magyar » amhara   Megkérdezni az utat


40 [negyven]

Megkérdezni az utat

-

40 [አርባ]
40 [āriba]

አቅጣጫ መጠየቅ
āk’it’ach’a met’eyek’i

40 [negyven]

Megkérdezni az utat

-

40 [አርባ]
40 [āriba]

አቅጣጫ መጠየቅ
āk’it’ach’a met’eyek’i

Kattintson a szöveg tekintéséhez:   
magyarአማርኛ
Bocsánat! ይቅ-----
y------------!
Tudna nekem segíteni? ሊረ-- ይ---?
l-------- y--------?
Hol van itt egy jó vendéglő? እዚ- አ--- የ- ጥ- ም-- ቤ- አ-?
i---- ā------ y--- t---- m----- b--- ā--?
   
A saroknál menjen balra. ጠር- ላ- ወ- ግ- ይ----
t------ l--- w--- g--- y--------።
Utána egyenesen előre egy darabig. ከዛ ቀ- ብ-- ት-- ይ---
k--- k----- b----- t------ y-----።
Menjen száz métert, utána jobbra. ከዛ ወ- ቀ- መ- ሜ-- ይ---
k--- w--- k----- m--- m----- y-----።
   
Busszal is mehet. አው---- መ-- ይ----
ā---------- m----- y--------።
Villamossal is mehet. የጎ--- ባ-- መ-- ይ----
y--------- b----- m----- y--------።
Egyszerüen utánam is jöhet. በመ---- እ-- ሊ---- ይ----
b----------- i---- l---------- y--------።
   
Hogyan jutok el a futballstadionig? ወደ ካ- ሜ- (እ-----) እ--- መ--- እ----?
w--- k--- m--- (i----------) i------ m------- i---------?
Menjen át a hídon! ድል--- ያ---
d--------- y--------u
Menjen át az alagúton! በመ----- ው-- ይ---
b-------------- w------ y-----።
   
Menjen a harmadik jelzőlámpáig. ሶስ---- የ---- መ--- እ------ ይ--/ይ---
s------------ y--------- m------- i------------- y-----/y-----።
Utána forduljon el jobbra az első utcán. ከዛ በ-- ቀ- ወ----- የ------ መ--- ይ----
k--- b----- k----- w------------ y------------- m------- y--------።
Utána menjen egyenesen előre, át a következő útkereszteződésen! ከዛ ቀ- ብ-- እ-- መ---- ድ-- ይ---
k--- k----- b----- i---- m----------- d----- y-----።
   
Bocsánat, hogy jutok el a repülőtérre? ይቅ--- ወ- አ-- ማ--- እ--- መ--- እ----?
y--------- w--- ā---- m------- i------ m------- i---------?
A legjobb, ha metróval megy. የም-- ባ-- ቢ--- ጥ- ነ--
y------- b----- b--------- t---- n---።
Menjen egyszerűen a végállomásig! በቀ-- መ--- ፌ--- ላ- ይ----
b-------- m---------- f------- l--- y-------።
   

Az állatok nyelve

Amikor közölni akarunk valamit, nyelvünket használjuk. Az állatoknak is megvan a saját nyelvük. Ugyanúgy használják mint az emberek. Ez azt jelenti, hogy információ csere érdekében beszélnek egymással. Alapvetően minden állatfaj egy bizonyos nyelvet beszél. Még a termeszek is beszélgetnek egymás között. Veszély esetén alsótestükkel kopognak a talajon. Így figyelmeztetik egymást. Más állatok fütyülnek, ha ellenség közeledik. A méhek tánc formájában beszélnek egymással. Így mutatják meg más méheknek, hogy merre találnak eledelt. A bálnák olyan hangokat bocsájtanak ki, amelyeket 5000 kilométerre is lehet hallani. Speciális énekkel kommunikálnak egymás között.

Az elefántok is különböző akusztikus jelekkel kommunikálnak. Az ember viszont nem képes hallani ezeket. A legtöbb állati nyelv nagyon bonyolult. Különböző jelek kombinációiból tevődnek össze. Tehát akusztikus, kémiai és optikai jeleket használnak. Emellett az állatok különböző gesztusokat is használnak. A háziállatok nyelvét időközben megtanulta az ember. Tudja, hogy mikor boldog a kutyája. És felismeri, hogy mikor akar egyedül lenni a macska. A kutyák és a macskák viszont egy teljesen más nyelvet beszélnek. Sok jel teljesen ellentétes jelentéssel bír. Sokáig úgy gondolták, hogy ez a két állat egyszerűen nem szereti egymást. Pedig csak rosszul értik meg egymást. Ez az oka a kutyák és macskák közötti problémáknak. Tehát az állatok is a félreértések miatt veszekednek…