Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   lt Prieveiksmiai

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [šimtas]

Prieveiksmiai

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar litván Lejátszás Több
már egyszer – még soha j-- (k-r--)-—-----ni-kada jau (kartą) — dar niekada j-u (-a-t-) — d-r n-e-a-a ------------------------- jau (kartą) — dar niekada 0
Volt már ön egyszer Berlinben? Ar-jau esa-e--kartą--b---s-B----n-? Ar jau esate (kartą) buvęs Berlyne? A- j-u e-a-e (-a-t-) b-v-s B-r-y-e- ----------------------------------- Ar jau esate (kartą) buvęs Berlyne? 0
Nem, még soha. Ne, ----n-ek---. Ne, dar niekada. N-, d-r n-e-a-a- ---------------- Ne, dar niekada. 0
valaki – senki ka--n-rs — n-ekas kas nors — niekas k-s n-r- — n-e-a- ----------------- kas nors — niekas 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? A---ia -ą---r---a-įst--e? Ar čia ką nors pažįstate? A- č-a k- n-r- p-ž-s-a-e- ------------------------- Ar čia ką nors pažįstate? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. Ne- (-š- -i--ni---------įst-. Ne, (aš) čia nieko nepažįstu. N-, (-š- č-a n-e-o n-p-ž-s-u- ----------------------------- Ne, (aš) čia nieko nepažįstu. 0
még – már nem d-r----a- -e-- n-be-- ned--gia--/----lg-au dar — jau ne / nebe / nedaugiau / neilgiau d-r — j-u n- / n-b- / n-d-u-i-u / n-i-g-a- ------------------------------------------ dar — jau ne / nebe / nedaugiau / neilgiau 0
Sokáig marad még itt? Ar--a--il--i----i-e-č--? Ar dar ilgai būsite čia? A- d-r i-g-i b-s-t- č-a- ------------------------ Ar dar ilgai būsite čia? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. Ne- (a-- č-a ja--i-ga---e-ūs-- / -ūs----i--ne-e--gai. Ne, (aš) čia jau ilgai nebūsiu / būsiu čia nebeilgai. N-, (-š- č-a j-u i-g-i n-b-s-u / b-s-u č-a n-b-i-g-i- ----------------------------------------------------- Ne, (aš) čia jau ilgai nebūsiu / būsiu čia nebeilgai. 0
még valami – semmi dar ši-k ti---—--i-k----u-iau dar šiek tiek — nieko daugiau d-r š-e- t-e- — n-e-o d-u-i-u ----------------------------- dar šiek tiek — nieko daugiau 0
Szeretne még valamit inni? Ar-n--ė-u--te da- -- ---s -š-e---? Ar norėtumėte dar ko nors išgerti? A- n-r-t-m-t- d-r k- n-r- i-g-r-i- ---------------------------------- Ar norėtumėte dar ko nors išgerti? 0
Nem, már nem kérek semmit. N-,--aš) -augi---------n-nori- - -------eb--ori-. Ne, (aš) daugiau nieko nenoriu / nieko nebenoriu. N-, (-š- d-u-i-u n-e-o n-n-r-u / n-e-o n-b-n-r-u- ------------------------------------------------- Ne, (aš) daugiau nieko nenoriu / nieko nebenoriu. 0
már valamit – még semmit jau ką-/ ko -o-s-—---- nieko jau ką / ko nors — dar nieko j-u k- / k- n-r- — d-r n-e-o ---------------------------- jau ką / ko nors — dar nieko 0
Evett már valamit? Ar ----)-j-- k- n-----a-gėte? Ar (jūs) jau ko nors valgėte? A- (-ū-) j-u k- n-r- v-l-ė-e- ----------------------------- Ar (jūs) jau ko nors valgėte? 0
Nem, még nem ettem semmit. Ne- -aš---ar n--k- nev-l-ia-. Ne, (aš) dar nieko nevalgiau. N-, (-š- d-r n-e-o n-v-l-i-u- ----------------------------- Ne, (aš) dar nieko nevalgiau. 0
még valaki – már senki dar--as --o----—-d---ia--n-e--s dar kas (nors) — daugiau niekas d-r k-s (-o-s- — d-u-i-u n-e-a- ------------------------------- dar kas (nors) — daugiau niekas 0
Szeretne még valaki kávét? A- d-r-k-- n--i-kav-s? Ar dar kas nori kavos? A- d-r k-s n-r- k-v-s- ---------------------- Ar dar kas nori kavos? 0
Nem, már senki. Ne,-d-u--a--ni-kas. Ne, daugiau niekas. N-, d-u-i-u n-e-a-. ------------------- Ne, daugiau niekas. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…