Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   zh 过去时3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83[八十三]

83 [Bāshísān]

过去时3

[guòqù shí 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kínai (egyszerűsített) Lejátszás Több
telefonálni 通----电话） 通------- 通-话-打-话- -------- 通电话（打电话） 0
t----d-àn-u------diàn---) t--- d------ (-- d------- t-n- d-à-h-à (-ǎ d-à-h-à- ------------------------- tōng diànhuà (dǎ diànhuà)
Telefonáltam. 我-----话-- 。 我 打- 电- 了 。 我 打- 电- 了 。 ----------- 我 打过 电话 了 。 0
w--dǎ-uò-d--nh-à-e. w- d---- d--------- w- d-g-ò d-à-h-à-e- ------------------- wǒ dǎguò diànhuàle.
Az egész időben telefonáltam. 我 -直 在--电- 了-。 我 一- 在- 电- 了 。 我 一- 在- 电- 了 。 -------------- 我 一直 在打 电话 了 。 0
Wǒ y-zh--z-i -- d-àn-uàl-. W- y---- z-- d- d--------- W- y-z-í z-i d- d-à-h-à-e- -------------------------- Wǒ yīzhí zài dǎ diànhuàle.
kérdezni 提--， 问---问 提--- 问---- 提-题- 问-题-问 ---------- 提问题， 问问题，问 0
Tí-w-nt---wèn --n------n T- w----- w-- w----- w-- T- w-n-í- w-n w-n-í- w-n ------------------------ Tí wèntí, wèn wèntí, wèn
Kérdeztem. 我 -- 了 。 我 问- 了 。 我 问- 了 。 -------- 我 问过 了 。 0
wǒ-wènguò--. w- w-------- w- w-n-u-l-. ------------ wǒ wènguòle.
Mindig kérdeztem. 我 -- 经常 问-问题-。 我 以- 经- 问 问- 。 我 以- 经- 问 问- 。 -------------- 我 以前 经常 问 问题 。 0
Wǒ -ǐ--á- j--gcháng---n wè---. W- y----- j-------- w-- w----- W- y-q-á- j-n-c-á-g w-n w-n-í- ------------------------------ Wǒ yǐqián jīngcháng wèn wèntí.
mesélni 讲述、-述、告诉、说、叙述 讲------------ 讲-、-述-告-、-、-述 ------------- 讲述、描述、告诉、说、叙述 0
Jiǎ----ù,-------ù---àos----h-ō- x--hù J-------- m------- g----- s---- x---- J-ǎ-g-h-, m-á-s-ù- g-o-ù- s-u-, x-s-ù ------------------------------------- Jiǎngshù, miáoshù, gàosù, shuō, xùshù
Meséltem. 我--过 - 。 我 说- 了 。 我 说- 了 。 -------- 我 说过 了 。 0
wǒ --uōgu-le. w- s--------- w- s-u-g-ò-e- ------------- wǒ shuōguòle.
Az egész történetet elmeséltem. 我 ---个-- 都--过 了-。 我 把 整--- 都 说- 了 。 我 把 整-事- 都 说- 了 。 ----------------- 我 把 整个事情 都 说过 了 。 0
W---- -hě-g---sh---ng d-u----ōg-òl-. W- b- z------ s------ d-- s--------- W- b- z-ě-g-è s-ì-í-g d-u s-u-g-ò-e- ------------------------------------ Wǒ bǎ zhěnggè shìqíng dōu shuōguòle.
tanulni -习 学- 学- -- 学习 0
X--xí X---- X-é-í ----- Xuéxí
Tanultam. 我-学习--- 。 我 学- 过- 。 我 学- 过- 。 --------- 我 学习 过了 。 0
wǒ-xué-í--òl-. w- x---------- w- x-é-í-u-l-. -------------- wǒ xuéxíguòle.
Egész este tanultam. 我--习了 -个-晚--。 我 学-- 整- 晚- 。 我 学-了 整- 晚- 。 ------------- 我 学习了 整个 晚上 。 0
W--x-é-----zh-ng-è--ǎ---àng. W- x------ z------ w-------- W- x-é-í-e z-ě-g-è w-n-h-n-. ---------------------------- Wǒ xuéxíle zhěnggè wǎnshàng.
dolgozni -作 工- 工- -- 工作 0
G-ngz-ò G------ G-n-z-ò ------- Gōngzuò
Dolgoztam. 我 -----。 我 工- 了 。 我 工- 了 。 -------- 我 工作 了 。 0
w- -ōngzuò-e. w- g--------- w- g-n-z-ò-e- ------------- wǒ gōngzuòle.
Egész nap dolgoztam. 我 工作 ---整天-。 我 工- 了 一-- 。 我 工- 了 一-天 。 ------------ 我 工作 了 一整天 。 0
W- g-ng-u----yī----n--ti--. W- g-------- y- z---- t---- W- g-n-z-ò-e y- z-ě-g t-ā-. --------------------------- Wǒ gōngzuòle yī zhěng tiān.
enni 吃- 吃- 吃- -- 吃饭 0
Chī-àn C----- C-ī-à- ------ Chīfàn
Ettem. 我--过---。 我 吃- 了 。 我 吃- 了 。 -------- 我 吃过 了 。 0
w- -h--uòle. w- c-------- w- c-ī-u-l-. ------------ wǒ chīguòle.
Az összes ételt megettem. 我 把--部-- 都-吃- --。 我 把 全--- 都 吃- 了 。 我 把 全-饭- 都 吃- 了 。 ----------------- 我 把 全部饭菜 都 吃光 了 。 0
Wǒ b- q-á-bù f-n--i d-- --ī-g---g-e. W- b- q----- f----- d-- c-- g------- W- b- q-á-b- f-n-à- d-u c-ī g-ā-g-e- ------------------------------------ Wǒ bǎ quánbù fàncài dōu chī guāngle.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…