t---------- K-m t-l-f-n-a-. --------------- Kam telefonuar. 0
Az egész időben telefonáltam. Ka- m--- -ё ----fon g----ё --h-s. K-- m--- n- t------ g----- k----- K-m m-r- n- t-l-f-n g-i-h- k-h-s- --------------------------------- Kam marr nё telefon gjithё kohёs. 0
kérdezni p-es p--- p-e- ---- pyes 0
Kérdeztem. U-- ka--py-t-r. U-- k-- p------ U-ё k-m p-e-u-. --------------- Unё kam pyetur. 0
Mindig kérdeztem. Kam---e-u- -j--h--nё. K-- p----- g--------- K-m p-e-u- g-i-h-o-ё- --------------------- Kam pyetur gjithmonё. 0
mesélni tre-oj t----- t-e-o- ------ tregoj 0
Meséltem. Ka------ua-. K-- t------- K-m t-e-u-r- ------------ Kam treguar. 0
Az egész történetet elmeséltem. U-- - k---tr----- -ё ----hё-his-o--n-. U-- e k-- t------ t- g----- h--------- U-ё e k-m t-e-u-r t- g-i-h- h-s-o-i-ё- -------------------------------------- Unё e kam treguar tё gjithё historinё. 0
tanulni m--oj m---- m-s-j ----- mёsoj 0
Tanultam. U-- -am -ё-u--. U-- k-- m------ U-ё k-m m-s-a-. --------------- Unё kam mёsuar. 0
Egész este tanultam. Kam ---u-- -j-t-ё mb-ё----. K-- m----- g----- m-------- K-m m-s-a- g-i-h- m-r-m-e-. --------------------------- Kam mёsuar gjithё mbrёmjen. 0
dolgozni p--oj p---- p-n-j ----- punoj 0
Dolgoztam. Un- --m pun-ar. U-- k-- p------ U-ё k-m p-n-a-. --------------- Unё kam punuar. 0
Egész nap dolgoztam. Kam pu---- g---hё --tёn. K-- p----- g----- d----- K-m p-n-a- g-i-h- d-t-n- ------------------------ Kam punuar gjithё ditёn. 0
enni h- h- h- -- ha 0
Ettem. Un--kam-----n-. U-- k-- n------ U-ё k-m n-r-n-. --------------- Unё kam ngrёnё. 0
Az összes ételt megettem. Unё-- k---n---n- tё--j-t---us----i-. U-- e k-- n----- t- g----- u-------- U-ё e k-m n-r-n- t- g-i-h- u-h-i-i-. ------------------------------------ Unё e kam ngrёnё tё gjithё ushqimin. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…