Kifejezéstár

hu Hogy-kezdetű mellékmondatok 1   »   ti “ዳዝ” ዘለዎም ንኡስ ሓሳብት 1

91 [kilencvenegy]

Hogy-kezdetű mellékmondatok 1

Hogy-kezdetű mellékmondatok 1

91 [ተስዓንሓደን]

91 [tesi‘aniḥadeni]

“ዳዝ” ዘለዎም ንኡስ ሓሳብት 1

[“dazi” zelewomi ni’usi ḥasabiti 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Az idő talán jobb lesz holnap. ኩ--ት -የ--ጽ-ሕ -ና--- ክመ-ይሽ---። ኩ--- ኣ-- ጽ-- ም---- ክ---- እ-- ኩ-ታ- ኣ-ር ጽ-ሕ ም-ል-ት ክ-ሓ-ሽ እ-። ---------------------------- ኩነታት ኣየር ጽባሕ ምናልባት ክመሓይሽ እዩ። 0
k-ne-at--aye----s’i--ḥi -i-a----ti--i-----y-s-- --u። k------- a---- t-------- m--------- k----------- i--- k-n-t-t- a-e-i t-’-b-h-i m-n-l-b-t- k-m-h-a-i-h- i-u- ----------------------------------------------------- kunetati ayeri ts’ibaḥi minalibati kimeḥayishi iyu።
Honnan tudja? ካበይ----ኩ-? ካ-- ፈ----- ካ-ይ ፈ-ጥ-ሞ- ---------- ካበይ ፈሊጥኩሞ? 0
k-------elīt-iku-o? k----- f----------- k-b-y- f-l-t-i-u-o- ------------------- kabeyi felīt’ikumo?
Remélem, hogy jobb lesz. ተ--‘ገ-ር-ክ-ሓየ-። ተ------ ክ----- ተ-ፋ-ገ-ር ክ-ሓ-ሽ- -------------- ተስፋ‘ገብር ክመሓየሽ። 0
tesi--‘g--ir---ime--aye-h-። t------------ k------------ t-s-f-‘-e-i-i k-m-h-a-e-h-። --------------------------- tesifa‘gebiri kimeḥayeshi።
Biztosan jön. ብ-ጉጽ-ክመ-እ -ዩ ። ብ--- ክ--- እ- ። ብ-ጉ- ክ-ጽ- እ- ። -------------- ብርጉጽ ክመጽእ እዩ ። 0
biri-u-s’i--i----’i’- iyu-። b--------- k--------- i-- ። b-r-g-t-’- k-m-t-’-’- i-u ። --------------------------- biriguts’i kimets’i’i iyu ።
Biztos? ርጉጽ ድዩ? ር-- ድ-- ር-ጽ ድ-? ------- ርጉጽ ድዩ? 0
r---ts-- di--? r------- d---- r-g-t-’- d-y-? -------------- riguts’i diyu?
Tudom, hogy jön. ንሱ--ምዝመ---ፈ-- ኣ-ኹ ። ን- ከ----- ፈ-- ኣ-- ። ን- ከ-ዝ-ጽ- ፈ-ጠ ኣ-ኹ ። ------------------- ንሱ ከምዝመጽእ ፈሊጠ ኣሎኹ ። 0
nis- kem-z-me--’i’- f-lī--e a-oh-u ። n--- k------------- f------ a----- ። n-s- k-m-z-m-t-’-’- f-l-t-e a-o-̱- ። ------------------------------------ nisu kemizimets’i’i felīt’e aloẖu ።
Biztosan felhív. ብ-ግጽ-ክ-ውል--ዩ። ብ--- ክ--- ኢ-- ብ-ግ- ክ-ው- ኢ-። ------------- ብርግጽ ክድውል ኢዩ። 0
bir-git-’i-ki-----i --u። b--------- k------- ī--- b-r-g-t-’- k-d-w-l- ī-u- ------------------------ birigits’i kidiwili īyu።
Valóban? ናይ----? ና- ብ--- ና- ብ-ቂ- ------- ናይ ብሓቂ? 0
nay- biḥa-’ī? n--- b-------- n-y- b-h-a-’-? -------------- nayi biḥak’ī?
Azt hiszem, hogy felhív. ከም--ውል---ምን-የ። ከ----- ይ------ ከ-ዝ-ው- ይ-ም-‘-። -------------- ከምዝድውል ይኣምን‘የ። 0
ke-i-id--i---y-’-mi-i-ye። k----------- y----------- k-m-z-d-w-l- y-’-m-n-‘-e- ------------------------- kemizidiwili yi’amini‘ye።
A bor biztosan régi. እ--ነቢት ብ--ጽ ያ -ደም--ዩ። እ- ነ-- ብ--- ያ ቀ-- እ-- እ- ነ-ት ብ-ጉ- ያ ቀ-ም እ-። --------------------- እቲ ነቢት ብርጉጽ ያ ቀደም እዩ። 0
it- -ebī-i--irig----- y- k-------iyu። i-- n----- b--------- y- k------ i--- i-ī n-b-t- b-r-g-t-’- y- k-e-e-i i-u- ------------------------------------- itī nebīti biriguts’i ya k’edemi iyu።
Ezt pontosan tudja? ብትኽ-ል --ል---ኹ-? ብ---- ት--- ዲ--- ብ-ኽ-ል ት-ል- ዲ-ም- --------------- ብትኽክል ትፈልጡ ዲኹም? 0
bi--h---il- t-f-lit-- ----um-? b---------- t-------- d------- b-t-h-i-i-i t-f-l-t-u d-h-u-i- ------------------------------ bitiẖikili tifelit’u dīẖumi?
Feltételezem, hogy régi. ኣረጊ------ል -ምት ኣሎኒ-። ኣ----- ዝ-- ግ-- ኣ-- ። ኣ-ጊ-’- ዝ-ል ግ-ት ኣ-ኒ ። -------------------- ኣረጊት’ዩ ዝብል ግምት ኣሎኒ ። 0
a-egī---y- ---ili -i---- a-o---። a--------- z----- g----- a---- ። a-e-ī-i-y- z-b-l- g-m-t- a-o-ī ። -------------------------------- aregīti’yu zibili gimiti alonī ።
A főnökünk jól néz ki. ሓላፊ--ጽቡቕ -- -መስ-። ሓ--- ጽ-- እ- ዝ---- ሓ-ፊ- ጽ-ቕ እ- ዝ-ስ-። ----------------- ሓላፊና ጽቡቕ እዩ ዝመስል። 0
ḥa---ī-a-t----u--’i---- --mesi-i። h-------- t--------- i-- z-------- h-a-a-ī-a t-’-b-k-’- i-u z-m-s-l-። ---------------------------------- ḥalafīna ts’ibuḵ’i iyu zimesili።
Úgy találja? ከምኡ -ኺ---? ከ-- ረ----- ከ-ኡ ረ-ብ-ሞ- ---------- ከምኡ ረኺብክሞ? 0
kemi-u-r--̱----i--? k----- r----------- k-m-’- r-h-ī-i-i-o- ------------------- kemi’u reẖībikimo?
Sőt úgy találom, hogy nagyon jól néz ki. ኣ-ዩ ---- --ኑ ረ--- ። ኣ-- ም--- ኮ-- ረ--- ። ኣ-ዩ ም-ኩ- ኮ-ኑ ረ-በ- ። ------------------- ኣዝዩ ምልኩዕ ኮይኑ ረኺበዮ ። 0
az-y---i-i---- koyi-- re-̱----o-። a---- m------- k----- r-------- ። a-i-u m-l-k-‘- k-y-n- r-h-ī-e-o ። --------------------------------- aziyu miliku‘i koyinu reẖībeyo ።
A főnöknek biztos van barátnője. እ---ላፊ ብርግ---ር- ---። እ- ሓ-- ብ--- ዓ-- ኣ--- እ- ሓ-ፊ ብ-ግ- ዓ-ኪ ኣ-ቶ- -------------------- እቲ ሓላፊ ብርግጽ ዓርኪ ኣላቶ። 0
itī--̣a--f--bi-----s’- ‘a---ī-a-a--። i-- h------ b--------- ‘----- a----- i-ī h-a-a-ī b-r-g-t-’- ‘-r-k- a-a-o- ------------------------------------ itī ḥalafī birigits’i ‘arikī alato።
Valóban azt gondolja? ናይብሓ- ትኣ---ዲኹም? ና---- ት--- ዲ--- ና-ብ-ቂ ት-ም- ዲ-ም- --------------- ናይብሓቂ ትኣምኑ ዲኹም? 0
n-y-b-ḥa-’ī---’---n--dīh-umi? n----------- t------- d------- n-y-b-h-a-’- t-’-m-n- d-h-u-i- ------------------------------ nayibiḥak’ī ti’aminu dīẖumi?
Nagyon lehetséges, hogy van barátnője. ሓን--ዓ-ኪ-ክ--ል------ -ያ-። ሓ-- ዓ-- ክ---- ት--- ኢ- ። ሓ-ቲ ዓ-ኪ ክ-ህ-ዎ ት-እ- ኢ- ። ----------------------- ሓንቲ ዓርኪ ክትህልዎ ትኽእል ኢያ ። 0
ḥa-i-ī ‘--i-ī---t-hi---o ti-̱-’ili--y--። h------ ‘----- k--------- t-------- ī-- ። h-a-i-ī ‘-r-k- k-t-h-l-w- t-h-i-i-i ī-a ። ----------------------------------------- ḥanitī ‘arikī kitihiliwo tiẖi’ili īya ።

