Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   sv Adverb

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [hundra]

Adverb

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar svéd Lejátszás Több
már egyszer – még soha nå-on --n--– -ld--g n---- g--- – a----- n-g-n g-n- – a-d-i- ------------------- någon gång – aldrig 0
Volt már ön egyszer Berlinben? H----i-va-it-i Be---n-nå-----å-g? H-- n- v---- i B----- n---- g---- H-r n- v-r-t i B-r-i- n-g-n g-n-? --------------------------------- Har ni varit i Berlin någon gång? 0
Nem, még soha. Ne-- -----g. N--- a------ N-j- a-d-i-. ------------ Nej, aldrig. 0
valaki – senki n---n-–--n--n n---- – i---- n-g-n – i-g-n ------------- någon – ingen 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? K-nner n--n---- - n--r- h-r? K----- n- n---- / n---- h--- K-n-e- n- n-g-n / n-g-a h-r- ---------------------------- Känner ni någon / några här? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. Ne-,-jag----n-- inge- (a)--är. N--- j-- k----- i---- (-- h--- N-j- j-g k-n-e- i-g-n (-) h-r- ------------------------------ Nej, jag känner ingen (a) här. 0
még – már nem Än-u l-n--e ---nt---ängre Ä--- l----- – i--- l----- Ä-n- l-n-r- – i-t- l-n-r- ------------------------- Ännu längre – inte längre 0
Sokáig marad még itt? St---ar ---ännu-l---re-h-r? S------ n- ä--- l----- h--- S-a-n-r n- ä-n- l-n-r- h-r- --------------------------- Stannar ni ännu längre här? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. Nej- --g-s-a--a- ---e --ngre -ä-. N--- j-- s------ i--- l----- h--- N-j- j-g s-a-n-r i-t- l-n-r- h-r- --------------------------------- Nej, jag stannar inte längre här. 0
még valami – semmi nå-o---e--– i-ge--m-r n---- m-- – i---- m-- n-g-t m-r – i-g-t m-r --------------------- något mer – inget mer 0
Szeretne még valamit inni? Sk-lle ni vi-j- -- n-g-t --r-----dri-k-? S----- n- v---- h- n---- m-- a-- d------ S-u-l- n- v-l-a h- n-g-t m-r a-t d-i-k-? ---------------------------------------- Skulle ni vilja ha något mer att dricka? 0
Nem, már nem kérek semmit. N-j- jag ----le ---e vil-- ----åg-t me-. N--- j-- s----- i--- v---- h- n---- m--- N-j- j-g s-u-l- i-t- v-l-a h- n-g-t m-r- ---------------------------------------- Nej, jag skulle inte vilja ha något mer. 0
már valamit – még semmit r--an --go- - ännu -nget r---- n---- – ä--- i---- r-d-n n-g-t – ä-n- i-g-t ------------------------ redan något – ännu inget 0
Evett már valamit? H-r -i--ed-- --i---å--t? H-- n- r---- ä--- n----- H-r n- r-d-n ä-i- n-g-t- ------------------------ Har ni redan ätit något? 0
Nem, még nem ettem semmit. Nej---ag-ha------ ä-----åg-- --. N--- j-- h-- i--- ä--- n---- ä-- N-j- j-g h-r i-t- ä-i- n-g-t ä-. -------------------------------- Nej, jag har inte ätit något än. 0
még valaki – már senki n-go- -er-–-i-gen -er n---- m-- – i---- m-- n-g-n m-r – i-g-n m-r --------------------- någon mer – ingen mer 0
Szeretne még valaki kávét? Sku-le--å----mer----ja-h--k--f-? S----- n---- m-- v---- h- k----- S-u-l- n-g-n m-r v-l-a h- k-f-e- -------------------------------- Skulle någon mer vilja ha kaffe? 0
Nem, már senki. N-j, ---en -er. N--- i---- m--- N-j- i-g-n m-r- --------------- Nej, ingen mer. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…