Kifejezéstár

hu Módbeli segédigék múlt ideje 2   »   bg Минало време на модалните глаголи 2

88 [nyolcvannyolc]

Módbeli segédigék múlt ideje 2

Módbeli segédigék múlt ideje 2

88 [осемдесет и осем]

88 [osemdeset i osem]

Минало време на модалните глаголи 2

[Minalo vreme na modalnite glagoli 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
A fiam nem akart a babával játszani. Мо---син н- иска-- ---с- --рае с-к-к-ата. М--- с-- н- и----- д- с- и---- с к------- М-я- с-н н- и-к-ш- д- с- и-р-е с к-к-а-а- ----------------------------------------- Моят син не искаше да си играе с куклата. 0
M--at sin-n- ----sh---a--i -gra- s-k---a--. M---- s-- n- i------ d- s- i---- s k------- M-y-t s-n n- i-k-s-e d- s- i-r-e s k-k-a-a- ------------------------------------------- Moyat sin ne iskashe da si igrae s kuklata.
A lányom nem akart futballozni. Моята-дъ---я--е искаше-да-иг--- ф-т-ол. М---- д----- н- и----- д- и---- ф------ М-я-а д-щ-р- н- и-к-ш- д- и-р-е ф-т-о-. --------------------------------------- Моята дъщеря не искаше да играе футбол. 0
M-yata ---hch-r-a n- ---a--- da --r-e ---b--. M----- d--------- n- i------ d- i---- f------ M-y-t- d-s-c-e-y- n- i-k-s-e d- i-r-e f-t-o-. --------------------------------------------- Moyata dyshcherya ne iskashe da igrae futbol.
A feleségem nem akart velem sakkozni. М-ят- ---а-----с---е-да и-р-е с-ме- -- -а-. М---- ж--- н- и----- д- и---- с м-- н- ш--- М-я-а ж-н- н- и-к-ш- д- и-р-е с м-н н- ш-х- ------------------------------------------- Моята жена не искаше да играе с мен на шах. 0
Mo--ta-z---- n------sh--da -g-a----me--na-sh---. M----- z---- n- i------ d- i---- s m-- n- s----- M-y-t- z-e-a n- i-k-s-e d- i-r-e s m-n n- s-a-h- ------------------------------------------------ Moyata zhena ne iskashe da igrae s men na shakh.
A gyerekeim nem akartak sétálni. Мои---д--а-н- иск-ха -а--е р--------. М---- д--- н- и----- д- с- р--------- М-и-е д-ц- н- и-к-х- д- с- р-з-о-д-т- ------------------------------------- Моите деца не искаха да се разхождат. 0
Mo-t- --t-a n--is--k-- d--se ---kh------. M---- d---- n- i------ d- s- r----------- M-i-e d-t-a n- i-k-k-a d- s- r-z-h-z-d-t- ----------------------------------------- Moite detsa ne iskakha da se razkhozhdat.
Nem akarták a szobát rendberakni. Т- -е-иск-ха д- ра-т--б------ят-. Т- н- и----- д- р-------- с------ Т- н- и-к-х- д- р-з-р-б-т с-а-т-. --------------------------------- Те не искаха да разтребят стаята. 0
Te -e-is---h--d- -a--r--yat --a---a. T- n- i------ d- r--------- s------- T- n- i-k-k-a d- r-z-r-b-a- s-a-a-a- ------------------------------------ Te ne iskakha da raztrebyat stayata.
Nem akartak ágyba menni. Те ---ис-ах---- -и -яг-т. Т- н- и----- д- с- л----- Т- н- и-к-х- д- с- л-г-т- ------------------------- Те не искаха да си лягат. 0
T- ---iskak-a d--si--yag--. T- n- i------ d- s- l------ T- n- i-k-k-a d- s- l-a-a-. --------------------------- Te ne iskakha da si lyagat.
Neki nem volt szabad fagylaltot enni. Т-й -е -и--ше да-я-е----долед. Т-- н- б----- д- я-- с-------- Т-й н- б-в-ш- д- я-е с-а-о-е-. ------------------------------ Той не биваше да яде сладолед. 0
T---ne----ash--d--yad--sl--o-ed. T-- n- b------ d- y--- s-------- T-y n- b-v-s-e d- y-d- s-a-o-e-. -------------------------------- Toy ne bivashe da yade sladoled.
Neki nem volt szabad csokoládét enni. То-----бива------яде--о---а-. Т-- н- б----- д- я-- ш------- Т-й н- б-в-ш- д- я-е ш-к-л-д- ----------------------------- Той не биваше да яде шоколад. 0
Toy-n----vas---d-----e sh--ola-. T-- n- b------ d- y--- s-------- T-y n- b-v-s-e d- y-d- s-o-o-a-. -------------------------------- Toy ne bivashe da yade shokolad.
Neki nem volt szabad cukorkákat enni. То- -е-бив--е да-----бонбон-. Т-- н- б----- д- я-- б------- Т-й н- б-в-ш- д- я-е б-н-о-и- ----------------------------- Той не биваше да яде бонбони. 0
