Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ti ሕሉፍ 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ሰማንያንሰለስተን]

83 [semaniyaniselesiteni]

ሕሉፍ 3

[ḥilufi 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
telefonálni ደ--፣-ምድ-ል ደ--- ም--- ደ-ለ- ም-ዋ- --------- ደወለ፣ ምድዋል 0
d----e----d---li d------ m------- d-w-l-፣ m-d-w-l- ---------------- dewele፣ midiwali
Telefonáltam. ኣ--ደዊ--ኔረ። ኣ- ደ-- ኔ-- ኣ- ደ-ለ ኔ-። ---------- ኣነ ደዊለ ኔረ። 0
an-----------re። a-- d----- n---- a-e d-w-l- n-r-። ---------------- ane dewīle nēre።
Az egész időben telefonáltam. ብ-ሕ -ዜ-ክ-ው- -ዒ-። ብ-- ግ- ክ--- ው--- ብ-ሕ ግ- ክ-ው- ው-ለ- ---------------- ብዙሕ ግዜ ክድውል ውዒለ። 0
biz-h---g-zē---d-wi-- w-‘-le። b------ g--- k------- w------ b-z-h-i g-z- k-d-w-l- w-‘-l-። ----------------------------- bizuḥi gizē kidiwili wi‘īle።
kérdezni ሓ---ሕቶ ሓ----- ሓ-ተ-ሕ- ------ ሓተተ፣ሕቶ 0
h--te--፣h-ito h------------ h-a-e-e-h-i-o ------------- ḥatete፣ḥito
Kérdeztem. ሓ-ተ --። ሓ-- ኔ-- ሓ-ተ ኔ-። ------- ሓቲተ ኔረ። 0
ḥa---e-n-re። h------ n---- h-a-ī-e n-r-። ------------- ḥatīte nēre።
Mindig kérdeztem. ብ-ሕ ግዜ ሓ-- --። ብ-- ግ- ሓ-- ኔ-- ብ-ሕ ግ- ሓ-ተ ኔ-። -------------- ብዙሕ ግዜ ሓቲተ ኔረ። 0
b----̣i-g----h-at--- -ēr-። b------ g--- h------ n---- b-z-h-i g-z- h-a-ī-e n-r-። -------------------------- bizuḥi gizē ḥatīte nēre።
mesélni ነገረ፣ኣ-ን--፣--ዝ-ታው ነ--------- ም---- ነ-ረ-ኣ-ን-ወ- ም-ን-ው ---------------- ነገረ፣ኣዘንተወ፣ ምዝንታው 0
ne--r--az-n-tew----iz-ni---i n---------------- m--------- n-g-r-፣-z-n-t-w-፣ m-z-n-t-w- ---------------------------- negere፣azenitewe፣ mizinitawi
Meséltem. ኣ---ነ---ኔ-። ኣ- እ--- ኔ-- ኣ- እ-ግ- ኔ-። ----------- ኣን እነግር ኔረ። 0
ani -neg-ri--ēr-። a-- i------ n---- a-i i-e-i-i n-r-። ----------------- ani inegiri nēre።
Az egész történetet elmeséltem. ኣ- -ሉ ---ታሪኽ እ-ግ----። ኣ- ኩ- ጊ- ታ-- እ--- ኔ-- ኣ- ኩ- ጊ- ታ-ኽ እ-ግ- ኔ-። --------------------- ኣነ ኩሉ ጊዜ ታሪኽ እነግር ኔረ። 0
ane k--u------tarī-̱- i-egi-i nēre። a-- k--- g--- t------ i------ n---- a-e k-l- g-z- t-r-h-i i-e-i-i n-r-። ----------------------------------- ane kulu gīzē tarīẖi inegiri nēre።
tanulni ምጽ-ዕ- ም-ሃር ም---- ም--- ም-ና-; ም-ሃ- ---------- ምጽናዕ; ምምሃር 0
m-t-’---‘-; m----ari m---------- m------- m-t-’-n-‘-; m-m-h-r- -------------------- mits’ina‘i; mimihari
Tanultam. ኣነ እመሃር --። ኣ- እ--- ኔ-- ኣ- እ-ሃ- ኔ-። ----------- ኣነ እመሃር ኔረ። 0
a-----e-a-- --re። a-- i------ n---- a-e i-e-a-i n-r-። ----------------- ane imehari nēre።
Egész este tanultam. ኣነ-ምሉ- --- ክ-ሃ- ---። ኣ- ም-- ም-- ክ--- ው--- ኣ- ም-እ ም-ት ክ-ሃ- ው-ለ- -------------------- ኣነ ምሉእ ምሸት ክመሃር ውዒለ። 0
ane ----------het- kimehar- wi‘-le። a-- m----- m------ k------- w------ a-e m-l-’- m-s-e-i k-m-h-r- w-‘-l-። ----------------------------------- ane milu’i misheti kimehari wi‘īle።
dolgozni ስ--፣--ራሕ ስ------- ስ-ሕ-ም-ራ- -------- ስራሕ፣ምስራሕ 0
sira---፣m-s-----i s---------------- s-r-h-i-m-s-r-h-i ----------------- siraḥi፣misiraḥi
Dolgoztam. ኣ- ------ረ። ኣ- እ--- ኔ-- ኣ- እ-ር- ኔ-። ----------- ኣነ እሰርሕ ኔረ። 0
a-e i--r-ḥi n-r-። a-- i------- n---- a-e i-e-i-̣- n-r-። ------------------ ane iseriḥi nēre።
Egész nap dolgoztam. ኣነ ምሉ---ዓ-- --ር- ኔ-። ኣ- ም-- መ--- እ--- ኔ-- ኣ- ም-እ መ-ል- እ-ር- ኔ-። -------------------- ኣነ ምሉእ መዓልቲ እሰርሕ ኔረ። 0
ane m-lu-i -------- i-eriḥ- -ēr-። a-- m----- m------- i------- n---- a-e m-l-’- m-‘-l-t- i-e-i-̣- n-r-። ---------------------------------- ane milu’i me‘alitī iseriḥi nēre።
enni በልዐ፣-ም-ላዕ በ--- ም--- በ-ዐ- ም-ላ- --------- በልዐ፣ ምብላዕ 0
b-li--፣ m---la‘i b------ m------- b-l-‘-፣ m-b-l-‘- ---------------- beli‘ā፣ mibila‘i
Ettem. ኣነ--ሊ-። ኣ- ብ--- ኣ- ብ-ዐ- ------- ኣነ ብሊዐ። 0
ane b-l-‘-። a-- b------ a-e b-l-‘-። ----------- ane bilī‘ā።
Az összes ételt megettem. ኣ--ብ--ኡ -ቲ---- በ--- ። ኣ- ብ--- እ- ም-- በ--- ። ኣ- ብ-ሉ- እ- ም-ቢ በ-ዐ- ። --------------------- ኣነ ብምሉኡ እቲ ምግቢ በሊዐዮ ። 0
a-e -i---u’- itī m-gibī-b---‘ā-o ። a-- b------- i-- m----- b------- ። a-e b-m-l-’- i-ī m-g-b- b-l-‘-y- ። ---------------------------------- ane bimilu’u itī migibī belī‘āyo ።

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…