magyar » finn   Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval


93 [kilencvenhárom]

Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval

-

93 [yhdeksänkymmentäkolme]

Liitepartikkelit -ko / -kö

93 [kilencvenhárom]

Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval

-

93 [yhdeksänkymmentäkolme]

Liitepartikkelit -ko / -kö

Kattintson a szöveg tekintéséhez:   
magyarsuomi
Nem tudom, vajon szeret-e. En t----- r--------- h-- m----.
Nem tudom, vajon visszajön-e. En t----- t------ h-- t-------.
Nem tudom, vajon felhív-e. En t----- s-------- h-- m------.
   
Vajon szeret-e engem? Ra----------- h-- m----?
Vajon visszajön-e? Tu-------- h-- t------?
Vajon felhív-e engem? So---------- h-- m------?
   
Azon tűnődöm, vajon gondol-e rám? Ky--- i--------- a---------- h-- m----.
Azon tűnődöm, vajon van-e valakije? Ky--- i--------- o--- h------ j--- t-----.
Azon tűnődöm, vajon hazudik-e? Ky--- i--------- v----------- h--.
   
Vajon gondol-e rám? Aj------------ h-- m----?
Vajon van-e valakije? On----- h------ j--- t-----?
Vajon az igazságot mondja-e? Pu-------- h-- t----?
   
Kételkedem, vajon valóban kedvel-e engem. Mi-- e------- p------ h-- m------.
Kételkedem, vajon ír-e nekem. Mi-- e------- k----------- h-- m------.
Kételkedem, vajon elvesz-e feleségül. Mi-- e------- m------ h-- k------- n--------.
   
Vajon tényleg kedvel-e? Pi-------- h-- m------ t------?
Vajon ír-e nekem? Ki------------- h-- m------?
Vajon elvesz-e feleségül? Me-------- h-- k------- n--------?
   

Hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant?

Csecsemőként kezdjük el az anyanyelvünket megtanulni. Ez automatikusan történik. Nem is vesszük észre. Agyunk azonban a tanulás közben nagy mennyiségű munkát kell hogy elvégezzen. Amikor például nyelvtant tanulunk, sok a dolga. Minden nap új dolgokat hall. Folyamatosan új impulzusok érik. Agyunk azonban nem képes minden egyes impulzust egyenként feldolgozni. Gazdaságosan kell cselekednie. Ezért keresi a hasonlóságokat. Az agyunk megjegyzi azt, amit gyakran hall. Regisztrálja, hogy egy bizonyos dolog milyen gyakran fordul elő. Ezekből a példákból aztán összerak egy nyelvtani szabályt.

A gyerekek tudják, hogy egy mondat helyes vagy helytelen. Azt azonban nem tudják, hogy ez miért van így. Agyuk anélkül ismeri a szabályokat, hogy megtanulta volna azokat. A felnőttek másképpen tanulják a nyelveket. Ők már ismerik anyanyelvűk felépítését. Ezek alkotják az új nyelvtani szabályok alapjait. A felnőtteknek a tanuláshoz azonban tanórákra van szükségük. Amikor agyunk nyelvtant tanul, egy bizonyos rendszert követ. Ez például a főneveknél és az igéknél látszik. Ezek az agy különböző területein kerülnek tárolásra. Értelmezésük során az agy különböző területei aktívak. Egyszerű szabályokat is máshogy tanulunk meg mint a bonyolultakat. Az összetett szabályoknál agyunk több területe is összedolgozik. Azt, hogy pontosan hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant, még nem derítették ki. Azt azonban tudjuk, hogy elméletileg minden nyelvtant képes megtanulni…