magyar » orosz   Kérdezni – Múlt 2


86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

-

86 [восемьдесят шесть]
86 [vosemʹdesyat shestʹ]

Спрашивать – прошедшая форма 2
Sprashivatʹ – proshedshaya forma 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

-

86 [восемьдесят шесть]
86 [vosemʹdesyat shestʹ]

Спрашивать – прошедшая форма 2
Sprashivatʹ – proshedshaya forma 2

Kattintson a szöveg tekintéséhez:   
magyarрусский
Melyik nyakkendőt viselted? Ка--- г------ т- н----?
K---- g------ t- n----?
Melyik autót vetted meg? Ка--- м----- т- к----?
K----- m------ t- k----?
Melyik újságra fizettél elő? На к---- г----- т- п---------?
N- k----- g----- t- p----------?
   
Kit látott? Ко-- В- в-----?
K--- V- v-----?
Kivel találkozott? С к-- В- в----------?
S k-- V- v----------?
Kit ismert meg? Ко-- В- у-----?
K--- V- u-----?
   
Mikor kelt fel? Ко--- В- в-----?
K---- V- v-----?
Mikor kezdett neki? Ко--- В- н-----?
K---- V- n------?
Mikor hagyta abba? Ко--- В- з--------?
K---- V- z---------?
   
Miért ébredt fel? По---- В- п---------?
P------ V- p---------?
Miért lett tanár? По---- В- с---- у-------?
P------ V- s---- u--------?
Miért hívott taxit? По---- В- в---- т----?
P------ V- v----- t----?
   
Honnan jött? От---- В- п-----?
O----- V- p------?
Hova ment? Ку-- В- п----?
K--- V- p-----?
Hol volt? Гд- В- б---?
G-- V- b---?
   
Kinek segítettél? Ко-- т- п----?
K--- t- p----?
Kinek írtál? Ко-- т- н------?
K--- t- n------?
Kinek válaszoltál? Ко-- т- о------?
K--- t- o------?
   

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a "da" volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot.

Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…