magyar » észt   Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval


93 [kilencvenhárom]

Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval

-

+ 93 [üheksakümmend kolm]

+ Kõrvallaused sõnaga kas

93 [kilencvenhárom]

Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval

-

93 [üheksakümmend kolm]

Kõrvallaused sõnaga kas

Kattintson a szöveg tekintéséhez:   
magyareesti
Nem tudom, vajon szeret-e. Ma e- t--- k-- t- a------- m---. +
Nem tudom, vajon visszajön-e. Ma e- t--- k-- t- t---- t-----. +
Nem tudom, vajon felhív-e. Ma e- t--- k-- t- h------- m----. +
   
Vajon szeret-e engem? Ka- t- t----- a------- m---? +
Vajon visszajön-e? Ka- t- t----- t---- t-----? +
Vajon felhív-e engem? Ka- t- t----- h------- m----? +
   
Azon tűnődöm, vajon gondol-e rám? Ma k---- e------ k-- t- m----- m-----. +
Azon tűnődöm, vajon van-e valakije? Ma k---- e------ k-- t-- o- k---- t----. +
Azon tűnődöm, vajon hazudik-e? Ma k---- e------ k-- t- v------. +
   
Vajon gondol-e rám? Ka- t- t----- m----- m-----? +
Vajon van-e valakije? Ka- t-- o- t----- k---- t----? +
Vajon az igazságot mondja-e? Ka- t- t----- r----- t---? +
   
Kételkedem, vajon valóban kedvel-e engem. Ma k------- k-- m- t---- t--------- m------. +
Kételkedem, vajon ír-e nekem. Ma k------- k-- t- k------- m----. +
Kételkedem, vajon elvesz-e feleségül. Ma k------- k-- t- m----- a-------. +
   
Vajon tényleg kedvel-e? Ka- m- t----- m------ t----? +
Vajon ír-e nekem? Ka- t- t----- k------- m----? +
Vajon elvesz-e feleségül? Ka- t- t----- a------- m-----? +
   

Hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant?

Csecsemőként kezdjük el az anyanyelvünket megtanulni. Ez automatikusan történik. Nem is vesszük észre. Agyunk azonban a tanulás közben nagy mennyiségű munkát kell hogy elvégezzen. Amikor például nyelvtant tanulunk, sok a dolga. Minden nap új dolgokat hall. Folyamatosan új impulzusok érik. Agyunk azonban nem képes minden egyes impulzust egyenként feldolgozni. Gazdaságosan kell cselekednie. Ezért keresi a hasonlóságokat. Az agyunk megjegyzi azt, amit gyakran hall. Regisztrálja, hogy egy bizonyos dolog milyen gyakran fordul elő. Ezekből a példákból aztán összerak egy nyelvtani szabályt.

A gyerekek tudják, hogy egy mondat helyes vagy helytelen. Azt azonban nem tudják, hogy ez miért van így. Agyuk anélkül ismeri a szabályokat, hogy megtanulta volna azokat. A felnőttek másképpen tanulják a nyelveket. Ők már ismerik anyanyelvűk felépítését. Ezek alkotják az új nyelvtani szabályok alapjait. A felnőtteknek a tanuláshoz azonban tanórákra van szükségük. Amikor agyunk nyelvtant tanul, egy bizonyos rendszert követ. Ez például a főneveknél és az igéknél látszik. Ezek az agy különböző területein kerülnek tárolásra. Értelmezésük során az agy különböző területei aktívak. Egyszerű szabályokat is máshogy tanulunk meg mint a bonyolultakat. Az összetett szabályoknál agyunk több területe is összedolgozik. Azt, hogy pontosan hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant, még nem derítették ki. Azt azonban tudjuk, hogy elméletileg minden nyelvtant képes megtanulni…