magyar » japán   valamit megmagyarázni 2


76 [hetvenhat]

valamit megmagyarázni 2

-

+ 76 [七十六]76 [Nanajūroku]

+ 何かを理由付ける 2nanika o riyū tsukeru 2

76 [hetvenhat]

valamit megmagyarázni 2

-

76 [七十六]
76 [Nanajūroku]

何かを理由付ける 2
nanika o riyū tsukeru 2

Kattintson a szöveg tekintéséhez:   
magyar日本語
Miért nem jöttél? あな-- な- 来---- の ?
a---- w- n--- k-------- n-?
+
Beteg voltam. 病気 だ-- の- 。
b-------------.
+
Nem jöttem, mert beteg voltam. 病気 だ-- の- 行---- で-- 。
b------------- i--------------.
+
   
Ő miért nem jött? なぜ 彼-- 来---- の ?
n--- k----- w- k-------- n-?
+
Fáradt volt. 疲れ- い- の- 。
t-------- i------.
+
Nem jött, mert fáradt volt. 彼女- 疲-- い- の- 来--- で-- 。
k----- w- t-------- i------ k-------------.
+
   
Ő miért nem jött? なぜ 彼- 来---- の ?
n--- k--- w- k-------- n-?
+
Nem volt kedve. 興味- な--- の- 。
k---- g- n----------.
+
Nem jött, mert nem volt kedve. 彼は 興-- な--- の- 、 来--- で-- 。
k--- w- k---- g- n----------- k-------------.
+
   
Miért nem jöttetek? なぜ あ---- 来---- の ?
n--- a---------- w- k-------- n-?
+
Az autónk tönkrement. 車が 壊-- い- の- 。
k----- g- k------- i------.
+
Nem jöttünk el, mert az autónk tönkrement. 私達- 、 車- 壊-- い- の- 来--- で-- 。
w----------- w------ g- k------- i---- k-------------.
+
   
Miért nem jöttek el az emberek? なぜ 人-- 来---- の ?
n--- h------- w- k-------- n-?
+
Lekésték a vonatot. 彼ら- 列-- 乗---- の- 。
k----- w- r----- n- n--------------.
+
Nem jöttek el, mert lekésték a vonatot. 彼ら- 、 列-- 乗---- の- 来--- で-- 。
k----- w-- r----- n- n-------------- k-------------.
+
   
Miért nem jöttél el? なぜ あ--- 来---- の ?
n--- a---- w- k-------- n-?
+
Nem volt szabad. 来て- い----- の- 。
k--- w- i-------------.
+
Nem jöttem el, mert nem volt szabad. 来て- い----- の- 、---- で-- 。
k--- w- i-------------- k-------------.
+
   

Az amerikai őshonos nyelvek

Amerikában sok különböző nyelvet beszélnek. Az angol Észak-Amerika legfontosabb nyelve. Dél-Amerikában a spanyol és a portugál dominál. Mindezen nyelvek Európából származnak. A gyarmatosítás előtt más nyelven beszéltek ezeken a területeken. Ezeket amerikai őshonos nyelveknek nevezzük. Ezeket máig nem kutatták fel rendesen. Ezen nyelvek sokszínűsége óriási. Úgy gondolják, hogy Észak-Amerikában körülbelül 60 nyelvcsalád létezik. Dél-Amerikában ez a szám elérheti a 150-et. Ezekhez jön még számos elszigetelt nyelv. Mindezen nyelvek nagyon különbözőek. Csak nagyon kevés közös vonással rendelkeznek.

Ezért nehéz a nyelveket besorolni. Az, hogy ennyire különböznek egymástól, Amerika történetével függ össze. Amerikát több lépcsőben népesítették be. Az első emberek 10000 évvel ezelőtt érkeztek Amerikába. Ez a populáció magával vitte a nyelvét a kontinensre. A legjobban azonban az ázsiai nyelvekre hasonlítanak az amerikai őshonos nyelvek. Az régi amerikai nyelvek helyzete azonban nem mindenhol egyforma. Dél-Amerikában számos indián nyelv máig él. Olyan nyelveket mint a guarani vagy a kecsua milliók beszélik. Észak-Amerikában viszont sok nyelv majdnem teljesen kihalt. Az amerikai indiánok kultúráját sokáig elnyomták. Ezáltal a nyelvük is feledésbe merült. Néhány évtizede azonban ismét megnőtt az érdeklődés irántuk. Számos kezdeményezés létezik ezen nyelvek ápolására és megőrzésére. Tehát mégis lesz számunkra jövő…