Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   ja 副詞

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [百]

100 [Hyaku]

副詞

[fukushi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar japán Lejátszás Több
már egyszer – még soha すでに―まだ~していない すでに―まだ~していない すでに―まだ~していない すでに―まだ~していない すでに―まだ~していない 0
su-en--- m-d--- --i-e -nai s----- ― m--- - s---- i--- s-d-n- ― m-d- - s-i-e i-a- -------------------------- sudeni ― mada - shite inai
Volt már ön egyszer Berlinben? ベルリンに 行った ことは あります か ? ベルリンに 行った ことは あります か ? ベルリンに 行った ことは あります か ? ベルリンに 行った ことは あります か ? ベルリンに 行った ことは あります か ? 0
be--ri---i -t-a k-to-wa -r-ma----a? b------ n- i--- k--- w- a------ k-- b-r-r-n n- i-t- k-t- w- a-i-a-u k-? ----------------------------------- berurin ni itta koto wa arimasu ka?
Nem, még soha. いいえ 、 まだ ありません 。 いいえ 、 まだ ありません 。 いいえ 、 まだ ありません 。 いいえ 、 まだ ありません 。 いいえ 、 まだ ありません 。 0
Ī-- mada ----a---. Ī-- m--- a-------- Ī-, m-d- a-i-a-e-. ------------------ Īe, mada arimasen.
valaki – senki 誰か―誰も 誰か―誰も 誰か―誰も 誰か―誰も 誰か―誰も 0
da--k- ----re mo d----- ― d--- m- d-r-k- ― d-r- m- ---------------- dareka ― dare mo
Ismer ön itt valakit (valakiket)? 誰か ここで 知っている 人は います か ? 誰か ここで 知っている 人は います か ? 誰か ここで 知っている 人は います か ? 誰か ここで 知っている 人は います か ? 誰か ここで 知っている 人は います か ? 0
d-re -- -o---de ----te-ir---i-o ---imas--ka? d--- k- k--- d- s----- i-- h--- w- i---- k-- d-r- k- k-k- d- s-i-t- i-u h-t- w- i-a-u k-? -------------------------------------------- dare ka koko de shitte iru hito wa imasu ka?
Nem, nem ismerek itt senkit. いいえ 、 ここでは 誰も 知りません 。 いいえ 、 ここでは 誰も 知りません 。 いいえ 、 ここでは 誰も 知りません 。 いいえ 、 ここでは 誰も 知りません 。 いいえ 、 ここでは 誰も 知りません 。 0
Īe- kokod- -a dare-mo -hi--ma-en. Ī-- k----- w- d--- m- s---------- Ī-, k-k-d- w- d-r- m- s-i-i-a-e-. --------------------------------- Īe, kokode wa dare mo shirimasen.
még – már nem まだ―もう~ない まだ―もう~ない まだ―もう~ない まだ―もう~ない まだ―もう~ない 0
mada --m------i m--- ― m- - n-- m-d- ― m- - n-i --------------- mada ― mō - nai
Sokáig marad még itt? まだ しばらく ここに います か ? まだ しばらく ここに います か ? まだ しばらく ここに います か ? まだ しばらく ここに います か ? まだ しばらく ここに います か ? 0
m-da sh-ba---- -ok- ---i--s--ka? m--- s-------- k--- n- i---- k-- m-d- s-i-a-a-u k-k- n- i-a-u k-? -------------------------------- mada shibaraku koko ni imasu ka?
Nem, már nem sokáig maradok itt. いいえ 、 もう 長くは いません 。 いいえ 、 もう 長くは いません 。 いいえ 、 もう 長くは いません 。 いいえ 、 もう 長くは いません 。 いいえ 、 もう 長くは いません 。 0
