magyar » tigrinya   Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval


93 [kilencvenhárom]

Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval

-

93 [ተስዓንሰለስተን]
93 [tesi‘aniselesiteni]

“ከም” ዘለዎም ንኡስ ሓሳብት
“kemi” zelewomi ni’usi ḥasabiti

93 [kilencvenhárom]

Mellékmondatok: vajon - “e” kérdőszóval

-

93 [ተስዓንሰለስተን]
93 [tesi‘aniselesiteni]

“ከም” ዘለዎም ንኡስ ሓሳብት
“kemi” zelewomi ni’usi ḥasabiti

Kattintson a szöveg tekintéséhez:   
magyarትግርኛ
Nem tudom, vajon szeret-e. ንሱ ከ------ ኣ--------
n--- k-------------- a--------------።
Nem tudom, vajon visszajön-e. ንሱ ከ----- ይ-------
n--- k----------- y-------------።
Nem tudom, vajon felhív-e. ን ሱ-------- ይ-------
n- s----------------- y-------------።
   
Vajon szeret-e engem? ከም ዘ---- ?
k--- z---------- ?
Vajon visszajön-e? ከም ዝ--- ?
k--- z------- ?
Vajon felhív-e engem? ከም ዝ----- ?
k--- z----------- ?
   
Azon tűnődöm, vajon gondol-e rám? ይሓ--- ዲ- ዝ-- ሕ- ኣ-- ።
y---------- d--- z----- h---- a---- ።
Azon tűnődöm, vajon van-e valakije? ካል- ኣ-- ድ- ዝ-- ሕ- ኣ---
k----- a---- d--- z----- h---- a----።
Azon tűnődöm, vajon hazudik-e? ይሕ- ዲ- ዝ-- ሕ- ኣ---
y------ d--- z----- h---- a----።
   
Vajon gondol-e rám? ከም ዝ---- ?
k--- z---------- ?
Vajon van-e valakije? ካል- ከ- ዘ-- ?
k----- k--- z----- ?
Vajon az igazságot mondja-e? እቲ ሓ- ከ- ዝ--- ?
i-- h----- k--- z------- ?
   
Kételkedem, vajon valóban kedvel-e engem. ናይ--- ከ------ እ---- ኣ---
n----------- k------------- i---------- a-----።
Kételkedem, vajon ír-e nekem. እጽ---- ዲ- ኢ- እ---- ኣ---
i------------- d--- ī-- i---------- a-----።
Kételkedem, vajon elvesz-e feleségül. ከም------ እ---- ኣ---
k--------------- i---------- a-----።
   
Vajon tényleg kedvel-e? ናይ--- ከ- ዝ---- ?
n---------- k--- z--------- ?
Vajon ír-e nekem? ከም ዝ----- ?
k--- z-------------- ?
Vajon elvesz-e feleségül? ከም ዝ----- ?
k--- z----------- ?
   

Hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant?

Csecsemőként kezdjük el az anyanyelvünket megtanulni. Ez automatikusan történik. Nem is vesszük észre. Agyunk azonban a tanulás közben nagy mennyiségű munkát kell hogy elvégezzen. Amikor például nyelvtant tanulunk, sok a dolga. Minden nap új dolgokat hall. Folyamatosan új impulzusok érik. Agyunk azonban nem képes minden egyes impulzust egyenként feldolgozni. Gazdaságosan kell cselekednie. Ezért keresi a hasonlóságokat. Az agyunk megjegyzi azt, amit gyakran hall. Regisztrálja, hogy egy bizonyos dolog milyen gyakran fordul elő. Ezekből a példákból aztán összerak egy nyelvtani szabályt.

A gyerekek tudják, hogy egy mondat helyes vagy helytelen. Azt azonban nem tudják, hogy ez miért van így. Agyuk anélkül ismeri a szabályokat, hogy megtanulta volna azokat. A felnőttek másképpen tanulják a nyelveket. Ők már ismerik anyanyelvűk felépítését. Ezek alkotják az új nyelvtani szabályok alapjait. A felnőtteknek a tanuláshoz azonban tanórákra van szükségük. Amikor agyunk nyelvtant tanul, egy bizonyos rendszert követ. Ez például a főneveknél és az igéknél látszik. Ezek az agy különböző területein kerülnek tárolásra. Értelmezésük során az agy különböző területei aktívak. Egyszerű szabályokat is máshogy tanulunk meg mint a bonyolultakat. Az összetett szabályoknál agyunk több területe is összedolgozik. Azt, hogy pontosan hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant, még nem derítették ki. Azt azonban tudjuk, hogy elméletileg minden nyelvtant képes megtanulni…