Toy -- biv--he-da-y-d---o--o--. T-- n- b------ d- y--- b------- T-y n- b-v-s-e d- y-d- b-n-o-i- ------------------------------- Toy ne bivashe da yade bonboni.
Kívánhattam magamnak valamit. Мож-х-д---и -о-ела----що. М---- д- с- п------ н---- М-ж-х д- с- п-ж-л-я н-щ-. ------------------------- Можех да си пожелая нещо. 0
M---ek- da -i-po-h--aya-n-s-c-o. M------ d- s- p-------- n------- M-z-e-h d- s- p-z-e-a-a n-s-c-o- -------------------------------- Mozhekh da si pozhelaya neshcho.
Vehettem magamnak egy ruhát. Мо-е---а-си к----р---я. М---- д- с- к--- р----- М-ж-х д- с- к-п- р-к-я- ----------------------- Можех да си купя рокля. 0
Moz-e-h-d- -i---p----ok-ya. M------ d- s- k---- r------ M-z-e-h d- s- k-p-a r-k-y-. --------------------------- Mozhekh da si kupya roklya.
Elvehettem egy pralinét. Мо-ех да -и---е-а-б--б--. М---- д- с- в---- б------ М-ж-х д- с- в-е-а б-н-о-. ------------------------- Можех да си взема бонбон. 0
M--h-k---a si ----a bon-o-. M------ d- s- v---- b------ M-z-e-h d- s- v-e-a b-n-o-. --------------------------- Mozhekh da si vzema bonbon.
Dohányozhattál a repülőben? Мо--ш- ли-------и--- -амо--т-? М----- л- д- п---- в с-------- М-ж-ш- л- д- п-ш-ш в с-м-л-т-? ------------------------------ Можеше ли да пушиш в самолета? 0
Mozheshe-l-----p-sh-s--v--am-l---? M------- l- d- p------ v s-------- M-z-e-h- l- d- p-s-i-h v s-m-l-t-? ---------------------------------- Mozheshe li da pushish v samoleta?
Ihattál sört a kórházban? М-ж--е л- -- п--- би-а-- бо-ниц-т-? М----- л- д- п--- б--- в б--------- М-ж-ш- л- д- п-е- б-р- в б-л-и-а-а- ----------------------------------- Можеше ли да пиеш бира в болницата? 0
M-z----e -- d- --e-h--ir- v-bolnits-ta? M------- l- d- p---- b--- v b---------- M-z-e-h- l- d- p-e-h b-r- v b-l-i-s-t-? --------------------------------------- Mozheshe li da piesh bira v bolnitsata?
Magaddal vihetted a kutyát a szállodába? Мо--ше -и -а-----е--к----о-в --тела? М----- л- д- в----- к----- в х------ М-ж-ш- л- д- в-е-е- к-ч-т- в х-т-л-? ------------------------------------ Можеше ли да вземеш кучето в хотела? 0
Moz-esh- -- d- vz---s--ku-he-o-- kh--ela? M------- l- d- v------ k------ v k------- M-z-e-h- l- d- v-e-e-h k-c-e-o v k-o-e-a- ----------------------------------------- Mozheshe li da vzemesh kucheto v khotela?
A vakáció alatt a gyerekeknek sokáig volt szabad kint maradni. Пре--вака-ц--т---е-ата----е-а-да -ст-ват--ъ--- н-в--. П--- в--------- д----- м----- д- о------ д---- н----- П-е- в-к-н-и-т- д-ц-т- м-ж-х- д- о-т-в-т д-л-о н-в-н- ----------------------------------------------------- През ваканцията децата можеха да остават дълго навън. 0
P-ez v---n---y-ta de-s-t- ---hekh- -a -s-ava--d------avy-. P--- v----------- d------ m------- d- o------ d---- n----- P-e- v-k-n-s-y-t- d-t-a-a m-z-e-h- d- o-t-v-t d-l-o n-v-n- ---------------------------------------------------------- Prez vakantsiyata detsata mozhekha da ostavat dylgo navyn.
Sokáig játszhattak az udvaron. Т-----е-а-д-лго -а---ра-- н--д-о-а. Т- м----- д---- д- и----- н- д----- Т- м-ж-х- д-л-о д- и-р-я- н- д-о-а- ----------------------------------- Те можеха дълго да играят на двора. 0
Te-m--h-k-a -ylg---a-ig-ay-t--a dv---. T- m------- d---- d- i------ n- d----- T- m-z-e-h- d-l-o d- i-r-y-t n- d-o-a- -------------------------------------- Te mozhekha dylgo da igrayat na dvora.
Sokáig fennmaradhattak. Те--ожеха ---г---а -е -- прибир-т. Т- м----- д---- д- н- с- п-------- Т- м-ж-х- д-л-о д- н- с- п-и-и-а-. ---------------------------------- Те можеха дълго да не се прибират. 0
T---oz-e--a-dy--o--- -- se---ib--at. T- m------- d---- d- n- s- p-------- T- m-z-e-h- d-l-o d- n- s- p-i-i-a-. ------------------------------------ Te mozhekha dylgo da ne se pribirat.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Felejtés elleni tanácsok

