Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   pt Advérbios

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [cem]

Advérbios

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar portugál (PT) Lejátszás Több
már egyszer – még soha já .-.----u-- v-z-–-nu-ca já ... alguma vez – nunca j- .-. a-g-m- v-z – n-n-a ------------------------- já ... alguma vez – nunca 0
Volt már ön egyszer Berlinben? J- e-t--e a-gu-- vez e--Ber-i- ? Já esteve alguma vez em Berlim ? J- e-t-v- a-g-m- v-z e- B-r-i- ? -------------------------------- Já esteve alguma vez em Berlim ? 0
Nem, még soha. N--- --n-a. Não, nunca. N-o- n-n-a- ----------- Não, nunca. 0
valaki – senki alg----–---n--ém alguém – ninguém a-g-é- – n-n-u-m ---------------- alguém – ninguém 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Conhec--aqu--a--ué-? Conhece aqui alguém? C-n-e-e a-u- a-g-é-? -------------------- Conhece aqui alguém? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. N----não--on-eço----i n-ng-ém. Não, não conheço aqui ninguém. N-o- n-o c-n-e-o a-u- n-n-u-m- ------------------------------ Não, não conheço aqui ninguém. 0
még – már nem um po--- mai- - m----n-o um pouco mais – mais não u- p-u-o m-i- – m-i- n-o ------------------------ um pouco mais – mais não 0
Sokáig marad még itt? A---a--ic- mu--- te-po--qu-? Ainda fica muito tempo aqui? A-n-a f-c- m-i-o t-m-o a-u-? ---------------------------- Ainda fica muito tempo aqui? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. Nã----- nã--fico -u-to m--s----po -q-i. Não, eu não fico muito mais tempo aqui. N-o- e- n-o f-c- m-i-o m-i- t-m-o a-u-. --------------------------------------- Não, eu não fico muito mais tempo aqui. 0
még valami – semmi m-i- a-g-m- --isa-– ma-s--ada mais alguma coisa – mais nada m-i- a-g-m- c-i-a – m-i- n-d- ----------------------------- mais alguma coisa – mais nada 0
Szeretne még valamit inni? Qu----eb---m-is--lgu-- c-isa? Quer beber mais alguma coisa? Q-e- b-b-r m-i- a-g-m- c-i-a- ----------------------------- Quer beber mais alguma coisa? 0
Nem, már nem kérek semmit. Nã---e--n-- q-e---m-is ----. Não, eu não quero mais nada. N-o- e- n-o q-e-o m-i- n-d-. ---------------------------- Não, eu não quero mais nada. 0
már valamit – még semmit j- ..- -lg-ma-------–---n-a nã- -..---da já ... alguma coisa – ainda não ... nada j- .-. a-g-m- c-i-a – a-n-a n-o .-. n-d- ---------------------------------------- já ... alguma coisa – ainda não ... nada 0
Evett már valamit? J---o-eu-al--ma-c--sa? Já comeu alguma coisa? J- c-m-u a-g-m- c-i-a- ---------------------- Já comeu alguma coisa? 0
Nem, még nem ettem semmit. Não, -u--ind- n---c-m- -a--. Não, eu ainda não comi nada. N-o- e- a-n-a n-o c-m- n-d-. ---------------------------- Não, eu ainda não comi nada. 0
még valaki – már senki m--s -l-ué--– --i--n-ng-ém mais alguém – mais ninguém m-i- a-g-é- – m-i- n-n-u-m -------------------------- mais alguém – mais ninguém 0
Szeretne még valaki kávét? M-i--a---ém --e- u- --f-? Mais alguém quer um café? M-i- a-g-é- q-e- u- c-f-? ------------------------- Mais alguém quer um café? 0
Nem, már senki. Não- ---s ninguém. Não, mais ninguém. N-o- m-i- n-n-u-m- ------------------ Não, mais ninguém. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…