Kifejezéstár

hu Olvasás és írás   »   lt Skaityti ir rašyti

6 [hat]

Olvasás és írás

Olvasás és írás

6 [šeši]

Skaityti ir rašyti

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar litván Lejátszás Több
Én olvasok. Aš s--it-u. Aš skaitau. A- s-a-t-u- ----------- Aš skaitau. 0
Egy betűt olvasok. (----skait-- rai-ę. (Aš) skaitau raidę. (-š- s-a-t-u r-i-ę- ------------------- (Aš) skaitau raidę. 0
Egy szót olvasok. (--)--ka-tau-žo--. (Aš) skaitau žodį. (-š- s-a-t-u ž-d-. ------------------ (Aš) skaitau žodį. 0
Egy mondatot olvasok. (Aš) -----a- --k--į. (Aš) skaitau sakinį. (-š- s-a-t-u s-k-n-. -------------------- (Aš) skaitau sakinį. 0
Egy levelet olvasok. (--- s----au la-šk-. (Aš) skaitau laišką. (-š- s-a-t-u l-i-k-. -------------------- (Aš) skaitau laišką. 0
Egy könyvet olvasok. (-š) ---it-u k--g-. (Aš) skaitau knygą. (-š- s-a-t-u k-y-ą- ------------------- (Aš) skaitau knygą. 0
Én olvasok. A- -----au. Aš skaitau. A- s-a-t-u- ----------- Aš skaitau. 0
Te olvasol. Tu-s----ai. Tu skaitai. T- s-a-t-i- ----------- Tu skaitai. 0
Ő olvas. J---ska-to. Jis skaito. J-s s-a-t-. ----------- Jis skaito. 0
Én írok. Aš-raš-u. Aš rašau. A- r-š-u- --------- Aš rašau. 0
Egy betűt írok. (----raš-- --i-ę. (Aš) rašau raidę. (-š- r-š-u r-i-ę- ----------------- (Aš) rašau raidę. 0
Egy szót írok. (Aš----ša--ž-d-. (Aš) rašau žodį. (-š- r-š-u ž-d-. ---------------- (Aš) rašau žodį. 0
Egy mondatot írok. (Aš--------s-k--į. (Aš) rašau sakinį. (-š- r-š-u s-k-n-. ------------------ (Aš) rašau sakinį. 0
Egy levelet írok. (-š) ra--u-la---ą. (Aš) rašau laišką. (-š- r-š-u l-i-k-. ------------------ (Aš) rašau laišką. 0
Egy könyvet írok. (A-)------ -ny--. (Aš) rašau knygą. (-š- r-š-u k-y-ą- ----------------- (Aš) rašau knygą. 0
Én írok. A- -a--u. Aš rašau. A- r-š-u- --------- Aš rašau. 0
Te írsz. T--r--a-. Tu rašai. T- r-š-i- --------- Tu rašai. 0
Ő ír. Jis-r--o. Jis rašo. J-s r-š-. --------- Jis rašo. 0

Internacionalizmusok

A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg. Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg. Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek. Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük. A kiejtés is sokszor ugyanolyan. A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló. Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes. Ugyanis nincsen tekintettel határokra. Földrajzi határokra se. És főleg nem nyelvi határokra. Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek. A hotel szó egy jó példa erre. A világon majdnem mindenhol létezik. Sok internacionalizmus a tudományból származik. Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte. Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van. Ugyanabból a szóból fejlődtek. A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik. Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből. A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak. Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai. Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek. A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek. Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon. Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is. Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá! A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…