Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   be вялікі – маленькі

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [шэсцьдзесят восем]

68 [shests’dzesyat vosem]

вялікі – маленькі

vyalіkі – malen’kі

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
nagy és kicsi в-л-кі-і---л----і в_____ і м_______ в-л-к- і м-л-н-к- ----------------- вялікі і маленькі 0
v----k--- ------kі v______ і m_______ v-a-і-і і m-l-n-k- ------------------ vyalіkі і malen’kі
Az elefánt nagy. Сл-н ---ікі. С___ в______ С-о- в-л-к-. ------------ Слон вялікі. 0
Slo- -y--іk-. S___ v_______ S-o- v-a-і-і- ------------- Slon vyalіkі.
Az egér kicsi. Мыш м-л-н-ка-. М__ м_________ М-ш м-л-н-к-я- -------------- Мыш маленькая. 0
M----m-l-n---ya. M___ m__________ M-s- m-l-n-k-y-. ---------------- Mysh malen’kaya.
sötét és világos ц-мны і -----ы ц____ і с_____ ц-м-ы і с-е-л- -------------- цёмны і светлы 0
t-emn- і-sve-ly t_____ і s_____ t-e-n- і s-e-l- --------------- tsemny і svetly
Az éjszaka sötét. Но--ц----я. Н__ ц______ Н-ч ц-м-а-. ----------- Ноч цёмная. 0
N-ch --e---y-. N___ t________ N-c- t-e-n-y-. -------------- Noch tsemnaya.
A nappal világos. Д-ень---етлы. Д____ с______ Д-е-ь с-е-л-. ------------- Дзень светлы. 0
D---’ -ve--y. D____ s______ D-e-’ s-e-l-. ------------- Dzen’ svetly.
öreg és fiatal ста-ы-- -----ы с____ і м_____ с-а-ы і м-л-д- -------------- стары і малады 0
star--і malady s____ і m_____ s-a-y і m-l-d- -------------- stary і malady
A mi nagyapánk nagyon öreg. Н-ш -----ля-вел-мі-с-а--. Н__ д______ в_____ с_____ Н-ш д-я-у-я в-л-м- с-а-ы- ------------------------- Наш дзядуля вельмі стары. 0
Nash-dzy-dul-a-v-l’-і s-ar-. N___ d________ v_____ s_____ N-s- d-y-d-l-a v-l-m- s-a-y- ---------------------------- Nash dzyadulya vel’mі stary.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. 70-г--оў -а--д ё- -ыў-я--- -ал---. 7_ г____ н____ ё_ б__ я___ м______ 7- г-д-ў н-з-д ё- б-ў я-ч- м-л-д-. ---------------------------------- 70 гадоў назад ён быў яшчэ малады. 0
70----ou-naz-- y---byu-ya--ch--ma----. 7_ g____ n____ y__ b__ y______ m______ 7- g-d-u n-z-d y-n b-u y-s-c-e m-l-d-. -------------------------------------- 70 gadou nazad yon byu yashche malady.
szép és csúnya п---о-----бр-дкі п______ і б_____ п-ы-о-ы і б-ы-к- ---------------- прыгожы і брыдкі 0
p-y--z-- --bry--і p_______ і b_____ p-y-o-h- і b-y-k- ----------------- prygozhy і brydkі
A pillangó szép. Ма---ё- -р-г-жы. М______ п_______ М-т-л-к п-ы-о-ы- ---------------- Матылёк прыгожы. 0
M---l-k----g-zhy. M______ p________ M-t-l-k p-y-o-h-. ----------------- Matylek prygozhy.
A pók csúnya. П--у--бр-д-і. П____ б______ П-в-к б-ы-к-. ------------- Павук брыдкі. 0
P---k b--d--. P____ b______ P-v-k b-y-k-. ------------- Pavuk brydkі.
kövér és sovány тоўсты---ху-ы т_____ і х___ т-ў-т- і х-д- ------------- тоўсты і худы 0
tous-y-і k-udy t_____ і k____ t-u-t- і k-u-y -------------- tousty і khudy
Egy nő 100 kilóval kövér. Ж-н-ы-- -агою 1-- -- т-ў----. Ж______ в____ 1__ к_ т_______ Ж-н-ы-а в-г-ю 1-0 к- т-ў-т-я- ----------------------------- Жанчына вагою 100 кг тоўстая. 0
Z--n-hy----a-oyu -00 -- tou-----. Z________ v_____ 1__ k_ t________ Z-a-c-y-a v-g-y- 1-0 k- t-u-t-y-. --------------------------------- Zhanchyna vagoyu 100 kg toustaya.
Egy férfi 50 kilóval sovány. Му-ч--- в--о---0 к- -уды. М______ в____ 5_ к_ х____ М-ж-ы-а в-г-ю 5- к- х-д-. ------------------------- Мужчына вагою 50 кг худы. 0
M--h---na--------5- k--khudy. M________ v_____ 5_ k_ k_____ M-z-c-y-a v-g-y- 5- k- k-u-y- ----------------------------- Muzhchyna vagoyu 50 kg khudy.
drága és olcsó д--аг--------ы д_____ і т____ д-р-г- і т-н-ы -------------- дарагі і танны 0
daragі-і-t--ny d_____ і t____ d-r-g- і t-n-y -------------- daragі і tanny
Az autó drága. Аў--маб--ь----а--. А_________ д______ А-т-м-б-л- д-р-г-. ------------------ Аўтамабіль дарагі. 0
A-t---bі---dara--. A_________ d______ A-t-m-b-l- d-r-g-. ------------------ Autamabіl’ daragі.
Az újság olcsó. Г----а------я. Г_____ т______ Г-з-т- т-н-а-. -------------- Газета танная. 0
Gaz-t---ann-ya. G_____ t_______ G-z-t- t-n-a-a- --------------- Gazeta tannaya.

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…