A gesztusoktól a beszédig

Amikor beszélünk vagy hallgatunk valakit, akkor agyunknak nagyon sok dolga van. Fel kell dolgoznia a nyelvi jeleket. A gesztusok és a szimbólumok is nyelvi jelek. Már az emberi beszéd előtt léteztek. Vannak jelek, amelyeket minden kultúrában megértenek. Más jeleket viszont meg kell tanulni. Ezek nem maguktól érthetőek. A gesztusokat és a szimbólumokat ugyanúgy dolgozzuk fel mint a beszédet. Az agy ugyanazon területén kerülnek feldolgozásra! Ezt egy új keletű kutatás mutatta ki. Kutatók több tesztalanyt vizsgáltak meg. Ezeknek a tesztalanyoknak különböző videoklipet kellet megnézniük. Miközben nézték a klipeket, mérték az agyi aktivitásukat.

Az klipek egyik részében különböző dolgokat fejtettek ki. Ezek mozdulatokkal, szimbólumokkal és beszéddel történtek. A másik tesztcsoport más videoklipeket nézett meg. A videók értelmetlen klipek voltak. Beszéd, gesztusok és szimbólumok nem fordultak elő bennük. Nem volt semmi jelentőségük. A mérések segítségével a kutatók képesek voltak meghatározni, hogy hol mi kerül feldolgozásra. Össze tudták hasonlítani egymással a tesztalanyok agyi aktivitását. Minden, aminek volt értelme, ugyanabban az agyi régióban került elemzésre. A kísérlet eredménye nagyon érdekes. Megmutatja, hogy agyunk hogyan tanulta meg az új nyelvet. Először gesztusokkal kommunikáltak az emberek. Később fejlődött ki a nyelv. Az agynak tehát meg kellett tanulnia, hogy a nyelvet a gesztusokhoz hasonlóan értelmezze. És úgy tűnik a régbevált módszert aktualizálta ennek érdekében…