Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   th คำถาม – อดีตกาล 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [แปดสิบหก]

bhæ̀t-sìp-hòk

คำถาม – อดีตกาล 2

[kam-tǎm-à-dèet-gan]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar thai Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? ค-ณ-ด้---เน--ไทเ-้น--น? ค---------------------- ค-ณ-ด-ผ-ก-น-ค-ท-ส-น-ห-? ----------------------- คุณได้ผูกเน็คไทเส้นไหน? 0
k--n-dâ---ò---n-́---ai--ên---̌i k--------------------------------- k-o---a-i-p-̀-k-n-́---a---e-n-n-̌- ---------------------------------- koon-dâi-pòok-nék-tai-sên-nǎi
Melyik autót vetted meg? ค---ด้ซ-้----ัน-หน? ค------------------ ค-ณ-ด-ซ-้-ร-ค-น-ห-? ------------------- คุณได้ซื้อรถคันไหน? 0
k-on---̂i--e----o-t-kan--ǎi k--------------------------- k-o---a-i-s-́---o-t-k-n-n-̌- ---------------------------- koon-dâi-séu-rót-kan-nǎi
Melyik újságra fizettél elő? คุ-ได-ร-บ---ง-ือพิม-์ฉ--บไ-น? ค---------------------------- ค-ณ-ด-ร-บ-น-ง-ื-พ-ม-์-บ-บ-ห-? ----------------------------- คุณได้รับหนังสือพิมพ์ฉบับไหน? 0
k----dâ-------n--n----̌u---m------ba----a-i k------------------------------------------- k-o---a-i-r-́---a-n---e-u-p-m-c-a---a-p-n-̌- -------------------------------------------- koon-dâi-ráp-nǎng-sěu-pim-chà-bàp-nǎi
Kit látott? คุ--ด-เห--ใ--? ค------------- ค-ณ-ด-เ-็-ใ-ร- -------------- คุณได้เห็นใคร? 0
k-o--d----hě--k--i k------------------ k-o---a-i-h-̌---r-i ------------------- koon-dâi-hěn-krai
Kivel találkozott? ค---------ร? ค----------- ค-ณ-ด-พ-ใ-ร- ------------ คุณได้พบใคร? 0
koon-dâ-----p-k--i k------------------ k-o---a-i-p-́---r-i ------------------- koon-dâi-póp-krai
Kit ismert meg? คุณไ-้-ำคว-ม--้จ-ก-ับใค-? ค------------------------ ค-ณ-ด-ท-ค-า-ร-้-ั-ก-บ-ค-? ------------------------- คุณได้ทำความรู้จักกับใคร? 0
k----dâi-ta--kwa----́o-j-̀--ga-p-krai k------------------------------------- k-o---a-i-t-m-k-a---o-o-j-̀---a-p-k-a- -------------------------------------- koon-dâi-tam-kwam-róo-jàk-gàp-krai
Mikor kelt fel? คุ-ตื-น--นก-่โ--? ค---------------- ค-ณ-ื-น-อ-ก-่-ม-? ----------------- คุณตื่นนอนกี่โมง? 0
k-o---he-un-n-wn---̀--mo-g k------------------------- k-o---h-̀-n-n-w---e-e-m-n- -------------------------- koon-dhèun-nawn-gèe-mong
Mikor kezdett neki? คุณเร--มต-้--ต--มื--ไ-? ค---------------------- ค-ณ-ร-่-ต-้-แ-่-ม-่-ไ-? ----------------------- คุณเริ่มตั้งแต่เมื่อไร? 0
k--n----r̶--d-a-----hæ--me--a-rai k-------------------------------- k-o---e-r-m-d-a-n---h-̀-m-̂-a-r-i --------------------------------- koon-rêr̶m-dhâng-dhæ̀-mêua-rai
