Slovníček fráz

sk Minulý čas 2   »   hu Múlt 2

82 [osemdesiatdva]

Minulý čas 2

Minulý čas 2

82 [nyolcvankettő]

Múlt 2

Vyberte, ako chcete vidieť preklad:   
slovenčina maďarčina Prehrať Viac
Musel si zavolať sanitku? M-s--- vol--ment-- hív-od? M----- v--- m----- h------ M-s-á- v-l- m-n-ő- h-v-o-? -------------------------- Muszáj volt mentőt hívnod? 0
Musel si zavolať lekára? M----- ---- -z o-vo-- -í-n--? M----- v--- a- o----- h------ M-s-á- v-l- a- o-v-s- h-v-o-? ----------------------------- Muszáj volt az orvost hívnod? 0
Musel si zavolať políciu? M--z-j-vol- - ----őr-é----h---o-? M----- v--- a r---------- h------ M-s-á- v-l- a r-n-ő-s-g-t h-v-o-? --------------------------------- Muszáj volt a rendőrséget hívnod? 0
Máte telefónne číslo? Pred chvíľou som ho ešte mal. M---an -----e---sz-m?--- -lő-- --g-me-v--t. M----- a t----------- A- e---- m-- m------- M-g-a- a t-l-f-n-z-m- A- e-ő-b m-g m-g-o-t- ------------------------------------------- Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. 0
Máte adresu? Pred chvíľou som ju ešte mal. M-gv-n-a-cí-? Az e--b- -----e--o-t. M----- a c--- A- e---- m-- m------- M-g-a- a c-m- A- e-ő-b m-g m-g-o-t- ----------------------------------- Megvan a cím? Az előbb még megvolt. 0
Máte mapu mesta? Pred chvíľou som ju ešte mal. Megvan - v-r---é--ép--A---l--b-mé- m-gvolt. M----- a v----------- A- e---- m-- m------- M-g-a- a v-r-s-é-k-p- A- e-ő-b m-g m-g-o-t- ------------------------------------------- Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. 0
Prišiel načas? Nemohol prísť načas. Pon-os-- jö--- -em t-do-t pont-san -----. P------- j---- N-- t----- p------- j----- P-n-o-a- j-t-? N-m t-d-t- p-n-o-a- j-n-i- ----------------------------------------- Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. 0
Našiel cestu? Nemohol nájsť cestu. Meg--lálta-a- --a-----m---dta-m--találni -z--ta-. M--------- a- u---- N-- t---- m--------- a- u---- M-g-a-á-t- a- u-a-? N-m t-d-a m-g-a-á-n- a- u-a-. ------------------------------------------------- Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. 0
Rozumel ti? Nerozumel mi. M--ér---t tég--- Ne--t---tt---g--te-i. M-------- t----- N-- t----- m--------- M-g-r-e-t t-g-d- N-m t-d-t- m-g-r-e-i- -------------------------------------- Megértett téged? Nem tudott megérteni. 0
Prečo si nemohol prísť načas? M--r--n-----dt----ont-s----önn-? M---- n-- t----- p------- j----- M-é-t n-m t-d-á- p-n-o-a- j-n-i- -------------------------------- Miért nem tudtál pontosan jönni? 0
Prečo si nemohol nájsť cestu? M-----n-m-tu-----meg--l--ni-az -tat? M---- n-- t----- m--------- a- u---- M-é-t n-m t-d-a- m-g-a-á-n- a- u-a-? ------------------------------------ Miért nem tudtad megtalálni az utat? 0
Prečo si mu nemohol rozumieť? M-ért--em-tu-t-d őt-me-é-teni? M---- n-- t----- ő- m--------- M-é-t n-m t-d-a- ő- m-g-r-e-i- ------------------------------ Miért nem tudtad őt megérteni? 0
Nemohol som prísť načas, pretože nešiel žiaden autobus. N-m--u-tam----t-san -önn-----r- -e- jö---b-s-. N-- t----- p------- j----- m--- n-- j--- b---- N-m t-d-a- p-n-o-a- j-n-i- m-r- n-m j-t- b-s-. ---------------------------------------------- Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. 0
Nemohol som nájsť cestu, pretože som nemal mapu mesta. Ne- ---------gt--------- -t--- m--- n---v--t -á---t----pe-. N-- t----- m--------- a- u---- m--- n-- v--- v------------- N-m t-d-a- m-g-a-á-n- a- u-a-, m-r- n-m v-l- v-r-s-é-k-p-m- ----------------------------------------------------------- Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. 0
Nerozumel som mu, pretože hudba bola príliš hlasná. N-- tu---m m-g-rte-i,-m--- -l--n h-n--- volt-a-z-ne. N-- t----- m--------- m--- o---- h----- v--- a z---- N-m t-d-a- m-g-r-e-i- m-r- o-y-n h-n-o- v-l- a z-n-. ---------------------------------------------------- Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. 0
Musel som ísť taxíkom. M-s-á---ol- -g--taxit hí-nom. M----- v--- e-- t---- h------ M-s-á- v-l- e-y t-x-t h-v-o-. ----------------------------- Muszáj volt egy taxit hívnom. 0
Musel som kúpiť mapu mesta. Mu--áj -olt--gy------t-r-épet vás-roln-m. M----- v--- e-- v------------ v---------- M-s-á- v-l- e-y v-r-s-é-k-p-t v-s-r-l-o-. ----------------------------------------- Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. 0
Musel som vypnúť rádio. K- -e--et--k-----l--m-a--ád-ó-. K- k------ k--------- a r------ K- k-l-e-t k-p-s-l-o- a r-d-ó-. ------------------------------- Ki kellett kapcsolnom a rádiót. 0