A tanulás nem mindig egyszerű feladat. Akkor is lehet fárasztó, ha élvezi az ember. De ha valamit megtanulunk, akkor örülünk. Büszkék vagyunk magunkra és eredményeinkre. Sajnos azt amit egyszer megtanultunk, el is tudjuk felejteni. Különösen a nyelveknél jelent ez problémát. A legtöbben közülünk egy vagy több nyelvet tanulnak az iskolában. Az iskola befejeztével ez a tudás feledésbe merül. Alig beszéljük a nyelvet. A hétköznapok folyamán az anyanyelvünk dominál. Sok idegen nyelvet csak szabadság alatt használunk. De ha a tudást nem hívjuk le rendszeresen, feledésbe merül. Agyunknak edzésre van szüksége. Azt lehet mondani, úgy működik mint egy izom. Ezt az izmot mozgatni kell, különben elgyengül. Léteznek azonban módszerek a felejtés megakadályozására. A legfontosabb a megtanult anyag állandó ismétlése. Ezalatt állandó szokások alakulhatnak ki. Tervezhet az ember különböző kis feladatokat a hétköznapokra. Hétfőn például olvassunk egy könyvet az idegen nyelven. Szerdán hallgassunk meg egy külföldi rádióadást. Pénteken pedig írjunk a naplónkba az idegen nyelven. Ezzel a módszerrel váltunk az olvasás, a hallás és az írás között. Így a tudásunkat különböző módon aktiváljuk. Mindezen gyakorlatoknak nem kell sokáig tartaniuk, elég egy fél óra is. Fontosabb, hogy rendszeresen gyakoroljunk. Kutatások kimutatták, hogy az amit már egyszer megtanultunk, évtizedekig megmarad agyunkban. Tehát csak elő kell venni a megfelelő fiókból…