magyar » japán   Tömegközlekedés


36 [harminchat]

Tömegközlekedés

-

36 [三十六]
36 [Sanjūro-tsu]

公共交通機関
kōkyō kōtsūkikan

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

-

36 [三十六]
36 [Sanjūro-tsu]

公共交通機関
kōkyō kōtsūkikan

Kattintson a szöveg tekintéséhez:   
magyar日本語
Hol van a buszmegálló? バス-- ど- で- か ?
b------ w- d------- k-?
Melyik busz megy a központba? 中心--- バ-- ど- で- か ?
c--------- e n- b--- w- d------- k-?
Melyik vonalat kell válasszam? どの 路-- 乗----- い---- か ?
d--- r---- n- n----------- i------- k-?
   
Át kell szállnom? 乗り--- あ--- か ?
n------ w- a------ k-?
Hol kell átszállnom? どこ- 乗------- い---- か ?
d--- d- n-------------- i------- k-?
Mennyibe kerül egy jegy? 切符- 一- い-- で- か ?
k---- w- i------- i-------- k-?
   
Hány megálló van a központig? 中心-- 、 幾--- バ-- で- か ?
c--------- w-- i-------- n- b---------- k-?
Itt kell ki- / leszállnia. ここ- 降-- く--- 。
k--- d- o---- k------.
Hátul kell ki- / leszállnia. 後ろ-- 降-- く--- 。
u--------- o---- k------.
   
A következő metró 5 perc múlva jön. 次の 地--- 5分- で- 。
t---- n- c--------- w- 5----------.
A következő villamos 10 perc múlva jön. 次の 市-- 10分- で- 。
t---- n- s----- w- 10----------.
A következő busz 15 perc múlva jön. 次の バ-- 15分- で- 。
t---- n- b--- w- 15----------.
   
Mikor megy az utolsó metró? 地下-- 終-- 何- で- か ?
c--------- n- s----- w- i---------?
Mikor megy az utolsó villamos? 市電- 終-- 何- で- か ?
s----- n- s----- w- i---------?
Mikor megy az utolsó busz? バス- 最-- 何- で- か ?
b--- n- s----- w- i---------?
   
Van jegye? 乗車-- お-- で- か ?
j-------- o o m-------- k-?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. 乗車- ? い-- 、 持-- い--- 。
j--------? Ī-- m---- i-----.
Akkor büntetést kell fizetnie. では 、 罰-- い----- 。
d- w-- b----- o i----------.
   

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni.

A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?