П---ж--,--ок------иго-о---сь.
П------- п--- я п------------
П-д-ж-и- п-к- я п-и-о-о-л-с-.
-----------------------------
Подожди, пока я приготовлюсь. 0 Pod-zh-----o-- -a pri----v-yus-.P-------- p--- y- p-------------P-d-z-d-, p-k- y- p-i-o-o-l-u-ʹ---------------------------------Podozhdi, poka ya prigotovlyusʹ.
Ко-да--- --еш- -----уск?
К---- т- е---- в о------
К-г-а т- е-е-ь в о-п-с-?
------------------------
Когда ты едешь в отпуск? 0 Kog---t--y-d-sh- v -tpus-?K---- t- y------ v o------K-g-a t- y-d-s-ʹ v o-p-s-?--------------------------Kogda ty yedeshʹ v otpusk?
По--е --го----к-о- пот-ря- -а----- он----хал в --е----.
П---- т---- к-- о- п------ р------ о- п----- в А-------
П-с-е т-г-, к-к о- п-т-р-л р-б-т-, о- п-е-а- в А-е-и-у-
-------------------------------------------------------
После того, как он потерял работу, он поехал в Америку. 0 P-s-e--ogo------on -ote---- -a-otu--on--o-e-hal-v-Ame-i-u.P---- t---- k-- o- p------- r------ o- p------- v A-------P-s-e t-g-, k-k o- p-t-r-a- r-b-t-, o- p-y-k-a- v A-e-i-u-----------------------------------------------------------Posle togo, kak on poteryal rabotu, on poyekhal v Ameriku.
További nyelvek
Kattints egy zászlóra!
Miután elvesztette a munkát, elment Amerikába.
После того, как он потерял работу, он поехал в Америку.
Posle togo, kak on poteryal rabotu, on poyekhal v Ameriku.
П--л--то--,--а- -- ---е-х---в -м-р---,-о- ра-----тел.
П---- т---- к-- о- п------- в А------- о- р----------
П-с-е т-г-, к-к о- п-р-е-а- в А-е-и-у- о- р-з-о-а-е-.
-----------------------------------------------------
После того, как он переехал в Америку, он разбогател. 0 Posl----go---ak--- pe-ey--h-l-- Am-rik-,-on-r--b-g-t--.P---- t---- k-- o- p--------- v A------- o- r----------P-s-e t-g-, k-k o- p-r-y-k-a- v A-e-i-u- o- r-z-o-a-e-.-------------------------------------------------------Posle togo, kak on pereyekhal v Ameriku, on razbogatel.
További nyelvek
Kattints egy zászlóra!
Miután elment Amerikába, gazdag lett.
После того, как он переехал в Америку, он разбогател.
Posle togo, kak on pereyekhal v Ameriku, on razbogatel.
Az idegen nyelvek manapság egyre fontosabbak lesznek.
Sok ember tanul egy idegen nyelvet.
De sok érdekes nyelv létezik a világon.
Ezért sok ember egyszerre több nyelvet tanul.
Ha a gyerekek két nyelvvel nőnek fel akkor ez legtöbbször nem jelent problémát.
Agyuk mindkét nyelvet automatikusan megtanulja.
Amikor felnőnek, tudják, mi melyik nyelvhez tartozik.
A kétnyelvűek ismerik a két nyelvre vonatkozó jellegzetes ismertetőjeleket.
A felnőtteknél ez máshogy van.
Ők nem képesek ilyen könnyen két nyelvet egyszerre megtanulni.
Aki két nyelvet tanul egyszerre, jó ha betart néhány szabályt.
Először is fontos, hogy összehasonlítsuk egymással a két nyelvet.
Azok a nyelvek, amelyek ugyanahhoz a nyelvcsaládhoz tartoznak, nagyon hasonlítanak egymásra.
Ez keveredéshez vezethet.
Ezért ésszerű a két nyelvet pontosan összehasonlítani.
Írhatunk például egy listát.
Felírjuk a hasonlóságokat és az eltéréseket.
Így agyunk kénytelen intenzíven foglalkozni a két nyelvvel.
Könnyebben megtanulja a két nyelv különlegességeit.
Szintén hasznos, ha minden nyelv számára külön színt vagy füzetet használunk.
Ez segít abban, hogy világosan elkülönítsük egymástól a két nyelvet.
Abban az esetben ha különböző nyelvcsaládokhoz tartozó nyelveket tanulunk, akkor ez máshogy működik.
Egymástól nagyon eltérő nyelveknél nem áll fenn a keveredés veszélye.
Itt a nyelvek összehasonlításának veszélye áll fenn!
Az lenne a legjobb, ha a nyelveket anyanyelvünkkel hasonlítanánk össze.
Ha agyunk felismeri a különbségeket, akkor hatékonyabban tanul.
Az is fontos, hogy mindkét nyelvet hasonló erőfeszítéssel tanuljuk.
Elméletileg viszont mindegy az agyunk számára, hogy hány nyelvet tanul…