Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   ar ‫الظروف‬

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

‫100 [مائة]‬

100 [mayt]

‫الظروف‬

[alzurufa]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar arab Lejátszás Több
már egyszer – még soha ‫-- --ت م-ى ــ- أ-د-- /-ل----ع-‬ ‫في وقت مضى ـــ أبدا- / ليس بعد‬ ‫-ي و-ت م-ى ـ-ـ أ-د-ً / ل-س ب-د- -------------------------------- ‫في وقت مضى ـــ أبداً / ليس بعد‬ 0
fy--aqt ma-aa- a-d-a--- --ys bed fy waqt madaa abdaan / lays bed f- w-q- m-d-a a-d-a- / l-y- b-d -------------------------------- fy waqt madaa abdaan / lays bed
Volt már ön egyszer Berlinben? ‫-ل------ن ----ف--برلي-؟‬ ‫هل سبق أن كنت في برلين؟‬ ‫-ل س-ق أ- ك-ت ف- ب-ل-ن-‬ ------------------------- ‫هل سبق أن كنت في برلين؟‬ 0
h--sbq-'-n-k--t -i-bar-i--? hl sbq 'an kunt fi barlina? h- s-q '-n k-n- f- b-r-i-a- --------------------------- hl sbq 'an kunt fi barlina?
Nem, még soha. ‫ل--أبد-ً.‬ ‫لا،أبدا-.‬ ‫-ا-أ-د-ً-‬ ----------- ‫لا،أبداً.‬ 0
la-------. la,abdaan. l-,-b-a-n- ---------- la,abdaan.
valaki – senki ‫أحد--- ــ- -- --د‬ ‫أحد ما ـــ لا أحد‬ ‫-ح- م- ـ-ـ ل- أ-د- ------------------- ‫أحد ما ـــ لا أحد‬ 0
a-d -- --a '---d ahd ma la 'ahad a-d m- l- '-h-d ---------------- ahd ma la 'ahad
Ismer ön itt valakit (valakiket)? ‫أ-عر- أ--اً --ا؟‬ ‫أتعرف أحدا- هنا؟‬ ‫-ت-ر- أ-د-ً ه-ا-‬ ------------------ ‫أتعرف أحداً هنا؟‬ 0
at---f ahd-an hn-? ateraf ahdaan hna? a-e-a- a-d-a- h-a- ------------------ ateraf ahdaan hna?
Nem, nem ismerek itt senkit. ‫لا،--ا ---- أ-د--.‬ ‫لا، لا أعرف أحدا-.‬ ‫-ا- ل- أ-ر- أ-د-ً-‬ -------------------- ‫لا، لا أعرف أحداً.‬ 0
la---la-'--r-- ahda-n. laa, la 'aerif ahdaan. l-a- l- '-e-i- a-d-a-. ---------------------- laa, la 'aerif ahdaan.
még – már nem ‫ل----ال ــ--لم يعد‬ ‫لا يزال ـــ لم يعد‬ ‫-ا ي-ا- ـ-ـ ل- ي-د- -------------------- ‫لا يزال ـــ لم يعد‬ 0
la-y----- lm-y-d la yazal lm yed l- y-z-l l- y-d ---------------- la yazal lm yed
Sokáig marad még itt? ‫-ل-------طويلا- -ن--‬ ‫هل ستبقى طويلا- هنا؟‬ ‫-ل س-ب-ى ط-ي-ا- ه-ا-‬ ---------------------- ‫هل ستبقى طويلاً هنا؟‬ 0
h- -a----aa --ylaan ---? hl satabqaa twylaan hna? h- s-t-b-a- t-y-a-n h-a- ------------------------ hl satabqaa twylaan hna?
Nem, már nem sokáig maradok itt. ‫ل-،-ل--أ-يل -ل---ء ه-ا.‬ ‫لا، لن أطيل البقاء هنا.‬ ‫-ا- ل- أ-ي- ا-ب-ا- ه-ا-‬ ------------------------- ‫لا، لن أطيل البقاء هنا.‬ 0
la,----'ut-l -l---a--h---. la, ln 'util albaqa' huna. l-, l- '-t-l a-b-q-' h-n-. -------------------------- la, ln 'util albaqa' huna.
