Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   be Прыслоўі

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [сто]

100 [sto]

Прыслоўі

[Pryslouі]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
már egyszer – még soha у---калі-- - -шчэ -іколі ужо калісь – яшчэ ніколі у-о к-л-с- – я-ч- н-к-л- ------------------------ ужо калісь – яшчэ ніколі 0
uzh- k-lіs- –-y---c-- nіk--і uzho kalіs’ – yashche nіkolі u-h- k-l-s- – y-s-c-e n-k-l- ---------------------------- uzho kalіs’ – yashche nіkolі
Volt már ön egyszer Berlinben? Вы ўжо--ал--ь -ылі---Б-р----? Вы ўжо калісь былі ў Берліне? В- ў-о к-л-с- б-л- ў Б-р-і-е- ----------------------------- Вы ўжо калісь былі ў Берліне? 0
V- -zho kalіs’-by---- Berlіn-? Vy uzho kalіs’ bylі u Berlіne? V- u-h- k-l-s- b-l- u B-r-і-e- ------------------------------ Vy uzho kalіs’ bylі u Berlіne?
Nem, még soha. Не- я----н-----. Не, яшчэ ніколі. Н-, я-ч- н-к-л-. ---------------- Не, яшчэ ніколі. 0
N----a-h--e--і-ol-. Ne, yashche nіkolі. N-, y-s-c-e n-k-l-. ------------------- Ne, yashche nіkolі.
valaki – senki хто----у--ь---н--то хто-небудзь – ніхто х-о-н-б-д-ь – н-х-о ------------------- хто-небудзь – ніхто 0
k-to-neb--z- - ---h-o khto-nebudz’ – nіkhto k-t---e-u-z- – n-k-t- --------------------- khto-nebudz’ – nіkhto
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Вы к-го-н--удзь-ту--ве-ае-е? Вы каго-небудзь тут ведаеце? В- к-г---е-у-з- т-т в-д-е-е- ---------------------------- Вы каго-небудзь тут ведаеце? 0
V----go-n---d--------eda--se? Vy kago-nebudz’ tut vedaetse? V- k-g---e-u-z- t-t v-d-e-s-? ----------------------------- Vy kago-nebudz’ tut vedaetse?
Nem, nem ismerek itt senkit. Не--- ту- -ік-га--- ведаю. Не, я тут нікога не ведаю. Н-, я т-т н-к-г- н- в-д-ю- -------------------------- Не, я тут нікога не ведаю. 0
N-- -a tu- nі---a ---------. Ne, ya tut nіkoga ne vedayu. N-, y- t-t n-k-g- n- v-d-y-. ---------------------------- Ne, ya tut nіkoga ne vedayu.
még – már nem яшч--– ужо не яшчэ – ужо не я-ч- – у-о н- ------------- яшчэ – ужо не 0
y-shche - uz---ne yashche – uzho ne y-s-c-e – u-h- n- ----------------- yashche – uzho ne
Sokáig marad még itt? В- т-т-яш-- ----ўга -а---н--е-я? Вы тут яшчэ надоўга застаняцеся? В- т-т я-ч- н-д-ў-а з-с-а-я-е-я- -------------------------------- Вы тут яшчэ надоўга застаняцеся? 0
V----t y-sh-he-----u---zas-a-y--se--a? Vy tut yashche nadouga zastanyatsesya? V- t-t y-s-c-e n-d-u-a z-s-a-y-t-e-y-? -------------------------------------- Vy tut yashche nadouga zastanyatsesya?
Nem, már nem sokáig maradok itt. Не, - -ол-----т--- --ст-н-с-. Не, я больш тут не застануся. Н-, я б-л-ш т-т н- з-с-а-у-я- ----------------------------- Не, я больш тут не застануся. 0
N----a b--’-h--u--ne-zast--u-ya. Ne, ya bol’sh tut ne zastanusya. N-, y- b-l-s- t-t n- z-s-a-u-y-. -------------------------------- Ne, ya bol’sh tut ne zastanusya.