Mikor hagyta abba? ค-ณ--ร-จตั-งแต่เม-่อ-ร? ค---------------------- ค-ณ-ส-็-ต-้-แ-่-ม-่-ไ-? ----------------------- คุณเสร็จตั้งแต่เมื่อไร? 0
k-on--a--rè----â-g-d--̀--e-u--rai k---------------------------------- k-o---a---e-t-d-a-n---h-̀-m-̂-a-r-i ----------------------------------- koon-sà-rèt-dhâng-dhæ̀-mêua-rai
Miért ébredt fel? ท-ไม-------ื---อ-? ท----------------- ท-ไ-ค-ณ-ึ-ต-่-น-น- ------------------ ทำไมคุณถึงตื่นนอน? 0
t-m-mai-k--n-te---g--hè-n---wn t------------------------------ t-m-m-i-k-o---e-u-g-d-e-u---a-n ------------------------------- tam-mai-koon-těung-dhèun-nawn
Miért lett tanár? ท---คุ----เป็น--ู? ท----------------- ท-ไ-ค-ณ-ึ-เ-็-ค-ู- ------------------ ทำไมคุณถึงเป็นครู? 0
t-m-m-i--o-n--ě------------o t---------------------------- t-m-m-i-k-o---e-u-g-b-e---r-o ----------------------------- tam-mai-koon-těung-bhen-kroo
Miért hívott taxit? ทำไมคุ-ถึ-น-่งรถแ-็-ซี-? ท----------------------- ท-ไ-ค-ณ-ึ-น-่-ร-แ-็-ซ-่- ------------------------ ทำไมคุณถึงนั่งรถแท็กซี่? 0
t----ai-koo--tě-----a--g--o-t-t-́--sêe t--------------------------------------- t-m-m-i-k-o---e-u-g-n-̂-g-r-́---æ-k-s-̂- ---------------------------------------- tam-mai-koon-těung-nâng-rót-tǽk-sêe
Honnan jött? ค---------่ไ--? ค-------------- ค-ณ-า-า-ท-่-ห-? --------------- คุณมาจากที่ไหน? 0
k----ma-ja-k--êe-n-̌i k--------------------- k-o---a-j-̀---e-e-n-̌- ---------------------- koon-ma-jàk-têe-nǎi
Hova ment? คุ-ไป--น--? ค---------- ค-ณ-ป-ห-ม-? ----------- คุณไปไหนมา? 0
koo--b-----ǎ---a k---------------- k-o---h-i-n-̌---a ----------------- koon-bhai-nǎi-ma
Hol volt? คุณ----ู่ที--หน-า? ค----------------- ค-ณ-ป-ย-่-ี-ไ-น-า- ------------------ คุณไปอยู่ที่ไหนมา? 0
k-o--bhai----y-̂o--êe-nǎ--ma k----------------------------- k-o---h-i-a---o-o-t-̂---a-i-m- ------------------------------ koon-bhai-à-yôo-têe-nǎi-ma
Kinek segítettél? ค----ช่---คร--? ค-------------- ค-ณ-ป-่-ย-ค-ม-? --------------- คุณไปช่วยใครมา? 0
k-----hai-chûa--k-ai-ma k----------------------- k-o---h-i-c-u-a---r-i-m- ------------------------ koon-bhai-chûay-krai-ma
Kinek írtál? คุ-ไ--้้เ-----ึ--คร? ค------------------- ค-ณ-ด-้-เ-ี-น-ึ-ใ-ร- -------------------- คุณได้้้เขียนถึงใคร? 0
kun --an --u-g--rai k-- k--- t---- k--- k-n k-a- t-u-g k-a- ------------------- kun kĭan tĕung krai
Kinek válaszoltál? ค-ณ--้ตอบใ--? ค------------ ค-ณ-ด-ต-บ-ค-? ------------- คุณได้ตอบใคร? 0
k----d-̂--dh-̀wp--rai k-------------------- k-o---a-i-d-a-w---r-i --------------------- koon-dâi-dhàwp-krai

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…