Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   sv Fråga – förfluten tid 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [åttiosex]

Fråga – förfluten tid 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar svéd Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? V-l-en --ip- h--e ----å-d--? V----- s---- h--- d- p- d--- V-l-e- s-i-s h-d- d- p- d-g- ---------------------------- Vilken slips hade du på dig? 0
Melyik autót vetted meg? V----- b---ha-----k-pt? V----- b-- h-- d- k---- V-l-e- b-l h-r d- k-p-? ----------------------- Vilken bil har du köpt? 0
Melyik újságra fizettél elő? Vil--n t-d--ng-h-r ---pr-n---r-r-t -å? V----- t------ h-- d- p----------- p-- V-l-e- t-d-i-g h-r d- p-e-u-e-e-a- p-? -------------------------------------- Vilken tidning har du prenumererat på? 0
Kit látott? Ve----r--u ---t? V-- h-- d- s---- V-m h-r d- s-t-? ---------------- Vem har du sett? 0
Kivel találkozott? Vem har--- --ä-f-t? V-- h-- d- t------- V-m h-r d- t-ä-f-t- ------------------- Vem har du träffat? 0
Kit ismert meg? V----ar--- k--------? V-- h-- d- k--- i---- V-m h-r d- k-n- i-e-? --------------------- Vem har du känt igen? 0
Mikor kelt fel? När-h-- ni --t--u--? N-- h-- n- g--- u--- N-r h-r n- g-t- u-p- -------------------- När har ni gått upp? 0
Mikor kezdett neki? N-- --r -- ------? N-- h-- n- b------ N-r h-r n- b-r-a-? ------------------ När har ni börjat? 0
Mikor hagyta abba? N-r--a- n--s-ut-t? N-- h-- n- s------ N-r h-r n- s-u-a-? ------------------ När har ni slutat? 0
Miért ébredt fel? V-rfö- --- -i -akna-? V----- h-- n- v------ V-r-ö- h-r n- v-k-a-? --------------------- Varför har ni vaknat? 0
Miért lett tanár? V-r-ö- ---- -i--ärare? V----- b--- n- l------ V-r-ö- b-e- n- l-r-r-? ---------------------- Varför blev ni lärare? 0
Miért hívott taxit? Var-ör har--i --gi--en--ax-? V----- h-- n- t---- e- t---- V-r-ö- h-r n- t-g-t e- t-x-? ---------------------------- Varför har ni tagit en taxi? 0
Honnan jött? Vart ko-----n---frå-? V--- k----- n- i----- V-r- k-m-e- n- i-r-n- --------------------- Vart kommer ni ifrån? 0
Hova ment? Vart -a---i---tt? V--- h-- n- g---- V-r- h-r n- g-t-? ----------------- Vart har ni gått? 0
Hol volt? V-r---r -- va-it? V-- h-- n- v----- V-r h-r n- v-r-t- ----------------- Var har ni varit? 0
Kinek segítettél? V-m--a- d- h-----? V-- h-- d- h------ V-m h-r d- h-ä-p-? ------------------ Vem har du hjälpt? 0
Kinek írtál? Ve--har du-s---vi- -i--? V-- h-- d- s------ t---- V-m h-r d- s-r-v-t t-l-? ------------------------ Vem har du skrivit till? 0
Kinek válaszoltál? Ve----r-du-s-a--t? V-- h-- d- s------ V-m h-r d- s-a-a-? ------------------ Vem har du svarat? 0

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…