Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   he ‫שאלות – עבר 2‬

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

‫86 [שמונים ושש]‬

86 [shmonim w\'shesh]

‫שאלות – עבר 2‬

[she'elot – avar 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar héber Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? ‫א----ע-י------ת-‬ ‫---- ע---- ע----- ‫-י-ו ע-י-ה ע-ב-?- ------------------ ‫איזו עניבה ענבת?‬ 0
e-z- -n--ah---avta? e--- a----- a------ e-z- a-i-a- a-a-t-? ------------------- eyzo anivah anavta?
Melyik autót vetted meg? ‫---ו --ו-ית ק--ת?‬ ‫---- מ----- ק----- ‫-י-ו מ-ו-י- ק-י-?- ------------------- ‫איזו מכונית קנית?‬ 0
ey-o-me---nit--a-i---qa-it? e--- m------- q------------ e-z- m-k-o-i- q-n-t-/-a-i-? --------------------------- eyzo mekhonit qanita/qanit?
Melyik újságra fizettél elő? ‫-איז--ע---ן -ש-ת מ--ו-?‬ ‫----- ע---- ע--- מ------ ‫-א-ז- ע-ת-ן ע-י- מ-נ-י-‬ ------------------------- ‫לאיזה עיתון עשית מינוי?‬ 0
le-e--eh it-n a-s---/----t----u-? l------- i--- a----------- m----- l-'-y-e- i-o- a-s-t-/-s-i- m-n-y- --------------------------------- le'eyzeh iton assita/assit minuy?
Kit látott? ‫א--מ- --י--‬ ‫-- מ- ר----- ‫-ת מ- ר-י-?- ------------- ‫את מי ראית?‬ 0
et-mi-ra--ta/--'it? e- m- r------------ e- m- r-'-t-/-a-i-? ------------------- et mi ra'ita/ra'it?
Kivel találkozott? ‫עם מ- ------‬ ‫-- מ- נ------ ‫-ם מ- נ-ג-ת-‬ -------------- ‫עם מי נפגשת?‬ 0
i- ---nifgas-t-/n-fga--t? i- m- n------------------ i- m- n-f-a-h-a-n-f-a-h-? ------------------------- im mi nifgashta/nifgasht?
Kit ismert meg? ‫----- -כ-ת?‬ ‫-- מ- ה----- ‫-ת מ- ה-ר-?- ------------- ‫את מי הכרת?‬ 0
et--i--ikrt-/---rt? e- m- h------------ e- m- h-k-t-/-i-r-? ------------------- et mi hikrta/hikrt?
Mikor kelt fel? ‫מ-י--מ--‬ ‫--- ק---- ‫-ת- ק-ת-‬ ---------- ‫מתי קמת?‬ 0
mat---qa-t---am-? m---- q---------- m-t-y q-m-a-q-m-? ----------------- matay qamta/qamt?
Mikor kezdett neki? ‫מ-י התחלת?‬ ‫--- ה------ ‫-ת- ה-ח-ת-‬ ------------ ‫מתי התחלת?‬ 0
m-t-- -it-a-ta-h--x-l-? m---- h---------------- m-t-y h-t-a-t-/-i-x-l-? ----------------------- matay hitxalta/hitxalt?
Mikor hagyta abba? ‫מת- ה---ת-‬ ‫--- ה------ ‫-ת- ה-ס-ת-‬ ------------ ‫מתי הפסקת?‬ 0
m--ay---f-a-ta/-i-sa--? m---- h---------------- m-t-y h-f-a-t-/-i-s-q-? ----------------------- matay hifsaqta/hifsaqt?
Miért ébredt fel? ‫מ--ע ---?‬ ‫---- ק---- ‫-ד-ע ק-ת-‬ ----------- ‫מדוע קמת?‬ 0
ma---a-q--ta/--mt? m----- q---------- m-d-'- q-m-a-q-m-? ------------------ madu'a qamta/qamt?
Miért lett tanár? ‫-ד-ע-הפ-ת להיות מ----‬ ‫---- ה--- ל---- מ----- ‫-ד-ע ה-כ- ל-י-ת מ-ר-?- ----------------------- ‫מדוע הפכת להיות מורה?‬ 0
mad--a---fakh-a/-afakht--i--o- mor-h/mor-h? m----- h--------------- l----- m----------- m-d-'- h-f-k-t-/-a-a-h- l-h-o- m-r-h-m-r-h- ------------------------------------------- madu'a hafakhta/hafakht lihiot moreh/morah?
Miért hívott taxit? ‫מ--- -ק-ת מוני-?‬ ‫---- ל--- מ------ ‫-ד-ע ל-ח- מ-נ-ת-‬ ------------------ ‫מדוע לקחת מונית?‬ 0
ma------a-a--a--aq--- m---t? m----- l------------- m----- m-d-'- l-q-x-a-l-q-x- m-n-t- ---------------------------- madu'a laqaxta/laqaxt monit?
Honnan jött? ‫--י-----ע-?‬ ‫----- ה----- ‫-ה-כ- ה-ע-?- ------------- ‫מהיכן הגעת?‬ 0
m-he--h-n--iga't---ig--t? m-------- h-------------- m-h-y-h-n h-g-'-a-h-g-'-? ------------------------- meheykhan higa'ta/higa't?
Hova ment? ‫ל-י-ן ה-כת-‬ ‫----- ה----- ‫-ה-כ- ה-כ-?- ------------- ‫להיכן הלכת?‬ 0
leheykh-n---la-h--/h-la-ht? l-------- h---------------- l-h-y-h-n h-l-k-t-/-a-a-h-? --------------------------- leheykhan halakhta/halakht?
Hol volt? ‫היכן-ה--ת-‬ ‫---- ה----- ‫-י-ן ה-י-?- ------------ ‫היכן היית?‬ 0
h---han----ta-h--t? h------ h---------- h-y-h-n h-i-a-h-i-? ------------------- heykhan haita/hait?
Kinek segítettél? ‫--י --ר--‬ ‫--- ע----- ‫-מ- ע-ר-?- ----------- ‫למי עזרת?‬ 0
l--i-azar---az-rt? l--- a------------ l-m- a-a-t-/-z-r-? ------------------ lemi azarta/azart?
Kinek írtál? ‫-מ- -תבת-‬ ‫--- כ----- ‫-מ- כ-ב-?- ----------- ‫למי כתבת?‬ 0
lemi k-ta-ta/k-----? l--- k-------------- l-m- k-t-v-a-k-t-v-? -------------------- lemi katavta/katavt?
Kinek válaszoltál? ‫למי ע---?‬ ‫--- ע----- ‫-מ- ע-י-?- ----------- ‫למי ענית?‬ 0
l----------ani-? l--- a---------- l-m- a-i-a-a-i-? ---------------- lemi anita/anit?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…