Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   fi Adverbejä

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [sata]

Adverbejä

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar finn Lejátszás Több
már egyszer – még soha j- ker-a-----i k---aan jo kerran – ei koskaan j- k-r-a- – e- k-s-a-n ---------------------- jo kerran – ei koskaan 0
Volt már ön egyszer Berlinben? Ol-t--ko jo--err-- o-leet -erl-inis-ä? Oletteko jo kerran olleet Berliinissä? O-e-t-k- j- k-r-a- o-l-e- B-r-i-n-s-ä- -------------------------------------- Oletteko jo kerran olleet Berliinissä? 0
Nem, még soha. En- -- --sk-an. En, en koskaan. E-, e- k-s-a-n- --------------- En, en koskaan. 0
valaki – senki jok--– -- kukaan joku – ei kukaan j-k- – e- k-k-a- ---------------- joku – ei kukaan 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? Tun--ttek----ä--ä jo-k--? Tunnetteko täältä jonkun? T-n-e-t-k- t-ä-t- j-n-u-? ------------------------- Tunnetteko täältä jonkun? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. E-- e--tun-e -ä-----ke-ään. En, en tunne täältä ketään. E-, e- t-n-e t-ä-t- k-t-ä-. --------------------------- En, en tunne täältä ketään. 0
még – már nem vi-l----e- enää vielä – ei enää v-e-ä – e- e-ä- --------------- vielä – ei enää 0
Sokáig marad még itt? J---tek---i-lä-p---ä-si-----a tä---? Jäättekö vielä pitkäksi aikaa tänne? J-ä-t-k- v-e-ä p-t-ä-s- a-k-a t-n-e- ------------------------------------ Jäättekö vielä pitkäksi aikaa tänne? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. E-- e- ----enä---i-kä-si --k-----nn-. En, en jää enää pitkäksi aikaa tänne. E-, e- j-ä e-ä- p-t-ä-s- a-k-a t-n-e- ------------------------------------- En, en jää enää pitkäksi aikaa tänne. 0
még valami – semmi vi--ä jotain – ei e--ä -it--n vielä jotain – ei enää mitään v-e-ä j-t-i- – e- e-ä- m-t-ä- ----------------------------- vielä jotain – ei enää mitään 0
Szeretne még valamit inni? H-luattek- -u--a vielä j-----? Haluatteko juoda vielä jotain? H-l-a-t-k- j-o-a v-e-ä j-t-i-? ------------------------------ Haluatteko juoda vielä jotain? 0
Nem, már nem kérek semmit. E-,-e- h-lua----- mi----. En, en halua enää mitään. E-, e- h-l-a e-ä- m-t-ä-. ------------------------- En, en halua enää mitään. 0
már valamit – még semmit j- j-tai-----i -itään jo jotain – ei mitään j- j-t-i- – e- m-t-ä- --------------------- jo jotain – ei mitään 0
Evett már valamit? O-e-tek- -- --ö--e- j--ain? Oletteko jo syöneet jotain? O-e-t-k- j- s-ö-e-t j-t-i-? --------------------------- Oletteko jo syöneet jotain? 0
Nem, még nem ettem semmit. En--e- o-- sy--y- v-el- --t---. En, en ole syönyt vielä mitään. E-, e- o-e s-ö-y- v-e-ä m-t-ä-. ------------------------------- En, en ole syönyt vielä mitään. 0
még valaki – már senki viel----ku – e----ää -u-a-n vielä joku – ei enää kukaan v-e-ä j-k- – e- e-ä- k-k-a- --------------------------- vielä joku – ei enää kukaan 0
Szeretne még valaki kávét? Hal--i-i---jok------ä-k--v--? Haluaisiko joku vielä kahvia? H-l-a-s-k- j-k- v-e-ä k-h-i-? ----------------------------- Haluaisiko joku vielä kahvia? 0
Nem, már senki. Ei---- enä- -u--an. Ei, ei enää kukaan. E-, e- e-ä- k-k-a-. ------------------- Ei, ei enää kukaan. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…