még valami – semmi яш---к-ыху – --л-- ---о-а яшчэ крыху – больш нічога я-ч- к-ы-у – б-л-ш н-ч-г- ------------------------- яшчэ крыху – больш нічога 0
yas--h--k----- --bol’s- n-c--ga yashche krykhu – bol’sh nіchoga y-s-c-e k-y-h- – b-l-s- n-c-o-a ------------------------------- yashche krykhu – bol’sh nіchoga
Szeretne még valamit inni? Х-ча-- яш-э--рыху-в-піц-? Хочаце яшчэ крыху выпіць? Х-ч-ц- я-ч- к-ы-у в-п-ц-? ------------------------- Хочаце яшчэ крыху выпіць? 0
K--ch-ts- ya-hche --y--u v-pі-s-? Khochatse yashche krykhu vypіts’? K-o-h-t-e y-s-c-e k-y-h- v-p-t-’- --------------------------------- Khochatse yashche krykhu vypіts’?
Nem, már nem kérek semmit. Не,-- б-л-- ні--га н- ха--. Не, я больш нічога не хачу. Н-, я б-л-ш н-ч-г- н- х-ч-. --------------------------- Не, я больш нічога не хачу. 0
Ne---a-b---sh--іc--ga----khachu. Ne, ya bol’sh nіchoga ne khachu. N-, y- b-l-s- n-c-o-a n- k-a-h-. -------------------------------- Ne, ya bol’sh nіchoga ne khachu.
már valamit – még semmit у-- --о------зь - ------і---а ужо што-небудзь – яшчэ нічога у-о ш-о-н-б-д-ь – я-ч- н-ч-г- ----------------------------- ужо што-небудзь – яшчэ нічога 0
uzho -----n-bud-- - -----h-----h-ga uzho shto-nebudz’ – yashche nіchoga u-h- s-t---e-u-z- – y-s-c-e n-c-o-a ----------------------------------- uzho shto-nebudz’ – yashche nіchoga
Evett már valamit? Вы -жо-шт--не-у----е--? Вы ўжо што-небудзь елі? В- ў-о ш-о-н-б-д-ь е-і- ----------------------- Вы ўжо што-небудзь елі? 0
V- u--o s-----e--d-’-yelі? Vy uzho shto-nebudz’ yelі? V- u-h- s-t---e-u-z- y-l-? -------------------------- Vy uzho shto-nebudz’ yelі?
Nem, még nem ettem semmit. Н-,-я----- н--ога-----ў /--- -ла. Не, я яшчэ нічога не еў / не ела. Н-, я я-ч- н-ч-г- н- е- / н- е-а- --------------------------------- Не, я яшчэ нічога не еў / не ела. 0
N-, -a -a------n-c-o----e-ye--- -e yel-. Ne, ya yashche nіchoga ne yeu / ne yela. N-, y- y-s-c-e n-c-o-a n- y-u / n- y-l-. ---------------------------------------- Ne, ya yashche nіchoga ne yeu / ne yela.
még valaki – már senki хто--е-у-зь я----–-ні-т- --л-ш хто-небудзь яшчэ – ніхто больш х-о-н-б-д-ь я-ч- – н-х-о б-л-ш ------------------------------ хто-небудзь яшчэ – ніхто больш 0
kh-o-neb-dz’ -ashc-- ---і---- b--’sh khto-nebudz’ yashche – nіkhto bol’sh k-t---e-u-z- y-s-c-e – n-k-t- b-l-s- ------------------------------------ khto-nebudz’ yashche – nіkhto bol’sh
Szeretne még valaki kávét? Х-о-небуд-ь-я-ч- хо-- -а-ы? Хто-небудзь яшчэ хоча кавы? Х-о-н-б-д-ь я-ч- х-ч- к-в-? --------------------------- Хто-небудзь яшчэ хоча кавы? 0
K------b--z’ y-shc------c---k-v-? Khto-nebudz’ yashche khocha kavy? K-t---e-u-z- y-s-c-e k-o-h- k-v-? --------------------------------- Khto-nebudz’ yashche khocha kavy?
Nem, már senki. Н-- -оль- --х-о. Не, больш ніхто. Н-, б-л-ш н-х-о- ---------------- Не, больш ніхто. 0
Ne--b-l’s--n--h--. Ne, bol’sh nіkhto. N-, b-l-s- n-k-t-. ------------------ Ne, bol’sh nіkhto.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…