Kifejezéstár

hu Múlt 2   »   sq E shkuara 2

82 [nyolcvankettő]

Múlt 2

Múlt 2

82 [tetёdhjetёedy]

E shkuara 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar albán Lejátszás Több
Muszáj volt mentőt hívnod? A-tё d-h-- -ё--hё----je n-ё -mbulancё? A tё duhej tё thёrrisje njё ambulancё? A t- d-h-j t- t-ё-r-s-e n-ё a-b-l-n-ё- -------------------------------------- A tё duhej tё thёrrisje njё ambulancё? 0
Muszáj volt az orvost hívnod? A t- ----j --------isj- m-ekun? A tё duhej tё thёrrisje mjekun? A t- d-h-j t- t-ё-r-s-e m-e-u-? ------------------------------- A tё duhej tё thёrrisje mjekun? 0
Muszáj volt a rendőrséget hívnod? A t- -uhej-t- -h-r-i-j- poli---ё? A tё duhej tё thёrrisje policinё? A t- d-h-j t- t-ё-r-s-e p-l-c-n-? --------------------------------- A tё duhej tё thёrrisje policinё? 0
Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. A e-ke-i -u-r-n - t--ef-nit--E--isha -e----a-- p--. A e keni numrin e telefonit? E kisha deri para pak. A e k-n- n-m-i- e t-l-f-n-t- E k-s-a d-r- p-r- p-k- --------------------------------------------------- A e keni numrin e telefonit? E kisha deri para pak. 0
Megvan a cím? Az előbb még megvolt. A ---en- a-re---- - --s---d--- p-ra p--. A e keni adresёn? E kisha deri para pak. A e k-n- a-r-s-n- E k-s-a d-r- p-r- p-k- ---------------------------------------- A e keni adresёn? E kisha deri para pak. 0
Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. A---ke-i p-an-- e--y--ti-?-E-k---- der- par- -a-. A e keni planin e qytetit? E kisha deri para pak. A e k-n- p-a-i- e q-t-t-t- E k-s-a d-r- p-r- p-k- ------------------------------------------------- A e keni planin e qytetit? E kisha deri para pak. 0
Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. A-erdhi--ё-------Ai nu---un- -- v-nte--ё-kohё. A erdhi nё kohё? Ai nuk mund tё vinte nё kohё. A e-d-i n- k-h-? A- n-k m-n- t- v-n-e n- k-h-. ---------------------------------------------- A erdhi nё kohё? Ai nuk mund tё vinte nё kohё. 0
Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. A---g--t----ugё-? -i-nu--mu---ta -j-n-e rru---. A e gjeti rrugёn? Ai nuk mund ta gjente rrugёn. A e g-e-i r-u-ё-? A- n-k m-n- t- g-e-t- r-u-ё-. ----------------------------------------------- A e gjeti rrugёn? Ai nuk mund ta gjente rrugёn. 0
Megértett téged? Nem tudott megérteni. A -- k-pto- a--t-?-A--nu--m--d -- ---k----n--. A tё kuptoi ai ty? Ai nuk mund tё mё kuptonte. A t- k-p-o- a- t-? A- n-k m-n- t- m- k-p-o-t-. ---------------------------------------------- A tё kuptoi ai ty? Ai nuk mund tё mё kuptonte. 0
Miért nem tudtál pontosan jönni? P-- nuk mu--e-tё -i-e n--ko-ё? Pse nuk munde tё vije nё kohё? P-e n-k m-n-e t- v-j- n- k-h-? ------------------------------ Pse nuk munde tё vije nё kohё? 0
Miért nem tudtad megtalálni az utat? Pse-nuk---n---t- gjej- -r----? Pse nuk munde ta gjeje rrugёn? P-e n-k m-n-e t- g-e-e r-u-ё-? ------------------------------ Pse nuk munde ta gjeje rrugёn? 0
Miért nem tudtad őt megérteni? Pse-nuk----d- -- ------e--tё? Pse nuk munde ta kuptoje atё? P-e n-k m-n-e t- k-p-o-e a-ё- ----------------------------- Pse nuk munde ta kuptoje atё? 0
Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. N-k -u--a-tё v-ja-----o----s--s- --k---te---tobu-. Nuk munda tё vija nё kohё, sepse s’kishte autobus. N-k m-n-a t- v-j- n- k-h-, s-p-e s-k-s-t- a-t-b-s- -------------------------------------------------- Nuk munda tё vija nё kohё, sepse s’kishte autobus. 0
Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. N---mu----t---j-ja ----ёn---eps- -’k-sha-pla- q-te-i. Nuk munda ta gjeja rrugёn, sepse s’kisha plan qyteti. N-k m-n-a t- g-e-a r-u-ё-, s-p-e s-k-s-a p-a- q-t-t-. ----------------------------------------------------- Nuk munda ta gjeja rrugёn, sepse s’kisha plan qyteti. 0
Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. N---m-n----a ku--oj---se--e-mu-i-a is-te----art-. Nuk munda ta kuptoja, sepse muzika ishte e lartё. N-k m-n-a t- k-p-o-a- s-p-e m-z-k- i-h-e e l-r-ё- ------------------------------------------------- Nuk munda ta kuptoja, sepse muzika ishte e lartё. 0
Muszáj volt egy taxit hívnom. M-----sh -ё merr-a---- -ak--. M’u desh tё merrja njё taksi. M-u d-s- t- m-r-j- n-ё t-k-i- ----------------------------- M’u desh tё merrja njё taksi. 0
Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. M’- -es--t--b-i----j- -lan---t-t-. M’u desh tё blija njё plan qyteti. M-u d-s- t- b-i-a n-ё p-a- q-t-t-. ---------------------------------- M’u desh tё blija njё plan qyteti. 0
Ki kellett kapcsolnom a rádiót. M’u-des---ё-fikja-radi-n. M’u desh tё fikja radion. M-u d-s- t- f-k-a r-d-o-. ------------------------- M’u desh tё fikja radion. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nyelveket legjobban külföldön lehet megtanulni!

