Knjiga fraza

bs nešto željeti   »   hu valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [sedamdeset]

nešto željeti

nešto željeti

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

Odaberite kako želite vidjeti prijevod:   
bosanski mađarski Igra Više
Želite li pušiti? S-er---e do---y--n--- -ág-újta--? Szeretne dohányozni / rágyújtani? S-e-e-n- d-h-n-o-n- / r-g-ú-t-n-? --------------------------------- Szeretne dohányozni / rágyújtani? 0
Želite li plesati? S-eretne----co-n-? Szeretne táncolni? S-e-e-n- t-n-o-n-? ------------------ Szeretne táncolni? 0
Želite li šetati? Sz-ret-e -étál--? Szeretne sétálni? S-e-e-n- s-t-l-i- ----------------- Szeretne sétálni? 0
Ja želim pušiti. S-e-et-ék --h----------rá--ú--a--. Szeretnék dohányozni / rágyújtani. S-e-e-n-k d-h-n-o-n- / r-g-ú-t-n-. ---------------------------------- Szeretnék dohányozni / rágyújtani. 0
Želiš li cigaretu? Sze-etn----gy----ar---át? Szeretnél egy cigarettát? S-e-e-n-l e-y c-g-r-t-á-? ------------------------- Szeretnél egy cigarettát? 0
On želi vatru. Ő --ze- s---etn-. Ő tüzet szeretne. Ő t-z-t s-e-e-n-. ----------------- Ő tüzet szeretne. 0
Ja želim nešto piti. S---e-n-- i-ni ----m-t. Szeretnék inni valamit. S-e-e-n-k i-n- v-l-m-t- ----------------------- Szeretnék inni valamit. 0
Ja želim nešto jesti. S-er---é- e--i-v---m-t. Szeretnék enni valamit. S-e-e-n-k e-n- v-l-m-t- ----------------------- Szeretnék enni valamit. 0
Ja se želim malo odmoriti. S-----né--ki-s-t kip-henni m-ga-. Szeretném kicsit kipihenni magam. S-e-e-n-m k-c-i- k-p-h-n-i m-g-m- --------------------------------- Szeretném kicsit kipihenni magam. 0
Ja Vas želim nešto pitati. Szer----- -ér---ni-ö-tő- v-lam-t. Szeretnék kérdezni öntől valamit. S-e-e-n-k k-r-e-n- ö-t-l v-l-m-t- --------------------------------- Szeretnék kérdezni öntől valamit. 0
Ja Vas želim za nešto zamoliti. S-ere-n-m ö-t -eg-ér-- ------re. Szeretném önt megkérni valamire. S-e-e-n-m ö-t m-g-é-n- v-l-m-r-. -------------------------------- Szeretném önt megkérni valamire. 0
Ja Vas želim na nešto pozvati. S--ret--m---t-megh--ni --la-ir-. Szeretném önt meghívni valamire. S-e-e-n-m ö-t m-g-í-n- v-l-m-r-. -------------------------------- Szeretném önt meghívni valamire. 0
Šta želite, molim? M-t sze--tn---k-re-? Mit szeretne, kérem? M-t s-e-e-n-, k-r-m- -------------------- Mit szeretne, kérem? 0
Želite li kafu? Sz-r-tne -gy -ávé-? Szeretne egy kávét? S-e-e-n- e-y k-v-t- ------------------- Szeretne egy kávét? 0
Ili radije želite čaj? Va-- inká-b-----te-t ---r-tne? Vagy inkább egy teát szeretne? V-g- i-k-b- e-y t-á- s-e-e-n-? ------------------------------ Vagy inkább egy teát szeretne? 0
Mi se želimo voziti kući. Haza---e-e-n-n- --nni. Haza szeretnénk menni. H-z- s-e-e-n-n- m-n-i- ---------------------- Haza szeretnénk menni. 0
Želite li vi taksi? S---et-étek-e-- tax-t? Szeretnétek egy taxit? S-e-e-n-t-k e-y t-x-t- ---------------------- Szeretnétek egy taxit? 0
Oni žele telefonirati. T-l---n---i-s---e---n--. Telefonálni szeretnének. T-l-f-n-l-i s-e-e-n-n-k- ------------------------ Telefonálni szeretnének. 0

Skinuti MP3 (.zip datoteke)

Nije pronađen nijedan video!

Dva jezika = dva centra za govor!

Našem mozgu je svejedno kada učimo neki jezik. Jer različite jezike pohranjuje u različitim područjima. Ne pohranjuju se svi jezici koje učimo na istom mjestu. Jezici koje učimo kao odrasli imaju vlastiti spremnik. To znači da mozak obrađuje nova pravila na jednom drugom mjestu. Ne pohranjuju se zajedno s materinjim jezikom. Ljudima koji odrastaju dvojezično potrebno je samo jedno područje. Do tog zaključka se došlo u mnogim istraživanja. Neuronaučnici su ispitivali različite ispitanike. Ti ispitanici su tečno govorili dva jezika. Međutim, jedan dio ispitanika je odrastao s dva jezika. Drugi dio je kasnije naučio drugi jezik. Istraživači su mjerili moždanu aktivnost tokom jezičkih testova. Tako su vidjeli koja područja mozga rade kod testova. I uvidjeli su da “kasniji” učenici imaju dva jezična centra! Istraživači su već duže vrijeme pretpostavljali da je to tako. Ljudi s ozljedama mozga pokazuju različite simptome. Na taj način ozljeda mozga vodi do poteškoća u govoru. Oboljeli tako ne mogu izgovoriti ili razumjeti riječi. Međutim, ponekad dvojezičke žrtve nesreće pokazuju neobične simptome. Njihove jezičke poteškoće ne moraju uvijek pogoditi oba jezika. Ako je ozlijeđeno samo jedno područje mozga, drugo može još uvijek funkcionirati. Tada pacijenti govore jedan jezik bolje od drugog. Dva jezika se opet nauče različitim tempom. To dokazuje da se oba jezika ne pohranjuju na isto mjesto. Budući da se ne nauče istovremeno, formiraju se dva centra. Još nije poznato na koji tačno način naš mozak upravlja s više jezika. Međutim, nova saznanja bi mogla dovesti do novih strategija učenja.