magyar » török   Birtokos névmások 2


67 [hatvanhét]

Birtokos névmások 2

-

67 [altmışyedi]

İyelik zamiri 2

67 [hatvanhét]

Birtokos névmások 2

-

67 [altmışyedi]

İyelik zamiri 2

Kattintson a szöveg tekintéséhez:   
magyarTürkçe
a szemüveg gö---k
Elfelejtette a szemüvegét. O (e----) g-------- u-----.
Hol van hát a szemüvege? On-- g------ (e----) n-----?
   
az óra sa-t
Az órája elromlott. On-- (e----) s---- b----.
Az óra a falon van. Sa-- d------ a----.
   
az útlevél pa-----t
Elveszítette az útlevelét. O (e----) p---------- k-------.
Hol van hát az ő útlevele? On-- (e----) p-------- n-----?
   
ők – övék on--- – s----r
A gyerekek nem tudják megtalálni a szüleiket. Ço------ e------------ b-----------.
De ott jönnek már a szüleik! Am- e---------- g------ y-!
   
Ön – Öné Si- – s----r
Milyen volt az útja, Müller úr? Se--------- n------- B-- M----?
Hol van a felesége, Müller úr? Ha------- n------ B-- M-----?
   
Ön – Öné Si- – s----r
Milyen volt az utazás, Schmidt asszony? Se--------- n------- B---- S------?
Hol van a férje, Schmidt asszony? Eş---- n------ B---- S------?
   

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős.

Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!