Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   lt Praeitis 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [aštuoniasdešimt trys]

Praeitis 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar litván Lejátszás Több
telefonálni ka-b---- ---efo-u / ska-b-n-i k_______ t_______ / s________ k-l-ė-i- t-l-f-n- / s-a-b-n-i ----------------------------- kalbėtis telefonu / skambinti 0
Telefonáltam. (-š- k--b----si t---f--u-/ s-a-b----. (___ k_________ t_______ / s_________ (-š- k-l-ė-a-s- t-l-f-n- / s-a-b-n-u- ------------------------------------- (Aš] kalbėjausi telefonu / skambinau. 0
Az egész időben telefonáltam. (-š]--i-ą la------lbėj-us- te--fo--. (___ v___ l____ k_________ t________ (-š- v-s- l-i-ą k-l-ė-a-s- t-l-f-n-. ------------------------------------ (Aš] visą laiką kalbėjausi telefonu. 0
kérdezni k-aus-i k______ k-a-s-i ------- klausti 0
Kérdeztem. (A---pa-la--i-u. (___ p__________ (-š- p-k-a-s-a-. ---------------- (Aš] paklausiau. 0
Mindig kérdeztem. (--] vis-om-- kl---da-a-. (___ v_______ k__________ (-š- v-s-o-e- k-a-s-a-a-. ------------------------- (Aš] visuomet klausdavau. 0
mesélni p----oti p_______ p-s-k-t- -------- pasakoti 0
Meséltem. (-š] p-p-sako--u. (___ p___________ (-š- p-p-s-k-j-u- ----------------- (Aš] papasakojau. 0
Az egész történetet elmeséltem. (-š] ---as-koj-u -i-ą -s-or---. (___ p__________ v___ i________ (-š- p-p-s-k-j-u v-s- i-t-r-j-. ------------------------------- (Aš] papasakojau visą istoriją. 0
tanulni moky--s m______ m-k-t-s ------- mokytis 0
Tanultam. (-š]-m--iaus-. (___ m________ (-š- m-k-a-s-. -------------- (Aš] mokiausi. 0
Egész este tanultam. (A---mok-a-s--visą-v-k---. (___ m_______ v___ v______ (-š- m-k-a-s- v-s- v-k-r-. -------------------------- (Aš] mokiausi visą vakarą. 0
dolgozni dir-ti d_____ d-r-t- ------ dirbti 0
Dolgoztam. (A-------au. (___ d______ (-š- d-r-a-. ------------ (Aš] dirbau. 0
Egész nap dolgoztam. (A-]------- v--ą -i--ą. (___ d_____ v___ d_____ (-š- d-r-a- v-s- d-e-ą- ----------------------- (Aš] dirbau visą dieną. 0
enni v-l---i v______ v-l-y-i ------- valgyti 0
Ettem. (-š] -avalgia-. (___ p_________ (-š- p-v-l-i-u- --------------- (Aš] pavalgiau. 0
Az összes ételt megettem. (Aš]--iską-su-a---a-. (___ v____ s_________ (-š- v-s-ą s-v-l-i-u- --------------------- (Aš] viską suvalgiau. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…