Fraseboek

af Ontkenning 2   »   hu Tagadás 2

65 [vyf en sestig]

Ontkenning 2

Ontkenning 2

65 [hatvanöt]

Tagadás 2

Kies hoe jy die vertaling wil sien:   
Afrikaans Hongaars Speel Meer
Is die ring duur? Drá-a-a --ű--? Drága a gyűrű? D-á-a a g-ű-ű- -------------- Drága a gyűrű? 0
Nee, dit kos maar net eenhonderd Euro. Ne-, csa- sz-- -ur-ba ----l. Nem, csak száz euróba kerül. N-m- c-a- s-á- e-r-b- k-r-l- ---------------------------- Nem, csak száz euróba kerül. 0
Maar ek het net vyftig. De-nekem--sak ötv-- -an. De nekem csak ötven van. D- n-k-m c-a- ö-v-n v-n- ------------------------ De nekem csak ötven van. 0
Is jy al klaar? K--z vagy má-? Kész vagy már? K-s- v-g- m-r- -------------- Kész vagy már? 0
Nee, nog nie. Ne-,-mé- ne-. Nem, még nem. N-m- m-g n-m- ------------- Nem, még nem. 0
Maar ek sal binnekort klaar wees. De-mind-á-- k--ze--va-y--. De mindjárt készen vagyok. D- m-n-j-r- k-s-e- v-g-o-. -------------------------- De mindjárt készen vagyok. 0
Wil jy nog sop hê? Sz--etn---m----eves-? Szeretnél még levest? S-e-e-n-l m-g l-v-s-? --------------------- Szeretnél még levest? 0
Nee, ek wil nie meer hê nie. N--,-nem-a--r-- tö----. Nem, nem akarok többet. N-m- n-m a-a-o- t-b-e-. ----------------------- Nem, nem akarok többet. 0
Maar nog ’n roomys. De, m-- eg--f-gy--ltot. De, még egy fagylaltot. D-, m-g e-y f-g-l-l-o-. ----------------------- De, még egy fagylaltot. 0
Woon jy al lank hier? Már-r-góta-l---z--t-? Már régóta laksz itt? M-r r-g-t- l-k-z i-t- --------------------- Már régóta laksz itt? 0
Nee, nog net ’n maand. N--, -ég-c-ak-e-y ----p-a. Nem, még csak egy hónapja. N-m- m-g c-a- e-y h-n-p-a- -------------------------- Nem, még csak egy hónapja. 0
Maar ek ken al baie mense. De -á- s-k-emb-rt i---r--. De már sok embert ismerek. D- m-r s-k e-b-r- i-m-r-k- -------------------------- De már sok embert ismerek. 0
Gaan jy môre huis toe ry? H--nap-més--h-z-? Holnap mész haza? H-l-a- m-s- h-z-? ----------------- Holnap mész haza? 0
Nee, eers oor die naweek. N--,-------r - -----é-én. Nem, először a hét végén. N-m- e-ő-z-r a h-t v-g-n- ------------------------- Nem, először a hét végén. 0
Maar ek kom reeds Sondag terug. D--m-r v-s--nap-vissz-j---k. De már vasárnap visszajövök. D- m-r v-s-r-a- v-s-z-j-v-k- ---------------------------- De már vasárnap visszajövök. 0
Is jou dogter reeds ’n volwassene? A -á---d -elnő---már? A lányod felnőtt már? A l-n-o- f-l-ő-t m-r- --------------------- A lányod felnőtt már? 0
Nee, sy is nog net sewentien. Ne-, ő mé--c-ak---zenhé- év-s. Nem, ő még csak tizenhét éves. N-m- ő m-g c-a- t-z-n-é- é-e-. ------------------------------ Nem, ő még csak tizenhét éves. 0
Maar sy het alreeds ’n kêrel. De-----v-----y ---á--a. De már van egy barátja. D- m-r v-n e-y b-r-t-a- ----------------------- De már van egy barátja. 0

Laai af MP3 (.zip lêers)

Geen video is gevind nie!

Wat woorde ons vertel

Daar is miljoene boeke in die wêreld. Ons weet nie hoeveel daar tot dusver geskryf is nie. In dié boeke is ’n klomp kennis opgegaar. As ’n mens hulle almal kon lees, sou jy baie oor die lewe weet. Want boeke wys ons hoe ons wêreld verander. Elke tydperk het sy eie boeke. ’n Mens kan in hulle sien wat vir mense belangrik is. Ongelukkig kan niemand elke boek lees nie. Maar moderne tegnologie kan help om die boeke te ondersoek. Deur digitalisering kan boeke soos data gestoor word. Daarna kan ’n mens die inhoud ontleed. So kan taalkundiges sien hoe ons taal verander het. Maar dis selfs interessanter om die herhaling van woorde te tel. Daardeur kan die belangrikheid van bepaalde dinge uitgeken word. Wetenskaplikes het al meer as 5 miljoen boeke bestudeer. Dit was boeke van die afgelope vyf eeue. Daar is altesaam 500 biljoen woorde ontleed. Die herhaling van die woorde wys hoe mense toe geleef het en nou leef. Idees en neigings word in die taal weerspieël. Die woord mans het byvoorbeeld van sy belangrikheid verloor. Dit word nou minder as voorheen gebruik. Die herhaling van die woord vroue het egter duidelik toegeneem. ’n Mens kan ook aan woorde sien wat ons graag eet. In die vyftigs was die woord roomys baie belangrik. Daarna het die woorde pizza en pasta mode geword. Die begrip soesji is al ’n paar jaar lank prominent. Daar is goeie nuus vir alle taalliefhebbers… Ons taal kry elke jaar meer woorde by!