Stiahnuť MP3 (.zipované súbory)

Nenašlo sa žiadne video!

Cudzí jazyk sa lepšie učí v cudzine!

Dospelí sa neučia jazyk tak ľahko ako deti. Ich mozog je už úplne vyvinutý. Nedokáže si už tak ľahko vytvoriť nové štruktúry. V dospelosti je ale stále možné sa jazyk naučiť veľmi dobre! K tomu je potrebné vycestovať do krajiny, kde sa daným jazykom hovorí. Cudzí jazyk sa naozaj dobre naučíte v cudzine. To vie každý, kto si už niekedy urobil jazykové prázdniny. Človek sa lepšie naučí nový jazyk v prirodzenom prostredí. Jedna nová štúdia nedávno dospela k zaujímavému záveru. Ukazuje, že človek sa nový jazyk v cudzine naučí tiež inak. Mozog je schopný cudzí jazyk spracovávať ako materinský. Vedci už dlho verili, že existujú rôzne učebné procesy. Teraz to zjavne preukázal aj test. Skupina ľudí sa pri ňom mala učiť fiktívne jazyky. Časť ľudí chodila na normálne vyučovanie. Druhá časť ľudí sa učila v simulovanom prostredí cudziny. Títo ľudia sa museli v cudzom prostredí zorientovať. Každý, s kým prišli do styku, hovoril novým jazykom. Ľudia z tejto skupiny teda neboli bežní študenti jazykov. Patrili medzi neznámu komunitu ‘rodených’ hovoriacich. Boli tak nútení rýchlo si s novým jazykom poradiť. Po nejakej dobe prešli obe skupiny testami. Obe skupiny prejavili rovnako dobrú znalosť nového jazyka. Ich mozgy však cudzí jazyk spracovávali odlišne. Tí, čo sa učili „v cudzine“, vykazovali pozoruhodnú mozgovú aktivitu. Ich mozog spracovával gramatiku cudzieho jazyka, ako by to bol ich vlastný jazyk. Boli to rovnaké mechanizmy ako u rodených hovoriacich. Jazykové prázdniny sú najpríjemnejším a najúčinnejším spôsobom učenia!