Fraseboek

af Vreemde tale leer   »   hu Idegen nyelveket tanulni

23 [drie en twintig]

Vreemde tale leer

Vreemde tale leer

23 [huszonhárom]

Idegen nyelveket tanulni

Kies hoe jy die vertaling wil sien:   
Afrikaans Hongaars Speel Meer
Waar het u Spaans geleer? H-l -an-lt ön -pany-lul? Hol tanult ön spanyolul? H-l t-n-l- ö- s-a-y-l-l- ------------------------ Hol tanult ön spanyolul? 0
Kan u ook Portugees praat? Po--u--lu- ----ud? Portugálul is tud? P-r-u-á-u- i- t-d- ------------------ Portugálul is tud? 0
Ja, en ek kan ook ’n bietjie Italiaans praat. I-en, -s ol-s--- -- t-d-k -a--m--. Igen, és olaszul is tudok valamit. I-e-, é- o-a-z-l i- t-d-k v-l-m-t- ---------------------------------- Igen, és olaszul is tudok valamit. 0
Ek dink u praat baie mooi (Spaans/Italiaans/...). Úgy -él--,--n-----on-jó--be---l. Úgy vélem, ön nagyon jól beszél. Ú-y v-l-m- ö- n-g-o- j-l b-s-é-. -------------------------------- Úgy vélem, ön nagyon jól beszél. 0
Die tale is taamlik soortgelyk. A--yelv---me--e-et---n---so----k. A nyelvek meglehetősen hasonlóak. A n-e-v-k m-g-e-e-ő-e- h-s-n-ó-k- --------------------------------- A nyelvek meglehetősen hasonlóak. 0
Ek kan hulle goed verstaan. Jól m-- -udo---rten---nt. Jól meg tudom érteni önt. J-l m-g t-d-m é-t-n- ö-t- ------------------------- Jól meg tudom érteni önt. 0
Maar praat en skryf is moeilik. De b--z---i és í-ni n---z. De beszélni és írni nehéz. D- b-s-é-n- é- í-n- n-h-z- -------------------------- De beszélni és írni nehéz. 0
Ek maak nog steeds baie foute. Még--okat-h--á-o-. Még sokat hibázom. M-g s-k-t h-b-z-m- ------------------ Még sokat hibázom. 0
Wys my altyd tereg asseblief. K--em -----g -av-t-o- -- e----. Kérem mindig javítson ki engem. K-r-m m-n-i- j-v-t-o- k- e-g-m- ------------------------------- Kérem mindig javítson ki engem. 0
U uitspraak is heel goed. A------é-e--g-s-e---ó. A kiejtése egészen jó. A k-e-t-s- e-é-z-n j-. ---------------------- A kiejtése egészen jó. 0
U het net ’n effense aksent. Egy--i- -kc-n-u-a-v-n. Egy kis akcentusa van. E-y k-s a-c-n-u-a v-n- ---------------------- Egy kis akcentusa van. 0
Mens kan hoor waar u vandaan kom. Feli---r---ő,-h-gy-----an-sz---a---. Felismerhető, hogy honnan származik. F-l-s-e-h-t-, h-g- h-n-a- s-á-m-z-k- ------------------------------------ Felismerhető, hogy honnan származik. 0
Wat is u moedertaal? M- -z--n----el--? Mi az anyanyelve? M- a- a-y-n-e-v-? ----------------- Mi az anyanyelve? 0
Loop u ’n taalkursus? N---v-an---yam---j-r? Nyelvtanfolyamra jár? N-e-v-a-f-l-a-r- j-r- --------------------- Nyelvtanfolyamra jár? 0
Watter handboek gebruik u? M----n ----ö---e---a-zná-? Milyen tankönyvet használ? M-l-e- t-n-ö-y-e- h-s-n-l- -------------------------- Milyen tankönyvet használ? 0
Ek kan nie op die oomlik die naam onthou nie. P-llan-t--ila- ne- -u-o---h--y---v-á-. Pillanatnyilag nem tudom, hogy hívják. P-l-a-a-n-i-a- n-m t-d-m- h-g- h-v-á-. -------------------------------------- Pillanatnyilag nem tudom, hogy hívják. 0
Die titel het my ontglip. N-m -----sze--e --c-m-. Nem jut eszembe a címe. N-m j-t e-z-m-e a c-m-. ----------------------- Nem jut eszembe a címe. 0
Ek het dit vergeet. E---l---ett-m. Elfelejtettem. E-f-l-j-e-t-m- -------------- Elfelejtettem. 0

Laai af MP3 (.zip lêers)

Geen video is gevind nie!

Germaanse tale

Die Germaanse tale is deel van die Indo-Europese taalfamilie. Dié taalgroep word deur sy fonologiese eienskappe gekenmerk. Verskille in fonologie onderskei dié tale van ander. Daar is omtrent 15 Germaanse tale. Wêreldwyd word hulle deur 500 miljoen mense gepraat. Dis moeilik om die presiese aantal individuele tale te bepaal. Dis dikwels nie duidelik of individuele tale of slegs dialekte bestaan nie. Die belangrikste Germaanse taal is Engels. Dit het wêreldwyd 350 miljoen moedertaalsprekers. Dit word deur Duits en Nederlands gevolg. Die Germaanse tale word in verskillende groepe verdeel. Daar is Noord-Germaanse, Wes-Germaanse en Oos-Germaanse tale. Die Skandinawiese tale is Noord-Germaanse tale. Engels, Duits en Nederlands is Wes-Germaanse tale. Die Oos-Germaanse tale het almal uitgesterf. Goties was byvoorbeeld deel van dié groep. Kolonisering het Germaanse tale oor die wêreld versprei. Gevolglik word Nederlands in die Karibiese streek en in Suid-Afrika verstaan. Alle Germaanse tale het uit ’n gemeenskaplike stam ontstaan. Dis nie duidelik of daar ’n eenvormige oertaal was nie. Verder bestaan daar slegs ’n paar ou Germaanse tekste. Anders as met Romaanse tale is daar skaars enige bronne. Gevolglik is dit moeiliker om Germaanse tale na te vors. Daar is ook relatief min bekend oor die Germaanse mense, of Teutone. Die Teutoonse mense het nie verenig nie. Gevolglik was daar geen gemeenskaplike identiteit nie. Die wetenskap moet dus op ander bronne staatmaak. Sonder die Grieke en Romeine sou ons min oor die Teutone geweet het!