még valami – semmi ‫-يء آ-- ــ---اأ-ثر من.‬ ‫شيء آخر ـــ لاأكثر من.‬ ‫-ي- آ-ر ـ-ـ ل-أ-ث- م-.- ------------------------ ‫شيء آخر ـــ لاأكثر من.‬ 0
sh-' akhar--la-k------i-. shi' akhar laakthar min. s-i- a-h-r l-a-t-a- m-n- ------------------------- shi' akhar laakthar min.
Szeretne még valamit inni? ‫-ترغب-في----و-----وب--ضا--؟‬ ‫أترغب في تناول مشروب إضافي؟‬ ‫-ت-غ- ف- ت-ا-ل م-ر-ب إ-ا-ي-‬ ----------------------------- ‫أترغب في تناول مشروب إضافي؟‬ 0
a--r-hab -- t--a--l--ashr---'iidaf-? atarghab fi tanawul mashrub 'iidafi? a-a-g-a- f- t-n-w-l m-s-r-b '-i-a-i- ------------------------------------ atarghab fi tanawul mashrub 'iidafi?
Nem, már nem kérek semmit. ‫-----ا أريد أ--ر-من ذل-.‬ ‫لا، لا أريد أكثر من ذلك.‬ ‫-ا- ل- أ-ي- أ-ث- م- ذ-ك-‬ -------------------------- ‫لا، لا أريد أكثر من ذلك.‬ 0
l-,-l--'uri---a--har-m-n dh-la-a. la, la 'urid 'akthar min dhalaka. l-, l- '-r-d '-k-h-r m-n d-a-a-a- --------------------------------- la, la 'urid 'akthar min dhalaka.
már valamit – még semmit ‫قد--.--ــ- ل-س-بع-‬ ‫قد ... ـــ ليس بعد‬ ‫-د .-. ـ-ـ ل-س ب-د- -------------------- ‫قد ... ـــ ليس بعد‬ 0
q- -..---ay--b-d qd ... lays bed q- .-. l-y- b-d ---------------- qd ... lays bed
Evett már valamit? ‫هل-أ-لت-شيئ---؟‬ ‫هل أكلت شيئا- ؟‬ ‫-ل أ-ل- ش-ئ-ً ؟- ----------------- ‫هل أكلت شيئاً ؟‬ 0
h- 'ak--a- shyy--n ? hl 'akalat shyyaan ? h- '-k-l-t s-y-a-n ? -------------------- hl 'akalat shyyaan ?
Nem, még nem ettem semmit. ‫لا، -م آكل-ش-ئا--بع-.‬ ‫لا، لم آكل شيئا- بعد.‬ ‫-ا- ل- آ-ل ش-ئ-ً ب-د-‬ ----------------------- ‫لا، لم آكل شيئاً بعد.‬ 0
l-a- -m----l-s-yya-n-b--da. laa, lm akil shyyaan baeda. l-a- l- a-i- s-y-a-n b-e-a- --------------------------- laa, lm akil shyyaan baeda.
még valaki – már senki ‫أ-- -ا ــ--ل----د‬ ‫أحد ما ـــ لا أحد‬ ‫-ح- م- ـ-ـ ل- أ-د- ------------------- ‫أحد ما ـــ لا أحد‬ 0
ah- -a- -- '-had ahd ma la 'ahad a-d m- l- '-h-d ---------------- ahd ma la 'ahad
Szeretne még valaki kávét? ‫ه- -ناك------ر-د--ه-ة؟‬ ‫هل هناك أحد يريد قهوة؟‬ ‫-ل ه-ا- أ-د ي-ي- ق-و-؟- ------------------------ ‫هل هناك أحد يريد قهوة؟‬ 0
hl--u--- -hd y--------u-a? hl hunak ahd yurid qahuta? h- h-n-k a-d y-r-d q-h-t-? -------------------------- hl hunak ahd yurid qahuta?
Nem, már senki. ‫-ا- ---أ---‬ ‫لا، لا أحد.‬ ‫-ا- ل- أ-د-‬ ------------- ‫لا، لا أحد.‬ 0
la---a-'a---. la, la 'ahda. l-, l- '-h-a- ------------- la, la 'ahda.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…