magyar » bengáli   Határozószavak


100 [száz]

Határozószavak

-

১০০ [একশ]
100 [Ēkaśa]

ক্রিয়া বিশেষণ
Kriẏā biśēṣaṇa

100 [száz]

Határozószavak

-

১০০ [একশ]
100 [Ēkaśa]

ক্রিয়া বিশেষণ
Kriẏā biśēṣaṇa

Kattintson a szöveg tekintéséhez:   
magyarবাংলা
már egyszer – még soha আগ- থ---- – এ--- প------ ন-
Ā-- t------ – ē------- p------- n--a
Volt már ön egyszer Berlinben? আপ-- ক- এ- আ--- ব------- ছ----?
Ā---- k- ē-- ā---- b------ c------?
Nem, még soha. না- এ--- প------ ন- ৷
N-- ē------- p------- n--a
   
valaki – senki কা--- – ক---- ন-
K----- – k----- nā
Ismer ön itt valakit (valakiket)? আপ-- এ---- ক---- চ----?
Ā---- ē----- k----- c-----?
Nem, nem ismerek itt senkit. না- আ-- এ---- ক---- চ--- ন- ৷
N-- ā-- ē----- k----- c--- nā
   
még – már nem এক-- দ--- – খ-- ব--- দ--- ন-
Ē---- d--- – k---- b--- d--- n--a
Sokáig marad még itt? আপ-- ক- এ---- আ-- ব--- স-- থ-----?
Ā---- k- ē----- ā-- b--- s----- t--------?
Nem, már nem sokáig maradok itt. না- আ-- এ---- খ-- ব--- স-- থ--- ন- ৷
N-- ā-- ē----- k---- b--- s----- t------ nā
   
még valami – semmi অন-- ক--- – অ--- ক---- ন-
A---- k---- – a---- k------ nā
Szeretne még valamit inni? আপ-- ক- অ--- ক--- প-- ক--- চ--?
Ā---- k- a---- k---- p--- k----- c---?
Nem, már nem kérek semmit. না- আ-- আ- ক---- চ-- ন- ৷
N-- ā-- ā-- k------ c--- nā
   
már valamit – még semmit আগ- থ---- ক--- – এ--- প------ ক---- ন-
Ā-- t------ k---- – ē------- p------- k------ nā
Evett már valamit? আপ-- ক- আ-- থ---- ক--- খ------?
Ā---- k- ā-- t------ k---- k---------?
Nem, még nem ettem semmit. না- আ-- এ--- প------ ক---- খ-- ন- ৷
N-- ā-- ē----- p------- k------ k---- ni
   
még valaki – már senki অন-- ক-- – ক-- ন-
A---- k--- – k--- nā
Szeretne még valaki kávét? আর ক--- ক-- চ--?
Ā-- k--- k---- c---?
Nem, már senki. না- আ- ক---- ন- ৷
N-- ā-- k----- nā
   

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket.

A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…