magyar » litván   Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval


93 [kilencvenhárom]

Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval

-

93 [devyniasdešimt trys]

Šalutiniai sakiniai su ar

93 [kilencvenhárom]

Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval

-

93 [devyniasdešimt trys]

Šalutiniai sakiniai su ar

Kattintson a szöveg tekintéséhez:   
magyarlietuvių
Nem tudom, vajon szeret-e. (A-) n------- a- j-- m--- m---.
Nem tudom, vajon visszajön-e. (A-) n------- a- j-- g---.
Nem tudom, vajon felhív-e. (A-) n------- a- j-- m-- p---------.
   
Vajon szeret-e engem? Ar j-- m--- m---?
Vajon visszajön-e? Ar j-- g---?
Vajon felhív-e engem? Ar j-- m-- p---------?
   
Azon tűnődöm, vajon gondol-e rám? (A-) s------- / s-------- a- j-- a--- m--- g------.
Azon tűnődöm, vajon van-e valakije? (A-) s------- / s-------- a- j-- t--- k---.
Azon tűnődöm, vajon hazudik-e? (A-) s------- / s-------- a- j-- n--------.
   
Vajon gondol-e rám? Ka---- a- j-- a--- m--- g------?
Vajon van-e valakije? Ka---- a- j-- t--- k---?
Vajon az igazságot mondja-e? Ka---- a- j-- s--- t----?
   
Kételkedem, vajon valóban kedvel-e engem. (A-) a------- a- (a-) j-- t----- p------.
Kételkedem, vajon ír-e nekem. (A-) a------- a- j-- m-- (p-) r----.
Kételkedem, vajon elvesz-e feleségül. (A-) a------- a- j-- m--- v--.
   
Vajon tényleg kedvel-e? Ka---- a- t----- a- j-- p------?
Vajon ír-e nekem? Ka---- a- j-- m-- p------?
Vajon elvesz-e feleségül? Ka---- a- j-- m--- v--?
   

Hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant?

Csecsemőként kezdjük el az anyanyelvünket megtanulni. Ez automatikusan történik. Nem is vesszük észre. Agyunk azonban a tanulás közben nagy mennyiségű munkát kell hogy elvégezzen. Amikor például nyelvtant tanulunk, sok a dolga. Minden nap új dolgokat hall. Folyamatosan új impulzusok érik. Agyunk azonban nem képes minden egyes impulzust egyenként feldolgozni. Gazdaságosan kell cselekednie. Ezért keresi a hasonlóságokat. Az agyunk megjegyzi azt, amit gyakran hall. Regisztrálja, hogy egy bizonyos dolog milyen gyakran fordul elő. Ezekből a példákból aztán összerak egy nyelvtani szabályt.

A gyerekek tudják, hogy egy mondat helyes vagy helytelen. Azt azonban nem tudják, hogy ez miért van így. Agyuk anélkül ismeri a szabályokat, hogy megtanulta volna azokat. A felnőttek másképpen tanulják a nyelveket. Ők már ismerik anyanyelvűk felépítését. Ezek alkotják az új nyelvtani szabályok alapjait. A felnőtteknek a tanuláshoz azonban tanórákra van szükségük. Amikor agyunk nyelvtant tanul, egy bizonyos rendszert követ. Ez például a főneveknél és az igéknél látszik. Ezek az agy különböző területein kerülnek tárolásra. Értelmezésük során az agy különböző területei aktívak. Egyszerű szabályokat is máshogy tanulunk meg mint a bonyolultakat. Az összetett szabályoknál agyunk több területe is összedolgozik. Azt, hogy pontosan hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant, még nem derítették ki. Azt azonban tudjuk, hogy elméletileg minden nyelvtant képes megtanulni…