A felnőttek már nem tanulnak meg egy nyelvet olyan könnyen mint a gyerekek. Az agyuk teljesen kifejlődött. Ezért nem tud már olyan könnyen új hálózatokat létrehozni. De felnőttként is lehetséges egy nyelvnek az kiváló elsajátítása! Ennek érdekében abba az országba kell utazni, ahol beszélik a nyelvet. Külföldön sokkal hatékonyabban lehet megtanulni egy idegen nyelvet. Ezt mindenki tudja, aki már volt külföldön nyelvet tanulni. A természetes környezetben sokkal gyorsabban tanulja meg az ember a nyelvet. Egy új kutatás egy érdekes eredményre jutott. Kiderítette, hogy egy új nyelvet külföldön máshogyan tanul meg az ember! Az agyunk az idegen nyelvet úgy képes feldolgozni mint az anyanyelvet. Kutatók már régóta úgy gondolják, hogy többféle tanulási folyamat létezik. Egy kísérlet során ez most beigazolódni látszik. Tesztalanyok egy csoportjának egy kitalált nyelvet kellett megtanulniuk. A csoport egy része hagyományos tanórákon vett részt. A csoport másik része egy színlelt külföldi helyzetben tanult. Ezeknek a tesztalanyoknak egy idegen környezetben kellett feltalálniuk magukat. Mindenki, akivel kapcsolatba kerültek, az idegen nyelvet beszélte. A csoport ezen tagjai tehát nem hagyományos diákok voltak. Egy ismeretlen közösség tagjai voltak. Így rá voltak kényszerítve, hogy gyorsan eligazodjanak az új nyelven. Egy idő után a csoportokat tesztelték. Mindkét csoport tagjai ugyanolyan jó eredményeket értek el. Az agyuk azonban az új nyelvet különféle képen dolgozta fel! Azok, akik ‘külföldön’ tanultak, feltűnő agyi aktivitást mutattak. Az agyuk az idegen nyelvtant úgy dolgozta fel mint az saját anyanyelvüket. Ugyanazokat a folyamatokat lehetett felismerni, mint az anyanyelvűknél. A nyaralás nyelvtanulási szándékkal a legszebb és a leghatásosabb formája a tanulásnak!