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A spanyol nyelv

A spanyol a világnyelvek egyike. Több mint 380 millió ember számára a spanyol az anyanyelv. Ehhez jön nagyon sok ember, aki második nyelvként beszéli a spanyolt. Emiatt a spanyol az egyik legfontosabb nyelv a földön. Az egyik legnagyobb nyelv az újlatin nyelvek között. A spanyolnyelvűek nyelvüket español vagy castellano -nak hívják. A castellano fogalma elárulja honnan származik a spanyol nyelv. A Kasztíliai terület népi nyelvéből fejlődött ki. Már a 16. században a castellano nyelven beszélt a legtöbb spanyol. Manapság az español és a castellano fogalmát szinonimaként használják. De bírhatnak politikai jelentéssel is. A hódításokkal és a gyarmatosítással elterjedt a spanyol nyelv. Nyugat-Afrikában és a Fülöp szigeteken is spanyolul beszélnek. A legtöbb spanyol ajkú viszont Amerikában él. Közép-, és Dél-Amerikában a spanyol a domináns nyelv. De az Egyesül Államokban is nő a spanyolul beszélők száma. Körülbelül 50 millió ember beszél spanyolul az USA-ban. Ez több mint Spanyolországban! Az amerikai spanyol különbözik az Európában beszélt spanyoltól. A különbségek főleg a szókincset és a nyelvtant érintik. Amerikában például egy másfajta múlt idő szerkezetet használnak. A szókincsben is sok különbség található. Néhány szó csak Amerikában, néhány pedig csak Spanyolországban létezik. A spanyol nyelv azonban Amerikában sem egységes. Sok különböző változata létezik az amerikai spanyolnak. Az angol után a spanyol a legtöbbet tanult idegen nyelv a világon. És viszonylag gyorsan meg lehet tanulni… Tehát mire vár még? ¡Vamos!