Īe, -- naga-u-wa -ma-en. Ī-- m- n----- w- i------ Ī-, m- n-g-k- w- i-a-e-. ------------------------ Īe, mō nagaku wa imasen.
még valami – semmi 何か他に、もう何も 何か他に、もう何も 何か他に、もう何も 何か他に、もう何も 何か他に、もう何も 0
n-n- k- ---a--i, -ō n--i mo n--- k- h--- n-- m- n--- m- n-n- k- h-k- n-, m- n-n- m- --------------------------- nani ka hoka ni, mō nani mo
Szeretne még valamit inni? まだ 何か お飲みに なります か ? まだ 何か お飲みに なります か ? まだ 何か お飲みに なります か ? まだ 何か お飲みに なります か ? まだ 何か お飲みに なります か ? 0
ma-a--ani-a-o -----n- --ri-----ka? m--- n----- o n--- n- n------- k-- m-d- n-n-k- o n-m- n- n-r-m-s- k-? ---------------------------------- mada nanika o nomi ni narimasu ka?
Nem, már nem kérek semmit. いいえ 、 もう 何も 要りません 。 いいえ 、 もう 何も 要りません 。 いいえ 、 もう 何も 要りません 。 いいえ 、 もう 何も 要りません 。 いいえ 、 もう 何も 要りません 。 0
Ī-,--- na-i ------ma-en. Ī-- m- n--- m- i-------- Ī-, m- n-n- m- i-i-a-e-. ------------------------ Īe, mō nani mo irimasen.
már valamit – még semmit もう何かーまだ何も もう何かーまだ何も もう何かーまだ何も もう何かーまだ何も もう何かーまだ何も 0
m----ni -a ̄ ---- n-----o m- n--- k- ̄ m--- n--- m- m- n-n- k- ̄ m-d- n-n- m- ------------------------- mō nani ka ̄ mada nani mo
Evett már valamit? もう 何か 食べました か ? もう 何か 食べました か ? もう 何か 食べました か ? もう 何か 食べました か ? もう 何か 食べました か ? 0
m- nani-k----bema-h--a -a? m- n--- k- t---------- k-- m- n-n- k- t-b-m-s-i-a k-? -------------------------- mō nani ka tabemashita ka?
Nem, még nem ettem semmit. いいえ 、 まだ 何も 食べて いません 。 いいえ 、 まだ 何も 食べて いません 。 いいえ 、 まだ 何も 食べて いません 。 いいえ 、 まだ 何も 食べて いません 。 いいえ 、 まだ 何も 食べて いません 。 0
Īe------ -an--m- t-b-te -mas-n. Ī-- m--- n--- m- t----- i------ Ī-, m-d- n-n- m- t-b-t- i-a-e-. ------------------------------- Īe, mada nani mo tabete imasen.
még valaki – már senki 誰か―誰も~ない 誰か―誰も~ない 誰か―誰も~ない 誰か―誰も~ない 誰か―誰も~ない 0
dareka-- --r- -o-- n-i d----- ― d--- m- - n-- d-r-k- ― d-r- m- - n-i ---------------------- dareka ― dare mo - nai
Szeretne még valaki kávét? まだ 誰か コーヒーの いる方は います か ? まだ 誰か コーヒーの いる方は います か ? まだ 誰か コーヒーの いる方は います か ? まだ 誰か コーヒーの いる方は います か ? まだ 誰か コーヒーの いる方は います か ? 0
m-d---a-e -a --hī-n- -ru--a-a-wa-imasu---? m--- d--- k- k--- n- i-- k--- w- i---- k-- m-d- d-r- k- k-h- n- i-u k-t- w- i-a-u k-? ------------------------------------------ mada dare ka kōhī no iru kata wa imasu ka?
Nem, már senki. いいえ 、 誰も いません 。 いいえ 、 誰も いません 。 いいえ 、 誰も いません 。 いいえ 、 誰も いません 。 いいえ 、 誰も いません 。 0
Ī-- dare mo--m---n. Ī-- d--- m- i------ Ī-, d-r- m- i-a-e-. ------------------- Īe, dare mo imasen.

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…