magyar » görög   Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval


93 [kilencvenhárom]

Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval

-

93 [ενενήντα τρία]
93 [enenínta tría]

Δευτερεύουσες προτάσεις με αν
Defterévouses protáseis me an

93 [kilencvenhárom]

Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval

-

93 [ενενήντα τρία]
93 [enenínta tría]

Δευτερεύουσες προτάσεις με αν
Defterévouses protáseis me an

Kattintson a szöveg tekintéséhez:   
magyarελληνικά
Nem tudom, vajon szeret-e. Δε- ξ--- α- μ- α------.
D-- x--- a- m- a------.
Nem tudom, vajon visszajön-e. Δε- ξ--- α- θ- γ------.
D-- x--- a- t-- g------.
Nem tudom, vajon felhív-e. Δε- ξ--- α- θ- μ-- τ----------.
D-- x--- a- t-- m-- t----------.
   
Vajon szeret-e engem? Άρ--- μ- α-------
Á---- m- a------?
Vajon visszajön-e? Άρ--- θ- γ-------
Á---- t-- g------?
Vajon felhív-e engem? Άρ--- θ- μ- π---- τ--------
Á---- t-- m- p---- t-------?
   
Azon tűnődöm, vajon gondol-e rám? Αν--------- α- μ- σ--------.
A---------- a- m- s--------.
Azon tűnődöm, vajon van-e valakije? Αν--------- α- έ--- ά---.
A---------- a- é---- á---.
Azon tűnődöm, vajon hazudik-e? Αν--------- α- λ--- ψ-----.
A---------- a- l--- p------.
   
Vajon gondol-e rám? Άρ--- μ- σ---------
Á---- m- s--------?
Vajon van-e valakije? Άρ--- έ--- ά----
Á---- é---- á---?
Vajon az igazságot mondja-e? Άρ--- λ--- τ-- α-------
Á---- l--- t-- a-------?
   
Kételkedem, vajon valóban kedvel-e engem. Αμ------- α- τ-- α---- π---------.
A-------- a- t-- a---- p---------.
Kételkedem, vajon ír-e nekem. Αμ------- α- θ- μ-- γ-----.
A-------- a- t-- m-- g------.
Kételkedem, vajon elvesz-e feleségül. Αμ------- α- θ- μ- π---------.
A-------- a- t-- m- p---------.
   
Vajon tényleg kedvel-e? Άρ--- τ-- α---- σ-- α-------
Á---- t-- a---- s-- a-------?
Vajon ír-e nekem? Άρ--- θ- μ-- γ------
Á---- t-- m-- g------?
Vajon elvesz-e feleségül? Άρ--- θ- μ- π----------
Á---- t-- m- p---------?
   

Hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant?

Csecsemőként kezdjük el az anyanyelvünket megtanulni. Ez automatikusan történik. Nem is vesszük észre. Agyunk azonban a tanulás közben nagy mennyiségű munkát kell hogy elvégezzen. Amikor például nyelvtant tanulunk, sok a dolga. Minden nap új dolgokat hall. Folyamatosan új impulzusok érik. Agyunk azonban nem képes minden egyes impulzust egyenként feldolgozni. Gazdaságosan kell cselekednie. Ezért keresi a hasonlóságokat. Az agyunk megjegyzi azt, amit gyakran hall. Regisztrálja, hogy egy bizonyos dolog milyen gyakran fordul elő. Ezekből a példákból aztán összerak egy nyelvtani szabályt.

A gyerekek tudják, hogy egy mondat helyes vagy helytelen. Azt azonban nem tudják, hogy ez miért van így. Agyuk anélkül ismeri a szabályokat, hogy megtanulta volna azokat. A felnőttek másképpen tanulják a nyelveket. Ők már ismerik anyanyelvűk felépítését. Ezek alkotják az új nyelvtani szabályok alapjait. A felnőtteknek a tanuláshoz azonban tanórákra van szükségük. Amikor agyunk nyelvtant tanul, egy bizonyos rendszert követ. Ez például a főneveknél és az igéknél látszik. Ezek az agy különböző területein kerülnek tárolásra. Értelmezésük során az agy különböző területei aktívak. Egyszerű szabályokat is máshogy tanulunk meg mint a bonyolultakat. Az összetett szabályoknál agyunk több területe is összedolgozik. Azt, hogy pontosan hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant, még nem derítették ki. Azt azonban tudjuk, hogy elméletileg minden nyelvtant képes megtanulni…